Ahány ház, annyi szokás! Hagyományok és szokások a családban (beszélgetés)
Milyen szép ez a hortenziás kosár:) még csak említeni sem hallotam sehol.
Szép volt az írásod,jó volt olvasni.
Annak idején, még szimbólumtan órán beszélgettünk erről, hogy nem is annyira hagyományok ezek, hanem az ösztöneire hallgató ember spontán cselekedetei voltak
Valamikor a régi időkben az ember még az ösztöneire hallgatott, és ,,földközelben” élt így szinte mindig mindent jól csinált anélkül, hogy tudta volna , hogy miért pont azt, és úgy teszi, amit tesz.
Az állatvilágban még ma is működik ez, de mi már nem tudunk az ösztöneink szerint élni. Nem tudsz, mert ez azt jelentené, hogy dolgozol addig, amíg jól esik a munka, aztán ha elfáradsz , akkor megpihensz, esetleg eszel is egy keveset..
Ma ez lehetetlen, mert a munkahelyeken ezt senki nem tudja megtenni. Mész tovább, és már pár óra múlva még enni is egészen mást kívánsz majd, mint ha akkor ettél volna, amikor először érezted, hogy meg kellene állni. Már annyira éhes vagy, hogy mindegy hogy mit csak egyek valamit- gondolod.
Sajnos az ösztönszerűséget már nem tudjuk feléleszteni, mert a világunk alkalmatlan rá, és ha az egyik esetben nem működik, akkor sehol sem fog.
Az 50-es évek végén, a 60-as évek elején születettek talán az utolsók, akik még emlékeznek arra, hogy hogyan is működött ez a nagyszüleik életében. Különösen a kisfalvakban, maradt meg nyomokban ez az ösztönösen működő élet.
Nagyapám kelt hajnalkor, ivott egy stampedli pálinkát, megetette az állatokat, aztán reggelizett. Reggeli után irány a föld, a kaszáló, a szőlő, mindig oda ment, ahol éppen munka volt. Ha elfáradt megpihent, evett vagy ivott egy kicsit, ha nagy volt a meleg aludt is egy szemhunyásnyit, aztán folytatta.
Majd nemsokára már jöttek a termelő szövetkezetek, a hajtás. Már nem tudott akkor enni, amikor megéhezett és pihenni is csak a munka végén lehetett
A vasárnapi ünnepnapból munkaszüneti nap lett. Pedig nem mindegy ám, hogy hogyan hívjuk, mert így lassan nincsenek ünnepeink. Vasárnap mindig meglátogattuk a rokonokat, és ilyenkor a nagycsalád találkozhatott, volt idő beszélgetni, a gyerekeknek, unokatestvéreknek egymással játszani. A vasárnap valódi ünnep volt, de ma csak munkaszüneti nap.
A karácsonyból is egy őrület lett, a húsvétot már lassan azt sem tudjuk, hogy mikor van. Hogyan is tudnánk, ha már nem fontos, hogy karácsonykor halat meg mákos gubát kell enni, és hogy húsvétkor elmaradhatatlan a füstöltsonka tojással, mert ez jelenti a halott és a feltámadott életet. Vagy ha nem tudjuk, hogy a lányokat vödörből kell locsolni, és hogy a fiuknak csakis piros tojást szabad adni, mert a tavasz a Kos jegyével indul és annak a piros a színe. Ezek nélkül a szimbólumok nélkül csak pihenünk, de nem ünneplünk.
Az ösztönszerűen élő ember megérezte, hogy mit hogyan kell tenni, de a világban beinduló változások gondoskodtak róla, hogy mára már teljesen mások által irányított életet éljünk.
Szerintem azért nem szabad beleesnünk abba a hibába sem, hogy 100 évvel ezelőtt mennyire jó volt, és hogy mi most már nem is tehetünk semmiről, mert a ma pontosan azokat a hiányokat adja, amelyeknek a megtapasztalása ébreszthet fel minket, hogy rá jöjjünk mi is az, ami valóban fontos.
