Amikor rájössz hogy a férjed folymatosan hazudik!! (beszélgetős fórum)

Igen pontosan ma azért szóltam a férjemnek mert eljutott a gyerek abba a stádiumban hogy tegnap fél kettőtől egészen 22:00 utánig a gépnél ült és játszott. Bár ki szól hozzá már nem is hallja meg mert teljesen kizárja a külvilágot az életéből. és annyi ilyen dolgot hallani hogy bekattan a gyerek és lemészárolja a családot

És ez nem játék innentől kezdve

mert nem képes a valóságba élni hogy komolyan félek tőle. na erre a férjemnek az volt a válasza hogy igen igazam van majd hétvégén.Kérdem én de melyiken??

Hát először is nehéz egy mai lüke tizenévessel, tudom miről lehet szó ismerem a fajtáját.Általában a szülői félrenevelés hatása.

Szerintem le kell ülni megbeszélni a dolgokat és dülőre jutni, az semmiképp nem megoldás, hogy döntsön a fia és köztetek.Hiszen van egy fia el kell fogadni, viszont a kis taknyosnak tudnia kell alkalmazkodni.

Azt viszont durvának találom, hogy 7 év után nem tudod mennyit keres, és hova költi a pénzt hát az érdekes kapcsolat.

Nehéz szitu, de dülőre kell jutni, és igenis meg lehet még nevelni egy ilyen kis suttyót is.Régen tényleg jól megvoltunk pofozva nem úgy mint most, hogy a szülők engedik a fejükre nőni őket.

Hűha..Én már réges régen megtettem volna a helyedben azt,hogy elköltözz a lánykáddal..

A férjed gondolkozni fog szerintem magán..de egy gyerek miatt sem éri meg egy házasságot sem felrugni.

A férjed szeret téged..nekem a leírtakból ez jött át.

A fiad a nevelt pedig egy kis..viszont ő gyerek ti pedig a felnőttek..viszont ne hagyd hogy a boldogságot bárki elvegye tőled..

Tegnap a férjem megbeszélte a fiával hogy lebeszéli a fogászatot mert hogy fogszabályzója van,és menni kellett volna a bőrgyógyászatra is mert a srácnak darabokban jött ki a haja úgy hogy a fejbőrével együtt. Még nekem mondta a srác három nappal ezelőtt hogy figyeljem meg az apja nem fogja időben elintézni a fogát.Na az történt hogy fél kettőkor szóltam a gyereknek hogy menjen el a fél hármas busszal mert várják az Sz T K-ban fél négykor. Fél háromkor hívott az apja hogy reméli elindult a fia mert hogy nem találja a buszmegállóban. Én nem gondoltam hogy nem fog elindulni így eszembe sem jutott hogy lemenjek hozzá és megnézzem csak 10-perc beszélgetés után,csak poénból lementem. Na a fia ott döglött az ágyon fűl hallgatóval a fején és amikor megkérdeztem hogy miért nem ment ej annyit mondott hogy "nem tudom hogy kerültem az ágyba". Az apja még a telefonba őrjöngött,de mire haza ért nem is tudom ő a fáradtságra fogta de nem úgy nézet ki mint aki szólni akart volna a fiának.Én direkt lent maradtam kíváncsi voltam hogy mi fog történni. Kis idő múlva megkérdezte az apja hogy "miért nem tudtál elmenni az időpontra amikor mindenki téged várt??" A fia anélkül hogy hátra fordult volna tovább játszott számítógépen és le se reagálta amit az apja kérdezett. Mire az apja megint megkérdezte hogy mi volt az oka annak hogy nem ment el.Erre a gyerek ugyan csak a hátát mutatva odabökte flegma stílusban hogy "nem tudom". Az apja még mindig nem szólt rá ,nem kérte meg hogy forduljon meg semmit nem szólt de bennem már forrt a méreg hogy ekkora egy pofátlan suttyó gyereket nem hordott még föld a hátán.

A fia sem elnézést nem két de mondom még csak nem is vette tudomásul hogy az apja szólt hozzá. Ha ezt én anno megtettem volna apámmal szemben már régen kaptam volna egy hatalmas pofont és szerintem ez hiányzik a gyerek életéből hogy nem kapott egyszer kétszer egy jól irányzott pofont.

Aztán feljöttünk és mondtam a férjemnek hogy szerintem ez nem normális ahogy viselkedik a fia és az sem ahogy az apja lereagálja vagyis ahogy nem reagálja le. Ő annyit mondott hogy már késő nevelni és hogy neki az fájt hogy nem kért bocsánatot.Na úgy gondolom hogy az elkötözésemnek nagyon is meg lesz az oka.

Most írok mert nagyon ki vagyok idegileg és fáradt is vagyok.

Megmondtam a Csabának ( a férjem fia) hogy vegye le a cipőjét ha bemegy a szobába mert a lányom ott szokott játszani négy kézláb, mire a Csaba beszólt hogy nem akar pofátlan lenni (persze nem mert az arcomba nézni) de a kutyák mért jöhetnek be.

mire én elmondtam neki hogy ne szemtelenkedjen a kutyák itt a kertben vannak és ők sincsenek beengedve de ő végig megy a cipőjével az utcán haza hozza az összes szart

a férjem megint nem szólt semmit mire felhívtam hogy beszéljek vele és elmondtam neki hogy mióta itt van a fia azóta szar az életünk mire mondta hogy mondjam a szemébe elmondtam neki hogy mióta itt van egyre szarabb a kapcsolatunk mert ők össze súgnak hazudozik a pénzzel és állandóan a fia mellé áll nem mellém,hogy azóta csak ő számít mi nem és ezt érezzük nagyon.

