Amikor én még ... (beszélgetés)

Nagyon jó a cikk!

Öröm volt olvasni! ❤️

Gratulálok, szép, tanulságos gondolatokat osztottál meg, nagyon jó volt olvasni.

Az előttem hozzászólók nagyon eltérő véleményen vannak, a múlt és a jelen ifjúságáról, szülők, pedagógusok neveléséről és még sorolhatnám.

Van egy jó mondás egy szomszédos népnél, magyarra fordítva " az otthonról hozott 7 év". IGEN, a gyerek nevelése a születése pillanatában kezdődik. Szeretetre, munkára, becsületre, tiszteletre, erkölcsre tanítani elsősorban a szülő kötelessége és csak ezután az óvónéni, tanító, tanár... stb.

Azok akik szakmát akarnak tanulni, boldogulni és előrehaladni, nem OKJ-s gyorstalpalóst végeznek, hogy teljen az idő. DE ha mégis az OKJ mellett dönt valaki, és azt a szakmát szeretné megtanulni, az általában munka mellett végzi és utána sokszorosan gyümölcsöző lesz az eredmény. De ezekhez az otthon látott példa és kitartás kell.

A külföldre "menekült fiatalok" szerencsét próbálnak, van akinek bejön, van aki tovább megy, vagy visszajön, mert máshol sincs kolbászból a kerítés.

Köszönöm ha elolvastad. Nem vitaindítónak szántam, ez csak egy saját nézet, vélemény.

Ezt hoztam otthonról, ezt adtam tovább a gyerekeimnek.

"család nevelt" és "szabadon voltunk egész nap"

Nem ellentmondás ez?

Manapság sokkal tudatosabb a gyereknevelés.

Régen megoldották egy atyai pofonnal, meg azzal, hogy lenyomták a gyerek akaratát nullára. Nem érdekelte a szülőket mit csinál, amikor "szabadon volt egész nap" a kulcsos kölök, csak menjen haza egyben este.

Ma már nincs ilyen, akármi történik, nem a gyerek kap maflást, hanem előveszik a szülőket. Ha ők elcseszik a nevelést, akkor meg is szívják. A dolguk meg 100x olyan nehéz, mint a mi gyerekkorunkban, amikor csak kicsaptak az utcára és csak etetni meg ruházni kellett, a nevelést a kortársak meg a világ végezte el sok esetben.

Mondod te.

Nézz körül mit hagyok a mai fiatalokra.

Dehogy nem tudnak!

Én ismerek több fiatalt, akik hasonló emlékeket mesélnek, csak más szakmákban.

Amilyen tanárok vannak mostanában, egy kicsit sem csodálkozok, hogy nem tisztelik őket.

Ez nagyon szép történet, gratulálok.

Sajnos a mai fiatalok nem biztos, hogy egyszer ugyanígy tudnak majd emlékezni. Tönkretették az oktatást, a szakképzést és még sorolhatnám...Ma már néhány hetes, esetleg hónapos gyorstalpaló OKJ-s képzéssel szereznek tudást nem érő szakmákat. Nincs a fiatalokban kellő tisztelet a tanáraik iránt, mert nekik jogaik vannak, mindent megtehetnek...

Menekülnek a fiatalok külföldre, - az okokat ismerjük - de ezzel családok szakadnak szét örökre.

Tenni,tenni kellene, még nem késő ...