A Titok, avagy hogy induljunk el az önismeret útján

Hol is kezdjem... én is csak egy ember vagyok, akit már az élet megedzett, és sok csalódáson túl megtaláltam a megoldást.

Van, hogy az ember úgy érzi, hogy hiába küzd, nem sikerül semmi, sőt, csak a rosszak történnek vele, így elindul az önsajnálat útján...vagy elemészti a gond, vagy szerencsésebb esetben találkozik valakivel, aki kirángatja a béka feneke alól, és lelket önt belé. Az utóbbi a szerencsésebb verzió, de mi van, ha nincs senki, aki segítsen?

Sok mindenen mentem már keresztül már jómagam is, ért csalódás és fájdalom, nem is egy. Párkapcsolati problémák, anyagi gondok és a legfájóbb számomra, hogy kettő babát elvesztettem.:(

Élem életem lassan már 34 éve, párommal már 12 éve vagyunk együtt. Voltak jó és rossz időszakok is, de úgy gondoltam ez az élet rendje...vagy mégsem?

Pár éve a műkörmösömnél voltam és ajánlott egy könyvet a figyelmembe, mert tudta, hogy én is piszkosul lelkis vagyok, nem vagyok a földhöz ragadva, nyitott vagyok az új dolgokra. Ekkor akadt a kezembe a The Secret című könyv. Vonzott az olvasmány, és nem tudtam letenni a könyvet, amíg nem olvastam el, sok érdekes dolgot tudtam meg a vonzás törvényéről. Igen a vonzásról...

Az ember nem is gondol dolgok miértjére, mert úgy vesszük, minden megy a maga útján...de kinek az útján, és miért pont azon az úton.

A könyvben rávilágítanak, hogy minden ember egy egység, aki rezgést ad ki magából, és ezek a rezgések jönnek vissza is. Tehát ha jót akarunk, akkor jó történik velünk, ha pedig félünk valamitől, akkor meg is fog történni. Pusztán csak azért, mert olyan rezgéseket bocsátunk ki...

Érdekes dolgok ezek, de visszagondolva, velem is ez történt mindig, ha nagyon féltem valami rossztól megtörtént, de ha nagyon akartam valamit, általában bejött a dolog.

Fellelkesedtem és további könyveket kerestem, hogy jobban megértsem ezt a dolgot. Hisz a könyv leírta a vonzás törvényét, működését, de azt hogy, az életben hogy is kell ezt használni, arra nem derült fény. Találtam is egy szupi kis könyvet, Hogyan alkalmazzuk a Vonzás törvényét. Na ebből mindent meg lehet tanulni. Igen tanulni, mert sajna úgy vagyunk beprogramozva, hogy nem tudatosan éljük az életünk, és sokszor csak sodródunk az árral. De ez nem mindig helyes...

Szóval itt le van írva, mit kell tenni, ha anyagilag akarsz egy kicsit jobban állni, vagy ha csak magányos vagy és társra vágysz. Nekem ebben az időszakban eléggé rosszul álltak a dolgaim, munkahelyi és anyagi gondok, és a párkapcsolatunk sem volt zökkenőmentes...

Úgy éreztem, nem teljes a kapcsolatunk egy gyermek nélkül, de akkor úgy éreztem, hogy nem vagyok képes rá, hogy boldoggá tegyem a férjemet azzal, hogy apa legyen. De bizony, ha az ember elvetél, nehéz elhinni, hogy a következő terhesség megmarad…

Mivel a gondolataim ekörül jártak, ez lett a kitűzött célom…anya leszek a következő évben. Párom óva intett, nehogy megszállott legyek, nehogy bekattanjak. De csak azt hajtogattam, hogy jövőre babakocsira kell gyűjtenünk. Elképzeltem milyen érzés, ha terhes vagyok és életet adok egy babának…ezzel a boldog érzéssel a lelkemben próbáltam élni napjaimat. A következő év márciusában pozitív lett a tesztem és egy egészséges kislánynak adtam életet 2009. november 3-án.

Nem lettem fanatikus, csak elhittem, kértem, engedtem, hogy megtörténjen és hálás voltam… ezek az alapkövek: KÉRNI, ENGEDNI, HÁLÁT ADNI…

A kérés folyamata egyszerű, arra a dologra kell gondolnod, amire vágysz…ezt akár le is írhatod egy papírra, és szem elé tenni, mert ha rátéved a tekintet, egyből arra a dologra gondolsz, amire vágysz. Az engedés, nem karosszékben ölbe tett kézzel… esetemben nyilván az együttlét a párommal, hisz a szentlélek mégsem szállhat meg…

De ha pl. pénzt szeretnél, és felkeresnek egy állásajánlattal, el kell fogadni, mert nem lottó főnyeremény által gazdagodsz meg, de ha jó állásod van, akkor nyilván meg van az anyagi jólét is. És adjunk hálát mindenért. Ez nagyon jó érzés, próbáljátok ki…

De a legfontosabb, el kell fogadni magunkat és szeretni magunkat. Mert anélkül nem megy… Mindenkinek van hibája, nekem is, de attól még jó ember vagyok, aki szereti, ha szeretik mások.

A terhesség után bálnának éreztem magam, és éreztem, hogy a párom úgy néz rám, mint a gyermeke anyára, nem pedig, mint egy nőre. Egy szóval sem mondta, hogy fogyjak, és azt mondta, hogy így is szeret, de valljuk be hölgyeim, nem erre vágyunk.

Tehát a következő célom a fogyás lett. Szépen mentek a kilók, persze diéta és torna segítségével, és azt vettem észre, hogy egyre többet közeledik a párom, és egyre büszkébb a feleségére… már azt a súlyt elértem, mint a lánykori súlyom volt. Na most nőként néz rám… igen, ezt akartam, és megkaptam. Ezzel a párkapcsolatunk is jobb lett.

Ami az anyagiakat illeti, rajta vagyok a dolgon, még folyamat alatt áll, de az is alakul. Ez úgy néz ki, hogy lehet, hogy külföldre megy dolgozni a férjem egy fél évre, de aztán egyenesbe jövünk. Kértem, és a lehetőség egy külföldi munka képében jelent meg, most ezt engedem…

Persze nekem is vannak mélypontok az életemben, de ilyenkor megpróbálom áthangolni magam, és napok kérdése, de újra topon vagyok.

Ajánlom mindenkinek, hogy egy kicsit nézzen a dolgok mögé, keresse meg magát, és tegyen a saját életéért, mert mindenki maga írja a forgatókönyvet, és mindennek oka van. Vagy az hogy tanuljunk belőle, vagy az, hogy csak jobban megismerjük saját határainkat.