A védőnőkről (beszélgetés)
A cikk, amelyhez ez a fórum nyílt, már nem aktív.
"néma gyereknek anyja sem érti a szavát" DE IGEN, ha azt a gyerek leírja és az anyja elolvassa :)
Egy őszinte beszélgetés sok félreértést meg tud oldani. Ha nem tudom, mi az amit nem tudok,azt nem is tudom megkérdezni, viszont így nem is kapok választ... Mind a ketten hibáztunk, de hála ennek a fórumnak, így mostmár más szemmel gondolunk vissza a múltra. Sokszor tanácstalan voltam, segítséget vártam, de nem kaptam, mert a védőnőm nem tudta, hogy nem tudom. Ha adott is tanácsot nem akarta, hogy olyan dolgokkal untasson, amit már nagyon jól tudok. Hibáztam, mert nem szóltam neki, csak nyeltem, hogy ennyi, ezzel kell beérnem... Ez a godolat annyira elhatalmosodott rajtam, hogy csak abból a szemszögből tekintettem mindig rá. Nagyon sokat szenvedtem, és vívódtam, és a barátnőm segített ezen túljutnom. Ma volt nálunk a védőnő, és említette, hogy véletlenül talált rá, de bevallom örülök neki, mert így tudtuk tisztázni a félreértéseket :) Sokkal jobb így mostmár :)
Kedves Csibebaby80!
Igaz, rég tudtam utoljára felnézni a hoxa-ra, de sokat gondolkodtam, hogyan lehetne megoldani ezt a helyzetet, és -ahogyan az általad írt történeteket olvasom-, minimumra csökkenteni a feszültséget, ami a védőnővel való találkozást követi.Van egy drasztikus lehetőség, a védőnői "ellátásról" való lemondás, amit azért nem tartok jó ötletnek, mert "különccé" tehet bennünket a többi eü-i dolgozó szemében (pl.: gyermekorvos).Azt azért nem szeretnénk, szerintem a negatív hangulatra senkinek sincs szüksége! Viszont gondolom, hogy ezzel a remek ráérzőképességgel, nem szeretnél gyakran találkozni vele.Létezik az arany közép út, mint csaknem minden nehéz helyzetben. Lehet kérni hivatalosan olyat, hogy negyedévente kéred csak a látogatást.Nem csak várandósoknál...!Nézd!A gondozottak (jelen esetben TE és a Kicsid) igényeit köteles szem előtt tartani.Nekem is van olyan anyukám, akihez tudom, hogy nem állíthatok be váatlanul..., a helyzete nem indokolja, hogy így tegyek, nekem pedig nem derogál felhívni Őt és időpontot egyeztetni, de úgy szó szerint, mert az egyeztetés lényege, hogy ind 2 félnek megfelelő időpont legyen. Ha nem jó egy időpont, teljes lelki nyugalommal mond meg neki, és akár lehetsz totál őszinte is vele.Pl.: megmondhatod, hogy szinte egész nap épp a 11óra az az időpont, amikor le bírsz ülni enni. Ezen senki nem sértődhet meg.A másik dolog pedig az, hogy a szavaidból ítélve sokkal súlyosabb hibát vétett, mint, hogy 2 hónapja nem látta a babádat.A tájékoztatást mulasztotta el.Hivatalosan 1 éves korig havonta látjuk a piciket, kivételt képeznek egyedi esetek.Ha problémás a fejlődés, vagy a körülmények, akkor gyakrabban is akár.De ha úgy látjuk és olyan a kapcsolat védőnő és gondozott között akkor 1,5 havonta, de mindenképp megbeszéljük ezt az anyukával.
Biztosan nem akar ő Téged figyelni, vagy "urambocsá" ott ebédelni, csupán önmagára gondol.Neki akkor jó, és kész!Az, hogy nektek jó-e?,lényegtelen.
Azért azt mondom, gondold át a lehetőségeket, nem kell haragban lenned senkivel, el lehet intézni ezeket a dolgokat békességben is!
Egyébként hol jártok a táplálkozásban? Mikor kezdtétek a gyümölcsöket?
Szép napot és jókedvet:)!
Üdv:Newway
végre, bejelentkezett a védőnő, de mikorra:11 órára. Látszik, hogy nincs gyereke, és ki akarja húzni nálunk, hogy ne kelljen délután jönni, mert akkor az egész délutánja szabad, mint mindíg, de milyen vagyok, nem vagyok képes megkönnyíteni a munkáját... Abba nem gondol bele, hogy ok, hogy régen csak szopizott, én nem ettem 3-ig (sokszor nem is reggeliztem) de a védőnő letudta a látogatást, mégha a gyereket zavarta is, hogy kinézte a cicit a szájából...
