Akik tudatosan egy gyermeket terveztek... (beszélgetés)

Külföldön is megterem ez a típus, sőőőőt..

Nem annyira csak az otthonléttől függ, hanem inkább a marha nagy jóléttől, hogy nagyon megteheti.. Vagy lehet, hogy nem tehetné meg, de olyan buta, hogy ezt nem látja, vagy akarja látni...

No jó, ne offoljuk ezzel szét a topicot, nekem amúgy sincs semmi keresnivalóm itt.

Én egy gyereket se terveztem, erre van egy rakás, és ha még egyszer kezdhetném, egyet terveznék. De úgyse tartanám be. Egyébként nekem pont azért nehéz a sok gyerekes lét, mert nem vagyok ősanya típus, és zabszem van f.ekemben. És nem esik jól, hogy így meg nem mennek annyira az egyéb szakmai dolgaim... Ott csaptam be magam, hogy kettő gyerekig még 99%-on hajtottam a szakmát is. Azt hittem, hogy ez mindig így lesz, és így fogom bírni.

Bele lehet magyarázni a negatívumot, mint azt mások még hozzátették.

Persze a természetesség önmagában -a mit a többiek írtak - nem negatívum, akkor az, ha mindezt tudatlanságból vagy sznobizmusból teszi valaki, és nagyon túlzásba viszi, vagy lenézi, aki nem így él.

Önmagában nem negatív jelző, én néha szeretnék nyugodtan 3 évet úgy otthon lenni, és gyerekezni, hogy nem furdal közben a lelkiismeret, hogy mást kellene csinálnom.

Embertípus kérdése.

Az, hogy valaki élvezi az anyaságot, még nem baj, ez még senkinek sem ártott. Vagy ha annyira nem, hát ne vállaljon gyereket. Nem kötelező.

Az, hogy a magyar rendszer megengedi, hogy sokáig otthon maradjanak az anyukák, végülis kedvez az ôsanya faj terjedésének, úgyhogy ez amolyan ok-okozat. Befosszilizálódik anyuka a szerepbe.

Ez az ősanya. Azt kifelejtetted, hogy még oltásra sem viszi a gyereket...

Moshatós pelust az egyiknél használtam. Alapvetően ez ma már olyan elterjedt, hogy szerintem nem az ősanya kategória. De az oltásmentesség meg a többi hülyeség (nem jàratja oviba a gyereket, stb), hááát...ja, lepukkant kinézet is, mert ugye minek.

Több jelentése is van.

Lehet olyan, akinek automatice, a vérében van az anyaság. Több gyereket is vállal és simán kezel minden szituációt velük kapcsolatban. Egyiket tolja, a másik rá van kötve, a harmadik a kezét fogja és működik minden.

A másik jelentése pl., aki 5 éves koráig szoptatja a gyerekét, csak mosható pelust ad rá és minden percben magára hordva hurcolja mindenhová. És természetesen otthon szülte bábával és szülés után eltette vagy megette a méhlepényt. :)

Nem engem kérdeztél, de megpróbálok válaszolni:

Az olyan nő, aki nem vágyik más babérra is az anyaság, feleségszerep kihívásai, feladatai mellett.

Nem ugrál mindig a kis bogár - legalábbis a gyereknevelős 10-15 évben - a fülében, hogy jó, de ezt-meg azt kellene dolgozni, ezt-meg ezt kellene még tanulni, elvégezni, és le fogok maradni, és én még mást is akarok a leckeíráson és Luca-napi vásáron túl is.

Én a fiam lányismerőseiben nem tudnám látni a meg nem született lányomat ... Egyáltalán nem rosszak, csak mások.

Nekem olyan lány hiányzik, akiben a családunk "értékei" megvannak ( utazás, olvasás macskaszeretet, egy bizonyos érdeklődési kör, szóval amilyen csak a mi körülményeink között lehetett volna )

Nem, nem változott.

Egyet terveztünk, de ikrek lettek.

Nálunk a férjemnek hatalmas a rokonsága, de már a házasságunk előtt megromlott velük a kapcsolata, nem sokkal később végleg megszakadt.

Én apám részéről senkit sem ismertem (még édesanyám sem), anyum meg 30 éve nem tartja a kapcsolatot a rokonaival. Szóval nálunk nagyon összejött, hogy 4-en vagyunk egymásnak, pontosabban hamarosan 5-en :)