A szuperbaktériumok

Mára már több antibiotikum létezik, és a világon az összes gyógyszerfelírás 13%-át teszik ki. Van azonban egy igen nagy árnyoldala a használatuknak.

Ezek pedig a szuperbaktériumok. A túlzott antibiotikum használata vezetett oda, hogy ezek a szuperbaktériumok az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re, évente 10millió ember halálát is okozhatják.

És nem csak arra kell ilyenkor gondolni, hogy ehhez az állapothoz az orvosok járulnak hozzá. Hiszen gondoljuk végig, milyen termékeket használunk, miket eszünk? Az antibiotikumok felhasználása az állattenyésztés során is jelentős, ahogy a mezőgazdaság számára is hasznos segítség a használata. De nem mehetünk el szó nélkül a túlzott fertőtlenítőszerek, antiszeptikumok használata mellett sem, melyek megtalálhatóak a halaktól a szennyvízig, mindenben.

De hogyan alakulnak ki a szuperbaktériumok?

Tulajdonképpen egy evolúciós folyamattal. Amíg az emberiség fejlődésénél egy-egy jelentős változás évmilliókba kerül, addig a baktériumoknál ez jóval rövidebb idő alatt is végbemegy. Magyarul alkalmazkodnak a környezetükhöz, a környezeti hatásokhoz azért, hogy életben tudjanak maradni. A baktériumok képesek úgy mutálódni, hogy semlegesítsék az antibiotikumok hatását, majd ezen mutálódott egyedek fognak tovább osztódni és ennek utódai fognak kiválasztódni a védekezésre képtelen változatokkal szemben. Mivel a baktériumok az ellenanyag-termelést nem csak maguknak fejlesztik ki, hanem át is tudják adni egymásnak, ez a folyamat így nagyon gyorsan zajlik.

A legismeretesebb szuperbaktériumok közé tartozik pl. a súlyos hasmenést okozó Clostridium difficile, ami még a magas klórtartalmú vegyszereknek is képes ellenállni. Leghatásosabb védekezés ellene az alapos, hosszan tartó, közepes dörzsöléssel járó, szappanos kézmosás. A 2022-es évben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adatai szerint kórházi bennfekvés során közel 8,5 ezer Clostridium difficile-fertőzést azonosítottak.

Szuperbaktérium még az E. coli, ami a húgyúti fertőzések egyik leggyakoribb kórokozója, illetve szintén hasmenéssel járó megbetegedéseket okoz.

Az MRSA (methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) is jellemzősen egy kórházi fertőzés, ami főként invazív beavatkozások útján terjed, de kiváló táptalajt jelent neki egy katéter, vagy egy vénás kanül is. Ennek a kórokozónak már a neve is tartalmazza, hogy rezisztens, igen nehéz a gyógyítása. Úgynevezett páncélszekrény antibiotikumok adása szükséges, amik kifejezetten erre a baktériumra használhatóak.

Az igazán baljós jóslatok azt vizionálják a jövőre nézve, hogy ha nem változtatunk az antibiotikum fogyasztási szokásainkon, akkor eljöhet még az az idő, ami a sötét középkort idézi, amikor is a fertőzések világméretű járványok kialakítására voltak képesek. Gondoljunk csak a fekete himlőre, a kolerára, vagy a pestisre.