Mondtam neki, hogy sosem jó a délelőtt 11, de azért ismét bepróbálkozott. Bezzeg,múlt héten el tudott húzni a kapunk előtt 13:30-kor, csak integetett, hogy meg ne kelljen állni, mert véletlen behívnám, nézze meg a gyereket, és menyjen... Meg vagyok áldva ezzel a védőnővel, lehet, hogy nem véletlen...
még egy story eszembe jutott (a sokból) amikor 1 hónaposan kijött hozzánk a védőnő. Csak figyelte a kicsit, megmosta a kezét, de hozzá sem ért. Fél óráig nézte, néha mosolygott, és teljesen más témáról beszélt. Már ki kellett volna vinni levegőzni a kicsit, de a védőnő, még mindíg ott tétlenkedett, elvolt. Mint akinek nincs jobb dolga... Gondoltam egyet, szóltam a védőnőnek, hogy ki kell vinni a kicsit. Felöltöztettem, és odaadtam a férjemnek, hogy vigye ki a levegőre a picúrt. Még mindíg más témáról dumcsizott a védőnő, majd mikor már kb. 20 perce kinn volt a gyerek levegőzni az apjával, felöltöztetve, akkor közölte a védőnő, hogy fel kell írnia a gyerek mérteteit. Mekkora a mellkörfogata? Honnan kéne tudnom? Minden nap azt mérem? Mérjem meg! Neki fel kell írni! Most mikor már fel van öltöztetve, és kinn levegőzik az apjával, és már el is aludt kinn a jó időben, költsem fel, vetkőztessem le, és mérjem meg? Ez nem jutott eszébe az alatt a fél óra alatt, amíg a kicsi benn volt, még tisztába is raktam közben... A vége az lett, hogy fűrdetés előtt lemértem mindent, és elküldtem sms-ben a védőnőnek, hogy fel tudja írni...
Tudom, nem sokat számít, de a kis bosszúságoktől is betelik a pohár. Volt idő, mikor minden evés előtt és után megmértem, így tudtam mennyit evett a kicsi. Reggel időre kellett vinnem védőoltásra. Már evett, így tudtam a súlyát. A védőnő úgy mérte meg, hogy le sem nullázta a digitális mérleget, és csak rádobta a gyereket, aki lelógott a mérlegről. 1 kg-al kevesebbet mért. Hiába szóltam, hogy nem jó, a doktornő is a védőnő pártját fogta. De az eredmény szerint nem fejlődik a gyerek... A következő hónapban nagy ámulás és bámulás volt, hogy 1 hónap alatt ilyen sokat hízott a kicsi, pedig csak anyatejet kap...
Kedves Csibebaby80!
Szívből sajnálom a történteket, már látom, nem lehetett könnyű idáig eljutni.Hidd el,- bár tudom,számotokra nem vigasz-, a szakma szégyene is ez a szituáció.Valóban nem jut más megoldás nekem sem az eszembe,minthogy ne bosszankodj miatta és inkább a gyermekorvosra hagyatkozz.Hisz a legfontosabb Te és a Pici vagytok. Durva amit a tojásról és az étolajról írtál.Úgy tűnik a kolléganő nem pusztán tudatlan...
Azért őszintén remélem, hogy lesz szerencséd korrekt védőnőhöz is! Próbálj nyugodt maradni és koncentrálj kizárólag a gyerkőcre!Sok sikert és örömöt az anyaságban!Üdvözlettel:Newway
Nyitott voltam sokáig, de annyit csalódtam benne, utána meg bosszankodtam is miatta. Már a családom kérte, hogy ne foglalkozzak a védőnővel, mert csak magamat bosszantom vele. Nem értettem, hogy miért ilyen, és mindíg adtam neki egy újabb esélyt. Az tanácsolta, hogy étolajjal kenjem be a gyereket, hogy fürdetésnél ne száradjon ki a bőre, próbából bekentem a homlokát, a gyerek homlokán a bőre olyan színten hámlott, és minden tanácsára egyre rosszabb lett, a patikust kérdeztem mit tegyek, és amit adott, attól múlt el a hámlás. 7 hónapos kortól tojással akarta etetni a gyereket. Hülyének nézett, és lekezelően viselkedett, mikor mondtam, hogy 6 hónaposan kinn van az első foga. Aztán mikor mosolygott rá a kicsi, meglepődött, hogy tényleg van foga... Mi az, hogy 6 hónaposan mászik? Amíg a gyerek be nem mutatta, addig én voltam az elfogult anyuka, aki csak képzelődik... Miért találnék ki ilyeneket? Sőt, a múlt hónapban még el is felejtett kijönni hozzánk, most jutott eszébe... De már nem is akarom, hogy kijőjjön!
