A párom 5 év együttélés után elbizonytalanodott, időt kér.. (beszélgetés)

Igen, ide nem is írtam, mert priviben folytattuk a topikot.:)

Nagyon jól éreztem, hogy kezdett megnyílni, mert azóta is beszél az érzéseiről!

Kiderült az bántotta, hogy azt hitte én nem szeretem és ezért kezdte lebeszélni magát rólam és ezért érzi rosszul magát! Jó ideje bántja, hogy azt hitte nem szeretem, ezért mérges lett és elkeseredett és el kezdett távolódni ő is, hogy ne sérüljön. Most be kell bizonyítanom, hogy szeretem, ami remélem menni fog, mert tényleg szeretem.:)

El sem hiszem, hogy végre megnyílt! Hihetetlen mennyire zárkózottak a pasik, de ő különösen és ő mindig is nagyon érzékeny volt.

Ha nem nyitom meg ezt a topikot és kezdek priviben beszélgetni, akkor lehet hogy már hagytam volna elmenni és szétmentünk volna.

Nagyon örülök, hogy végre felszínre kerülnek a gondok, mert így már van mit megoldani.:)

Nem vagyok ellendrukker, csak szeretném, ha te nem ütnéd meg magad, mint sokan mások egy ugyanilyen helyzetben.

Sok sikert, örömöt, boldogságot:)

Nagyon személyes dolgokat is elmondott, amiket ide nem szeretnék leírni, ezért mondom, hogy úgy kezd megnyílni. Azt hogy mindent elmondott abból gondolom, hogy ami eddig nekem nem volt tiszta hogy mit miért csinált mondott, most érthető lett, mindenre megkaptam a választ, ami hónapok óta gyötört.

De ellendrukkereknek mindig kell lenni..:)

Még mindig attól tartok, hogy ez a "végre elmondott mindent"-ről csak te hiszed, hogy mindent elmondott. Szerintem nem mondott semmit, mégis érezted a törődést. A "hiretlen depressziósok" szoktak valakivel szerelembe esni.

Ha végképp nem adsz neki lehetőséget adni arra, hogy végigggondolja az életét, gyorsabban fog elfutni, mint amire számítasz. Azért, mert egy ember azt mondja, hogy nem tudom mit akarok, nem szeretek senkit még nem a depresszió jele. Inkább a belső bizonytalanságé amit a külvilág felé közvetít.

Igen, végre normálisan tudtunk beszélni és most este is nagyon sok mindent elmondott, aminek nagyon örültem. Végre kezd kicsit megnyílni, pedig nem én jártam a nyakára, mint ahogy itt írták, hanem ő hívott fel többször munkahelyről beszélgettünk, aztán este itthon is ő hozta fel a témát, hogy hol is tartottunk?:) Örültem neki és azt hiszem ő is megkönnyebbült. Komolyan mondom az írások hatására mintha megnyugodott volna, és kezdene picit megnyílni, én nagyon örülök ennek a változásnak.

Ja és kijelentette, hogy nem akar ő elmenni! Hanem megpróbál jobban lenni, mert nem nekünk kell időt adnia, hanem magának, hogy újra a régi legyen.

Lehet hogy meghatotta, hogy miatta topikot nyitottam, vagy a leírtakból eszmélt kicsit föl, nem tudom. De minden változás jobb, mint a nyuzzadás ami volt.

Szia Kata!

Ezekszerint lett némi eredménye a beszélgetéseteknek.Innen már csak egy kis türelemre lesz szükség a részedről,hátha orvosi segítséggel újra visszakapod a régi pasid.

Drukkolok nektek!!

szió!

eszembe jutott egy fiú a barátodról,most h részletesebben leírtad:

a fiú meg a lány 5éve voltak együtt. már házasodni illett volna,és a fiú elbizonytalanodott: vajon jól választott? pontosabban: jól teszi ha megmarad a lánnyal,nem lenne jobb megkeresni azt aki igazán igazi? vagy nem lenne jobb ha felrúgna mindent és élne úgy ahogy a szíve diktálja,bele a világba? felláézadt. mindenbe belekötött,a csaj semmi jót nem tudott tenni neki. minden zavarta. .csapdában érezte magát. a két család összefonódott érezte h vagy menekül vagy házasodik,de vajon melyik legyen? amikor velem megismerkedett ezek a problémák 100%osan előjöttek,mert én egy teljesen más típus voltam,ráadásul pesten-ő egy vidéki városban él- és úgy érezte,otthagy csapot-papot és teljesen új életet kezd. velem. én azonban ezt nem vállaltam be,először is mert a férjemmel voltam,őt szerettem, a fiút jó barátnak tekintettem. ,másodszor meg ne valaki miatt lépjen,hanem maga miatt. végül győzött a józan esze,és a hite, és h megértette,lehet h találna valakit akit ő jobban szeretne,de olyat nem biztos aki a lánynál jobban szeretné. és feleségül vette,gyerekük van.

