A remény hal meg utoljára

Történetem elég hosszú lenne, ezért próbálom röviden leírni.

Férjhez menésem után, mint ahogy ez lenni szokott eljött az idő, hogy a baba témán gondolkodjunk. A védekezés abbamaradt, de a baba sehogy nem jött (fiatal voltam, gondoltam nem vagyok elkésve). 2 év után kezdtem nagyon ideges lenni, ezért felkerestünk egy meddőségi központot, ahol gyógyszeres kezelés után sikerült is és végre megszületett a csoda 2000-ben.

Ez egy szép történet, de még nincs vége, mikor a fiacskám 3 éves volt, gondolkoztunk, kistesó kéne… Több hónap sikertelen próbálkozás után ismét nem sikerült, ezért felkerestük a meddőségi központot ismét. Teltek a hónapok és az évek és nem sikerült volt gyógyszeres kezelés injekciók, de nem segített. Az orvosom azt mondta, próbáljuk meg a petevezeték átfújást, az talán sikerül, nem tudtam mit tenni, beleegyeztem. Az altatásos vizsgálatkor kiderült, hogy PCO-m van. Mikor az orvos közölte, teljesen el voltam keseredve, hisz azt sem tudtam mi az. Elkezdtük a kezelésemet, gyógyszerek, injekciók, kúpok, fogyókúra, természetgyógyász, homeopata és rengeteg sírás, pénz és idegeskedés.

Aztán egyszer csak rátaláltam a sok keresgélés közt az aviva tornára. Na, gondoltam egy újabb csodamódszer, de nem hagyott nyugodni a dolog, hát alaposabban utánajártam. Kiderült, hogy csak nagyobb városokban oktatják, ahova én nem nagyon tudtam eljutni, ezért nagy szervezkedésemnek köszönhetően sikerült egy oktatót elhívnom, aki megtanította nekünk a gyakorlatokat, amit utána itthon is el tudtunk végezni.

Nagyon szorgalmasan végeztem itthon a gyakorlatokat könyvből egy héten kétszer, és azt vettem észre, hogy a nem létező ciklusom kezd beállni és van spontán menstruációm, ami eddig csak gyógyszerektől jött meg (magától talán félévente).

Ez nekem nagyon megtetszett és annál szorgalmasabban csináltam.

Végül csoda történt, spontán vérzéseimet követően egy évre meglett a várva várt pozitív teszt.

Tehát 6 év próbálkozás és különböző kezelések után végül is az aviva tornának köszönhetem a most 2 és fél hónapos gyönyörű drága kislányomat, akinek a 10 éves batyikája is nagyon örül.

Köszönöm az aviva oktatónak is, akihez bármikor fordulhattam, ha kérdésem volt...