A változás pszichológiája, a psziché változásai (beszélgetés)

Nagyon jó írás!

Minden fejben dől el ! Nekem ez jött le a cikkből, és tényleg így van. Az igazi sikerek nem hamar jönnek, hosszú munka eredménye, csak meg kell kérdezned magadtól: Megéri?

És utána gondolj bele, ha nem állsz meg, el fog jönni az az idő, amikor eléred a célodat, és akkor már szokássá is válik, amit teszel a célodért. Nehéz elkezdeni, de megéri!

Én 10 kilót fogytam le egy nyár alatt, és a mai napig hálás vagyok magamnak érte. Kicsi odafigyelés, és olyan hamar megszokod az újdonságokat, hogy észre sem veszed! :)

Elgondolkodtató, jó cikk!

Az a furcsa, hogy minden elhatározás alkalmával azt hittem, na most, most komolyan eldöntöttem, sikerülni fog - és nem. Ezek szerint, nem álltam készen a változásra?

Most épp várandós vagyok a harmadik babánkkal - szeretnék ezalatt nem hízni (sokat) - egyelőre ennyit tehetek. És igyekszem felkészülni lélekben arra, hogy majd a szoptatás után lefogyjak. :-)

32.5 kg egy év. Mondjuk nekem nem ez a fogyás a nagy harc.Azon tulvagyok.Ez mar csak a helyre állítás. Még - 20kg és kb még egy év...

"Örülni minden leadott dekának."ez igaz.

Nagyon jó cikk, megfogalmaztad a lényeget. Saját magunk apró sikereiből kell erőt meríteni a folytatáshoz. Ez a lényeg. Örülni minden leadott dekának. És persze nem csodát várni, mert az nincs. Mi magunk vagyunk a csoda, akik elhatározzuk fejben, hogy változtatni akarunk, részcélokat tűzünk ki és végighaladunk az úton. Én 7 hónappal ezelőtt határoztam el magam, kezdetben csak az étkezéseken változtattam, majd elkezdtem edzeni. A kezdeti sikerek nagyon motiváltak, ez vitt előrébb. -22 kg-nál tartok. 5 számmal kisebbek a ruháim. Remekül érzem magam és büszke vagyok. Soha nem utáltam magam a kövérségem miatt, nem bántottam a lelkemet, de tudtam, változtatni kell, elsősorban az egészségem miatt. És sikerült.

Egy fontos dolgot tennék hozzá: soha nem szabad a kifogást keresni, mert az nem visz előrébb. És most a betegségekre is gondolok. Nincs olyan, hogy egy betegség megakadályozza a fogyást. Max. lassítja a folyamatot, és szakember segítségére is szükség van.

A refluxom miatt most igy még nehezebb.

Felpuffadt poci. rossz közérzet.

Mit csináljak hogy jobb legyen?

Köszi, de nem hiszem, hogy a példát rólam kellene mintázni! :))

Amikor én is mások eredményéből (naplóiból!) merítettem eddig az erőt a tovább-tipegéshez, botladozásaimhoz, mert az eszembe sem jutott, hogy a saját eddigi sikereim legyenek ösztönzőim!

Jó pár könyvet elolvastam a saját külső kinézet elfogadásáról, az önmagunkkal való megbékélésről, a megváltoztatás képességéről, a kudarcok lehetséges okairól. És gyakorlatilag a sikertelenség okának eddig szinte mind azt hozta, hogy fejben kell eldőlnie a dolgoknak, a hitnek és persze a belső elszántság stb. stb. És aki fejben nem áll készen a változtatásra, az a gyakorlatban sem fog tudni eredményt elérni. Csak éppen azt nem írták meg, hogyan kell fejben készen állni!!!

Sehol sem olvastam eddig azt, hogy a tegnapi sikerből táplálkozva, abból erőt merítve induljak neki ma is, és majd holnap a mai eredményből kiindulva. És minél inkább telnek a napok, és gyarapodnak az apró kis eredmények, annál inkább fog nőni a saját magunkba vetett hitünk, emelkedik az önértékelésünk, az önbecsülésünk!

Ne akarjunk egyszerre sokat, csak minden nap egy kicsit! Pedig valóban, egyszerű mint a pofon.

Ez a tanítás most nekem nagyon jól jött! Köszönöm! :))