Anno szoptatási tanácsot kértem volna. Akkora hülyeséget mondott, és nevetett, hogy okosabb nem lettem. Ismerősöktől kértem tanácsot, és az segített. A hozzátáplálásnál mondta, hogy majd segít, meg minden... Következő alkalommal hozott 2,5 oldal fénymásolatot, aminek se eleje, se vége nem volt oldalanként. Rákerestem neten, elolvastam a legújabb szakmai ajánlásokat.
Már többször előfordult, hogy fogalma se volt, hogy a gyerek x hónaposan mire képes,milyen fejlettségi szinten van. Legalább olvasott volna utána, mikor kijött házhoz, hogy ne kérdezzen butaságokat! Eljátszotta teljesen a bizalmam, mostmár nem is akarok többet nyitni felé, elég volt eddig! Mindíg csalódtam benne!
Végtelenül elszomorít amit ezen az oldalon olvasok.Egyik szempontból, mert bizony sajnos valóban vannak kollégák, akik nem erre a pályára születtek, szerencsére kevesen.Mondhatom ezt
-védőnőként-, általános tapasztalatom, hogy jómagammal együtt minden kollégám az anyukákért és gyermekeikért küzd, napi szinten.Konferenciára, tanfolyamokra járunk, orvosi szaklapokat, szakmai útmutatásokat böngészünk, persze így is akad amire ad hoc nem tudunk válaszolni, de soha nem beszélünk hülyeséget, ha kell hiteles forrásokból kutatunk a dolgok után.A másik oldala a dolognak viszont az, hogy egy-egy szülő, mint ahogyan köztetek is jópáran, nincs tisztában a védőnői munkával.Miért is lenne, hiszen nem védőnő?!El sem tudja képzelni, milyen nehéz a szülők által emelt kőfalakat lerombolni, a negatív attitűdök ellen, sokszor az anyák komplexusaival megküzdve jogszerűen, szakszerűen és humánusan végezni ezt a hivatást.Egyikünknek sem a negatív esetek a példaképek, de pl. egy kezdő védőnőnek, mint amilyen én is voltam 5-6 éve, borzalmasan nehéz helyzete van egy olyan szülővel, aki azt képzeli, Ő mindent jobban tud, hiszen elolvassa az interneten, vagy "dehogy kérdezek!, úgy sem tud semmit, majd megkérdezem a több gyerekes barátnőmet!", nehogy a kezdő védőnő gyakorlatban is elsajátítsa a hivatást, amiért 4 évig koptatta a főiskola padjait!Ártani nem igen tud, főleg mert ahogyan olvastam, válaszolni sem tud a kérdésekre, de nem is fogja soha megtanulni, ha az anyukák nem kérdeznek, mert az elején leírják szakmailag.Nekem sincs gyerekem(még), de mára akkora gyakorlatra tettem szert, ami az elméleti tudással együtt roppant ütőképes.Nem kellene görcsösnek lenni, kissé nyitni kellene a másik felé, a dolgok mögé látni, vagy legalább is bízni!!!Ha pedig valami nem tetszik, utálat és harag nélkül is meg kell tudni beszélni, hiszen azért vagyunk, hogy segítsünk az anyukáknak!!!Hogyan tegyük ezt, ha nincs meg az őszinteség?Én mindíg megkérem az anyukákat, ha valamivel nem értenek egyet szóljanak, beszéljük meg, hisz a gyermek érdekében partnernek kell lennünk!Úgy érzem,a körzetemben nincs is olyan anyuka és gyerkőc, akivel ne lenne közvetlen, kiegyensúlyozott kapcsolatom.Remélem, hogy mi védőnők, és Ti, mint szülők is kezdünk majd közeledni egymáshoz. Másképp nem megy,mert törvényben leírt kötelességünk, pl. évente vizsgálni a gyerekeket, és bizony ez a gyermekorvostól független. Anyukáknak pedig nem kell gombóccal a torkában "elviselni" a védőnőt, persze nyilatkozni is lehet arról, hogy nem kéred a védőnői szolgálatot, de miért vennél el magadtól, ill. a gyermekedtől egy segítő kezet???Diplomatikusan, ám nyiltan meg lehet beszélni a dolgokat, de ha mégsem(mert a másik félnél süket fülekre talál), legalább megpróbálni!Azt mondom:HAJRÁ!Anyukák, Ti se adjátok fel, mert igenis van értelme!!!További szép napot minden fórumozónak!Ja: és én sem adom fel:)!