ezzel persze nem azt akarom mondani,h pont ez van nálatok,de lehet h az alapprobléma nála is az h már idő van,meg kéne állapodnia,stb és bizonytalan. nem azért mert nem szeret hanem mert nem biztos benne h mindent átélt már amit szeretett volna azelőtt h megnősül és gyerekei lesznek-és itt nem a csajokra gondolok elsősorban..

Semmiféle személyes érintettség nincs-viszont vélemény az van. Én hasonló típusú ember vagyok, mint a társad. Ezért írom azt amit.

Világgá tudnék menni, amikor egyedűl akarok lenni és kutakodnak (pld.mi bajod van, mondd már meg-had segítsek stb-stb..)

Ő nem választott, hanem te ezt "csiholod" ki belőle.Óriási különbség.

Olvasd el még egyszer az írásomat, mert úgy látom, hogy semmit nem értettél meg belőle.

Akkor fogalmazzunk puritánabbul:

Levegőre van szüksége-és nem távfelügyeletre és kutakodásra, kérdezősködésre (ne mondd, hogy nem ezt teszed, mert ez teszed-az írásodból világosan látni).

Bocs a nyiltságért..

Természetes el küldeném neki ezt is, miért ne? Amúgy más javaslatára tettem ezt és nagyon jót tudtunk végre beszélgetni a párommal és a szabad döntése volt hogy bejelentkezik, meg sem említettem neki a témát. Elmondta, hogy szégyelli, hogy rosszul érzi magát és nem akart a terhemre lenni, de látja hogy sok férfivel megesik és akkor talán nem olyan nagy baj.

Szerintem csak jót tett neki az email.

Amúgy együtt élünk, miért ne írhatnék neki.:) Nem elment és én nyaggatom.

Egy szót kiemeltél a hosszú írásomból, de azt már nem, hogy én mondtam hogy menjen, de nem akar!

Egész nap békénhagyom sosem voltam az a telefonálós, ellenőrzős fajta, úgyhogy egész nao levegőhöz van jutva, ne aggódj.

Az elengedés nem ez igen. Írtam is, hogy ő választotta ezt.

Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom, hogy elmenjen Isten hírével és kész. Nem tudom miért hiszitek, hogy nem értem amit írtok.

Ha nem akarnám tudni a baját, mint sokan mások, szépen homokba dugnám a fejem és elélgedélnénk egymás mellett. Ő maga sosem hozott fel ilyen témákat, csak én kérdeztem rá. Tehát ha annyira félnék, akkor egyszerűen nem kérdezném róla, hanem úgy csinálnék, mintha nem lenne gond.

De nem csinálok úgy. Vagy neki van baja, vagy velem, ezt akarom megtudni végre. Azt hittem az előző írásom vége érthető volt.

Tudod milyen terhes, egy magányra vágyó embernek a te "segitséged"? Iszonyúan.

Ezt csak az tudja, aki szintén szokott "önmagába"mélyedni.

Ilyenkor az ember senkit ill. senkinek a tanácsát nem kéri, a kérdezősködéstől-kutakodásoktól meg egyszerűn irtózik.

Ennek a férfinek levegőre van szüksége-egyszerűen.

Mikor veszed már észre?

Kedves Kata

Csak egyetlen kérdés: ha valaki magányra vágyik(akár milyen okból), miért nem hagyod, hogy magában legyen? miért küldözgetsz neki emaileket, miért kérdezősködsz, miért faggatod, miért nem hagyod, hogy önmagában legyen egy kicsit?

Szerintem te félsz(még pedig nem kicsit)hogy nem fog visszatérni, ezért nem hagysz neki levegőt venni önmagába.

Az elengedés, az nem az amit te teszel, hanem az, amire én a kérdéseimet leirtam. Hagyod, hogy önmagára találjon, nem kérdezősködsz, nem kutakszol, hogy mit, hogy fog tenni, kivel-mikor fog találkozni.

ui: azért kíváncsi lennék rá, vajon a hozzászólásomat elmernéd-e neki küldeni?