Én úgy tudom, hogy a májusfa az a még nem nyilvános, és azt még a barátokkal állítja a kedvesének a fiú, de ha valaki kosarat kap, akkor azt már egy családtagnak kell vinnie. Testvérnek vagy az édesanyának, mert a kosár az már a befogadást is jelzi, vagyis hogy elfogadunk, befogadunk a családba.
Viszont kevesen tudják ma már, hogy a májuskosárba csak hortenzia való, mert az, nagy és gömb alakú. Ez az azonosulás szimbóluma: azonosulunk veled, tetszel nekünk.
Amikor az udvarló, vagy vőlegény édesanyja viszi a kosarat, ez rendszerint már a menyasszonyoknál van így, és az már fehér hortenziát tartalmaz, akkor az azt jelenti, hogy a gondjaidra bízom a fiamat, átadom a női teendőket, vedd át a szerepemet, óvd és szeresd ezután helyettem is. Ahhoz, hogy egy lány ezeket valóban át tudja venni, nagyon fontos a fehér szín, mert különben egyszerűen képtelen rá. A lélek ugyanis megsúgja hogy ha az a virág rózsaszín, vagy bármilyen más szín, akkor az anyósnak való még egyszerűen nem képes elengedni a fiát.
A
Hát ez nagyon jóóóóó! Fogok ilyet csinálni neki, vagy hasonlót. :)))
Nem vagyok lusta, imádok kézzel készíteni meglepetéseket. Annak van a legnagyobb hatása, főleg, ha csakúgyból van. Szóval, kap majd valami aranyosságot. :)
Ha ráguglizol az adventi kalendáriumra,rengeteg ötletet kapsz,én is csak most néztem,gyönyörűek vannak.
Most jutott eszembe: az exemnek is készítettem ilyet,egy fenyőfa alakú kartonra ráragasztottam 24 gyufásdobozt,szép cimkéset(de be lehet vonni őket bármi téli képpel,vagy matricával),és verseket(haikukat) tettem bele,meg pici csokikat,szóval felnőtteknek is meg lehet csinálni.
Aztán egyik évben ő is viszonozta:) készített fából 1 madáretetőt(nagy madárbarát vagyok),és felakasztotta a szobában,telerakta kis csokikkal:) Emlékszem,elfutotta a könny a szememet:)
Ha nincs türelmed így bütykölni,akkor az is nagyon szép,ha egy szép üvegtálbe teszed az egyforma,v különböző papírba csomagolt is ajándékokat.
Hát ez irtó édes!
Hogy kell ilyet készíteni? Letudnád írni? :)
Amiről még nem írtak:mikor tesóm kicsi volt(vagyos anmíig nagy nem lett,és külön nem költöztünk,16 éves koráig),mindig készítettem neki adventi kalendáriumot.Apró édességgel meg sóssággal,pici játékokkal,és mindig volt egy öszerakható kép 24 darabra felvágva,és minden napra jutott egy darab.Ennek az elkészültét legalább olyan kíváncsian várta,mint azt,h mi van a csomagban.(((nem ide tartozik,de kicsiként mondhatni fegyelmezőeszközként is használtam,úgy finoman:Ha egész nap minden oké volt,akkor kivehette az aznapi ajándékot-azt hiszem,hivatalosan is így kell ,vagyis így van kitalálva..Könnyebben mentek a dolgok,ha azt mondtam:miután megfürödtél,és hajat mostál,kiveheted az adventit.Ha kész vagy a rendrakással,megnézheted..)))
Nagyon megérte azt a kis fáradságot,amivel összeállítottam,az egész hónapra elhúzódó várás,meg öröm.
Mikor már nagyobb volt,egyszer ő is készített nekem:) nagyon örültem.
:) :) famókus:)
nekem is kell,kerítek egyet valahonnan.
Nincsen tojásfestés nálunk, és nem is locsolkodnak. Csak főtt sonka és tojás van.