Mi nagyon szeretjük a védőnőnket, segítőkész, lelkiismeretes. Nem kioktató stílusban beszél, hanem elmagyarázza mit miért kell csinálni. Bármit meg lehet kérdezni tőle, mindenre tud válaszolni.
Biztos hogy vannak olyan védőnők is akik nem elég felkészültek, vagy nem is érdekli őket a munkájuk. De sokszor az anyukák hozzáállásával is baj van. Mert ha egy anya már szült egy gyereket mondjuk 10 éve, akkor a következőt is azzal a módszerrel fogja ellátni ahogy az elsőt. Ilyenkor a védőnő hiába magyarázza hogy az orvostudomány mai állása szerint mi lenne jó a babának, az anya kijelenti hogy a védőnő hülye és okoskodik. :(
Sziasztok!
Én is védőnő vagyok, de olvasva a hozzászólásaitokat félve vállalom ezt fel.Én iskolában dolgozok, tehát ez egy kicsit más.De sajnos én is ismerek ilyen kolléganőket.De sokan közülünk lelkesek, jól végzik a dolgukat.Sajnos abban is igazatok van, hogy nem mindenki való erre a pályára.A felvételinél jo lenne ha lenne alkalmassági vizsga.Ne 4 év után derüljön ki hogy ez az ember alkalmatlan.
A védőnőknek is nehéz dolguk van sokszor.Nehéz naprakésznek lenni az internet világában.Már szinte mindent meg tudtok ott nézni.Persze abban segítenie kéne,hogy ezeket a dolgokat a helyére tegye...
A mi volt védőnőnk rástartolt a páromra. Igaz még akkor nem volt a férjem, de már jó ideje jártunk. Nem értettem miért ellenkezik a párom mikor hozzá kezdtem járni (ő volt az egyedüli védőnő). Aztán elmesélte. Gondolkoztam a védőnő cseréről, de nem lehetett. Sokszor elég bunkó volt velem. Volt, hogy nem köszönt vissza. Időközben a férjem heverjánál is bepróbálkozott (neki is volt már barátnője és ő is elhajtotta), pedig akkor már volt barátja és építkeztek.
A gyereknevelésről fogalma sem volt. Gyereke se volt. Mindennek nekem kellett utánajárnom. Csak tudnám akkor minek fizették? Szerencsére elköltöztünk, így megszabadultam tőle!
Szia!
Nekünk a saját védőnőnk mondta - aki azóta már sajnos elment - hogy a védőnői szolgáltatás nem kötelező. Ha nem tartunk igényt rá, csak szólnunk kell hogy ne jöjjenek ki többet. De a kötelező vizsgálatokra és oltásokra be kell vinni a gyereket. Azt pedig a gyerekorvossal is megcsináltathatod.
Sziasztok!
Mikor terhes lettem és először mentem tanácsadásra, nagyon meg voltam elégedve, hogy kedves, aranyos, válaszolt is a kérdéseimre... stb.
Majd megszületett a csemete és rá kellett jöjjek, hogy azon kívül, hogy aranyos és kedves, az ég világon semmit sem tud a babákról, igényeikről...
Persze gyereke nem volt és csak most esett ki a padból...
Majd mikor fél éves lett a lurkó visszajött a jól bevált védőnő, 2 gyerekes családanya...
Kijött házhoz, 1 órát tuti itt ült, figyelte a gyereket, nézegette, kérdezgetett, tanácsot adott, sőt még a lakást is felmérte mennyire biztonságos...
No, hozzá most megyek másodjára, 14 hónapos a pici...
Még nem született meg a babám,de már összevesztem a védönénivel...!!A közelébe sem megyek!!!
2 fiút már felneveltem,és ö 20 évesen kioktat,hogy a babának legalább 4 hónapos koráig nem szabad teát adni,söt folyadékot sem,,,semmit,csak az anyatejet...
lehet ez az uj modi,de én maradok a réginél....
ha csak rágondolok,elkap a düh...