Amit tenni tudsz ebben a nehéz helyzetben, hogy beszélgetsz vele, megpróbáljátok együtt megoldani a problémát.

Persze, ha szeretne el kell engedni, de még mindig tartom, hogy nem ez a megoldás. Én el sem tudnám képzelni, hogy ne beszéljem meg életem értelmével a problémákat, és tőle külön legyek akár egy napra is. :( De persze mindenki más, és nem gondolok semmilyen mögöttes dologra, hogy bármi oka is lenne, hogy elmenjen.

Remélem érthető volt, mert számomra elég kusza lett. :)

Sziasztok!

Elolvastam mindenki hozzászólását, örülök a hosszúaknak is, minél több vélemény, annál jobb.:)

Igyekeztem az első hozzászólásomban nagyon alaposan és részletesen leírni mindent, de természetesen nem tudtam azért mindent leírni.

Így az is a félreértés tárgya volt itt, hogy tegnap végre elmondta, hogy mit akar. Nem, ugyanúgy bizonytalankodott, mint eddig, én mindig megkérdeztem mi a baj, nem nagyon tudta megmondani, csak annyit, hogy nem érzi jól magát sehol sem és nem tudja mit akar. Én is mindig sumákolást éreztem az egész benne éppen ezért forszíroztam tovább, mert ha menni akar, menjen, soha nem mondtm, hogy visszatartanám!

Sőt 2x már küldtem is, de nem ment el. Valahogy így zajlik a nyüglődése: Nem jó sehol sem, nem tudom mit akarok, nincsenek terveim az életre, semmihez nincs kedvem, senki iránt nem érzek semmit. De téged azért szeretlek. Ez már eleve ellentétes tartalom. Majd azt mondja, hogy elege van az emberekből mindenhol. Mondom neki, hogy szeretne elmenni? Nem tudja. Mondom én, jó akkor menj. Erre ő: de nem erről van szó!

Most ebből hogy legyek okos? Egyértelmű a számomra, hogy nem boldog, soha nem mondtam hogy az, azt végképp nem, hogy arról győzködném, hogy igenis az. Éppen arról beszéltem, hogy boldogtalan és azt szeretném, hogy boldog legyen vagy velem vagy nélkülem!

Nem tudom melyik soraimból olvastátok ki a csimpaszkodást, de ilyen nincs.

Csak annyit mondtam, ha nem konkrétan a kapcsolatunkkal van baja, akkor nem dobnám ki az első gondnál a 6 éves kapcsolatot, hanem nyilván szeretném megmenteni, ha lehet.

Ha ő ezt nem akarja, akkor én semmit nem erőltetek rá!

Szóval nem az van, hogy október vége óta nem mond, most pedig hirtelen elmondott mindent, hanem megint megkérdeztem, hogy szeretne-e elmenni, mással lenni, szakítani, velem van-e a baja. A válasz ezer kérdés után, nem velem van baja, ő nem érzi jól magát, nem tudja mit akar, mitől lenne jobb. Kérdezem újra, hogy szeretne elköltözni? Hosszan kérdezgetem, erre mondta, hogy nem tudja, de ha igen, akkor sem menne vissza a szülei házába (onnan költözött hozzám), hanem egyedül menne csak kis isőre albérletbe, hogy végiggondolja mi a baja. Akkor kérdeztem, hogy ismerkedni akar mással, azért akar elmenni? Azt mondta semmi kedve senkihez, éppenhogy mindenkiből elege van, ha találkozik is valakivel az egy-két haverja lesz, de most magányra vágyik.

Kérdeztem, hogy akkor elmegy? Erre ő, nem tudja. Kérdeztem, hogy mikor gondolta hogy elmenne, válasz nem gondolkodott ezen, csak ahogy kérezgetem arra válaszol, lehet hogy mégsem lenne jó elmennie és nem akar elveszíteni.

Ennyi.

Ez minden alkalommal ilyen nyuzzadás. Egyszer ezt mondja, egyszer azt, ahogy éppen érzi magát. Csak azért nyitottam ezzel a topikot, mert ez volt az aktuális beszélgetés és megkérdeztelek titeket, hogy lehet hogy depressziós-e vagy engem nem akar csak?

Én abszolút elfogadom a választ arra hogy engem nem akar, csak butternut stílusa és mint tudjuk személyes érintettsége miatti dühös, sokszor értelemnélüli támadása és bizonyos szavakon való lovaglása nekem nem tetszett.