A nyuszi viszont felnőtt létünkre is jön s megy, mindenféle kedves apróságot rak a papucsokba, cipőkbe. :)
Így van ez a Mikulással is! :)
Szülinapokon sincsen semmi extra. Mivel mindenkinek nyáron van, így sütögetni szoktunk a kertben, és ajándékozni, de a sütögetések egyébként is elég rendszeresek.
Karácsony:
24-én délelőtt bevisszük a fát, közben sütés-főzés (halászlé, krumpli saláta, sült hal, beigli) folyik. Ha ez elkészült, akkor közösen díszítjük fel a fát, és olyan 5 és 6 óra magasságában eszük.
Délelőtt általában van, aki dolgozik, így ezek elég sokszor délutánra tolódnak.
Ünnepi hacacáré és öltözék nincsen, mindenki ahogyan kényelmesen érzi magát. Szűk családi kör.
Többnyire másnap jön mindenki, aki számít, akkor van az ajándékozás, mindenki boncol, tép, majd közös kártyázás vagy valami hasonló, szintén családias és laza hangulatban. :)
Húsvét hétfőn még járnak a férfiak locsolni nálatok?
Szoktatok tojást festeni?
Szülinapokon van valami szokás ami mindig úgy van?
Illúziórombolónak találom. Most még a szép őszi terméseket, faleveleket stb. kellene gyűjteni, ezekkel díszíteni. Eljön mindennek a maga ideje...
Ne tegyük tönkre a mostani gyönyörű őszi időszakot.
Jövő héten már csokimikulásokkal fogunk szemezni a boltokban! :D
Hogy a szokásoknál maradjunk: nálunk a karácsony nagyon zárt családi körben zajlik, már tudják az ismerősök-barátok hogy ilyenkor felesleges zaklatni minket :D 23án fadíszítés, 24én éjféli misére megyünk, és 25én reggel szoktunk ajándékot bontani, majd csak ezután jön a rokonlátogatás stb.
Halottak napjából nem csinálunk ünnepet, egy sírt kell gondoznunk, azt feldíszítjük illően, a misére kimegyünk, de semmi nagy vendéglátás vagy hasonlók..
2 éve elkezdtünk a szomszédokkal összeülni halloween-szerű estére, töklámpás-készítés, beszélgetés, esetleg elmegyünk valahova.. de ez is csak azért hogy ne unatkozzunk, nem akarunk amerikautánzat lenni :)
A régi hagyományokból szinte semmit nem tartunk már, húsvétkor is el szoktunk utazni a felesleges készülődés meg vendéglátás helyett, sokkal jobb így. Az a lényeg, hogy bármin is változtatunk azt megbeszéljük, és csak akkor ha mindenki belemegy. Idén például limitet szabtunk az ajándékok árának, mert nem az a lényeg.
Kinél milyen szokások vannak?
Karácsonykor a fadíszítés ideje?
Nálunk 23-án szokás díszíteni este, de ajándékozás csak 24-én délután van.
Karácsonyi vacsora?
Nálunk a halászlé 24-én délben van. Este pedig minden évben, rántotthal, bécsi krumpli és kaszinótojás van, utána sült gesztenye és a sütik.
Húsvéti vacsora?
Sonka tojással és kaláccsal? Vagy valami más?
Esküvői szokások? Van vőfély vagy nincs? Nálunk nem igazán szokás, általában a keresztpapa látja el ezt a feladatot. A menyecsketánc pénzes vagy sem? Nálunk nem szokás ott pénzt gyűjteni, egy faluval odébb már szokás. Szokás süteményt adni a szomszédoknak, ismerősöknek, akiket az esküvőre nem hívtatok? Nálunk igen.
Ahogy egyre több emberrel ismerkedek meg, egyre több szokást ismerek meg amik merőben eltérőek tudnak lenni azoktól amik nekem sokáig természetesek voltak, hogy az mindenhol úgy van.
Nálatok milyen szokások vannak?