Mire megjegyezte hogy hazudok és nekünk nem a fia miatt szar a kapcsolatunk hanem amúgy is szar volt már rég óta. mondtam neki hogy jól gondolja meg kit választ mert nekem ebből elegem van.

Szóval nagyon kész vagyok mindig is ez volt válasza inkább a fiát mint hogy mellém álljon nem értem hogy a francba tudja ennyire befolyásolni a fia hogy teljesen el van vakulva a férjem.Kimegyek és sugdolóznak a hátam mögött mire megkérdezem hogy miért kell ezt csinálni?? Nem akarom a srácot bántani de tényleg ő kavarja a szart és mióta itt van állandóan körülötte forog a világ.Én a férjemhez mentem hozzá és nem az előző családjához,de folyamatosan velük kell hogy éljek és ezt már nem bírom.

sziasztok! végigolvastam nagyjából a fórumot, bevallom nem ment végig, mert dühít, hogy hogyan lehetnek emberek ilyenek, elszomorít, de sajnos én is ebben a cipőben járok, nem tudom mit tegyek,remélem valaki fog tudni valami okosat mondani. 4 hónapja vagyunk együtt a párommal, oké tudom nem sok idő, régebb óta ismerjük egymást, mindig nagyon jóban voltunk, neki is volt párja nekem is. de februárban összejöttünk (hülye egy kifejezés, nah mindegy)szóval nagyon jól elvagyunk, voltunk, vagyis én azt hittem végre egy boldog kapcsolat, mígnem...

sms-eket találtam az exétől a telefonjában. mielőtt bárki elítélne, nem direktbe kerestem rá, ébresztő órát akartam állítani neki, és ahogyan kioldottam a bill.zárat az smsek híváslisták jöttek fel, ott virítva az ex smsei. előtte többször megbeszéltük lezárja az ügyet, beszél vele, engem szeret, nem törődik vele. és tessék..ott voltak az sms-ek. a szemebe hazudott, mikor kérdeztem mégis hányszor találkoztak...korábbi válasz egyszer, azóta kiderült 5-6 alkalommal, mert szegény kis lányka össze volt törve a szakítás miatt, az sms-ben rémálomnak nevezte azt hogy velem van a párom...nem tudom mit tegyek, bíztam benne, de most nem is tudom. állítja semmi nem történt stb, de valahogyan mindig kiesik egy csontváz a szekrényből :( tudom valakinek ez nem nagy probléma, vannak itt súlyosabb esetek is, de nekem lassan gyomorfekélyem van ettől az egésztől. fogyókúrázok, hogy csinos legyek, igyekszem megértő türelmes lenni, de a hazugságot gyűlölöm.

Nos lányok itt vagyok. Kb két hónapja beszéltük meg hogy rendbe hozzuk amit elszúrtunk és sikerült is kisebb nagyobb zökkenőkkel de alapból semmi nem változott.És szomorú vagyok hogy ezt kell írjam ,de a férjem valamelyik nap annyit mondott a fiának hogy "anyád volt az utolsó aki tudta pontosan mennyit keresek",vagyis az ex-felesége. Én ezt számon kértem a férjemen hogy hogy lehet ennyire aljas hogy ilyet mond mire azt mondta ő is csak a nettó bérét tudta vagyis azonnal elkezdett magyarázkodni.

Azóta a fia volt hogy csak reggel fél hétre jött haza nem szólt érte. Elszívott egy két füves cigit nem reagálta le. Egyáltalán nem vesz részt semmilyen itthoni munkában ami kb annyi lenne hogy hetente egyszer behozza a kertbe az üres kukát.Elveszítette az össze kártyáját lakcímkártya,diákigazolvány,stb. Az kb 30-ezer lesz pótolni. Naponta több órát minimum 8-10 órát ül a gépnél és játszik netezik. Mikor megkérdeztem a férjem hogy nem gondolja hogy kicsit keményebben kellene fogni a fiát?? Megkérdezte hogy mégis hogy ?? Nem akar neki szólni mert megkérdezte hogy mások mit tennének de mindenkik azt mondta neki hogy úgy sem tud mit csinálni.

visszairtam volna neki hogy akkor adjon hálát az égnek hogy végre megszabadult tőlem:D

bár lehet hogy jobb ha vissza se irsz, iz ilyet az bántja a legjobban ha levegőnek nézik:D

Nekem 4,5 évem ment erre rá. Hálát adok az égnek, hogy kidobtam. Iszonyatosan nehézé volt. Főleg az, hogy a végén elhittem magamról azt is, hogy valamire való ember sem vagyok. Ó pedig mi mindent tettem... Teljesen megértem, hogy féltesz más hasonló helyzetben lévőket. Ezt senkinek nem kívánom.

Remélem "javulgatsz", nekem beletelt 2 évbe mire helyre rázódtam.