Mindezt észérvekkel és kulturáltan is meg lehet fogalmazni. De érvei nem voltak, csak dühe volt, mert ő így járt és a pasija megcsalta.

Amúgy senki más rajta kívül nem írta ezt, nem tudom melyik hozzászólásokat találtátok butternutével egyezőnek.

Az természetes, hogy mindenki mondja hogy engedjem el, ha menni akar. Ha menni akar el is fogom engedni. Ha csak rossz passzban van, nem akarom magára hagyni.

De köszönöm az új válaszokat, igen, én is nyilván gondolok arra, hogy a kapcsolatot unta meg, ezért is kérdeztem. Abszolút érdekel minden nyugodt, nem sértegető, hanem ésszerű válasz.

Amúgy priviben kaptam a legtöbb választ, itt csak a vita ment és azok a levelek nagyon hasznosak voltak, köszönöm!

A legtöbben azért írtak priviben amúgy mert mondták, hogy valahogy minden topik veszekedésbe torkollik itt és nem is írnak fórumba, csak privit.

Ezek nagyon hasznosak voltak, az összes levelet és itteni hozzászólást (butternutét is) kimásoltam és elküldtem a páromnak emailben, hogy bent elolvassa.

Nem akarok hinni egyelőre neki, de az volt a reakciója, hogy igen, tényleg azonosak a tünetek (a priviben elküldött részletes leírásokra utalt, amit kaptam más férjekről) és holnap bejelelenkezik orvoshoz!!

Úgyhogy mégis érdemes volt elindítani a topikot.:)

Persze ettől lehet, hogy szakítás lesz a vége, de az én lelkem megnyugszik, hogy remélhetőleg jó kezekbe kerül és csak örülni fogok, ha nem depressziós.

Írtam ezerszer, de most is leírom, ha menni akar, el fog menni, a szívem megszakad bele, de nem tartom vissza, sosem tenném. Csak azt szerettem volna, hogy megtudjam mi a baja..

Remélem kiderül.

Igenigen, gondoltam, hogy neki írtad. :)

Én is tényleg csak annyit fűznék a dolgokhoz, amit már írtam is, hogy nem megoldás, ha menekül a másik fél, meg kell próbálni megbeszélni, és az a több hónap számomra is soknak tűnik. :( Miért nem mondta el hamarabb? Miért nem ültette le Katát, hogy "beszéljük meg, mert valami gond van"??

ezt én írtam, nem Kata, és nem ezt javítottam ki, hogy mire válasz, hanem

" A gázos pasik tapasztalatában valóban Te bővelkedsz, meghajtom a fejem a tapasztalatod előtt. de nem biztos, hogy mindenkire csak a problémások ragadnak. sőt, tovább megyek. ők is emberek. pont ugyanannyira, mint a nők"

ezt, és azért volt lényeges, mert neked írtam, nem pedig Katának.

nem egészen. Butternut arra akart rávilágítani, hogy Kata párja is csak egy rohadék, mint az összes többi pasi, és félre jár már rég, el akarja hagyni, mert nem szereti, és csak a kibúvókat keresi.

A többiek hozzászólása ennél kicsit másabb tartalommal bírtak.

szia!

a következő hozzászólásomban javítottam, hogy ez "a hozzászólás a 24-esre volt válasz.", vagyis Butternut-nak volt válasz, nem Katának írtam

Szia!

Ha időt kér nincs más hátra mint megadni neki.

Inkább ezt a megoldást válaszd mint hogy végignézd a boldogtalanságát.Mert ugye te sem szeretnél mást csak azt, hogy a régi legyen, veled vagy nélküled.Kezelheted betegként járhatjátok az egészségügyi intézményeket szedethetsz vele gyógyszereket de lásd be nem ez a megoldás.Persze tüneti kezelésnek megteszi.De az okot nem szüntettük meg csupán kikapcsoltuk a riasztót.De a probléma még ott marad.Ha megteszed neki amire kér lehet már ettől a tudattól könnyebb lesz a lelke.Lehet, hogy keresi az utat az életében de megtalálni csak az fogja aki tudja hová is akar menni.

Sziasztok!

Teljesen egyet tudok érteni veled, Butternut, bár még nem olvastam a frissebb hozzászólásokat.

De ez nem megoldás, ugyanúgy, hogy pl. más nőhöz menekül, később meg hivatkozik, hogy a vita miatt volt, ne haragudj stb.... :S