A nagy Ő (beszélgetés)

Helló!

Nos...lehet hogy nem ezt vártad, sőt, tuti....de ha valakit szeretünk, akkor a legjobbat akarunk neki....ha valakit szeretünk, hagyjuk hogy döntsön....ha el kell engednünk, ahhoz hogy boldog legyen, meg kell tenni.....különben csak szenvedés....

Azt mondta szereti a barátját....mit kellene tennie szerinted? Nos, abból amit leírtál, úgy ítélem meg a dolgot, hogy a részedről ez csak egy önámítás...

Az önzőséggel csak magának árt az ember....mert óriásit tud zuhanni ám.

Sziasztok!

Egy elég összetett helyzet megoldásában szeretném a segítségeteket kérni. 23 éves fiú vagyok és beleszerettem egy lányba. Ő 18 éves, kapcsolatban van már 2 éve. Nagyjából akkor tájt ismertem meg őt én is, de eleinte nem különösebben vonzódtam hozzá. Telt múlt az idő, majdnem minden nap találkoztunk edzésen, rengeteget beszélgettük, mindent megtudtunk egymásról és nagyjából egy évvel ezelőtt éreztem azt, hogy nekem a barátságnál több kell. Elég buta voltam, de nem mondtam el Neki hogyan érzek, korábbi párkapcsolati kudarcaimból kiindulva és az is folyton a fejemben járt mit szólnának a szüleim, ha beállítanék vele. Próbáltam elnyomni az érzéseimet, más lányokkal ismerkedni, de nem tudtam kiverni a fejemből. Másfél hónappal ezelőtt aztán megmondtam Neki mit érzek. Azt mondta ő is ezt érzi, de szereti a barátját és ígéretet tett neki, hogy nem hagyja el soha. Én nem adtam fel, edzés után együtt szoktunk menni egy darabig, próbáltam közeledni hozzá, simogattam az arcát, a kezét, a combját. Megcsókolni is próbáltam egyszer, de elhúzta a fejét. Rengeteg smst, telefont váltottunk ezalatt a másfél hónap alatt, tudom hogy ő is azt érzi amit én, de nem akarja otthagyni a barátját. Kettesben sem hajlandó velem eljönni sehova. Ezt nagyon korrektnek érzem felőle, DE úgy érzem számomra Ő az igazi, az egyetlen, soha senki iránt nem voltak ilyen erős érzelmeim és szeretném, ha boldog lenne, de VELEM. Egész eddigi életemben minden szabályt betarotttam. Nem dohányzom, nem iszom alkoholt, van egy biztos állásom közepes fizuval és egy bsc-s diploma tulajdonosa vagyok. Mindíg segítettem másoknak, figyelembe vettem az érzéseiket, soha nem voltam önző. Úgy érzem most az egyszer megtehetem. A kérdésem tehát: Mit tegyek? Köszönöm előre is a segítséget.

Ha a csaj után mindig visszatalál hozzád, akkor azt kellene nézni, hogy amikor veled van, akkor milyen az.:))

Alapjában nem a fiút kellene megvizsgálnod, hanem magadat:

Melyikkel a jobb? Kivel tudsz fesztelenül magad lenni?

Vagymint egy filmben volt ez a téma:

Azt szeretem aki/ami melletted vagyok.

Ahol a szív hazatalál. Ez melyik? A régi-régi ex, vagy a csajos?

Hm erröl lehetne regélni....

De szerintem....amikor Öt helyezed elötérbe,nem magad az a nagy Ö!!!

Sziasztok! Tudom a választ és mégis megkérdem tőletek, mert bizonytalan vok! 2 és fél éve úgy éreztem, hogy rátaláltam a NAGY Ő-re. Olyan szerelmes voltam, hogy borultam el. :D Aztán 3 hónap múlva megtörtént az első szakítás. Kis szünet. Majd könyörgött, hogy legyek vele, nem bírja nélkülem. Azóta eltelt 2 és fél év, 5 szakítás és kibékülés. Tegnap Végleg dobtam. És mindig ugyanaz a lány miatt szakítottunk. Holott annak meg 1 éve komoly kapcsolata is van. De a (most már) exem csak "futott utána". Válltig állítja, h imád és velem teljes az élete és könyörög, hogy ne tegyem ezt vele. De "kutyából nem lesz szalonna"-nagyikám szerint. Ti mit gondolttok?

És ráadásul felbukkant a színen egy régi szerelmem. Aki bármit megtenne, hogy újra vele legyek. De én nem vok szerelmes belé. Még mindig az ex jár a fejemben és kegyetlenül szenvedek. Próbáljam meg a régi régi exszel, akit anno én hagytam el, mert kihűltek az érzések? Most ez forog a fejemben, de nagyon tanácstalan vagyok!

Köszi, hogy segítetek!

Teljesen egyetértek Veled!

Mostanában találtunk egymásra a nagy Ő-vel.

Úgy született meg és sodort el a szerelem, hogy fizikai valónkban akkor még nem is láttuk egymást. A lelkünk ismert eggymásra valami titokzatos módon.Nem is egymásba szerettünk, inkább felismertük egymást. Döbbenetes érzés.

Nem vagyok vallásos, nem hiszek a természetfelettiben, soha nem hittem az ilyen dolgokban. Mégis megtörtént (pedig nagyon küzdöttem ellene). Azóta tudom hogy létezik ilyesmi. Mióta együtt vagyunk, egésznek, teljesnek érezzük magunkat.

Szerintem létezik nagy Ő, habár én lélektársnak nevezném, mert ez a fogalom más sablonos lett. Szóval én alapból azt gondolom, hogy maga a kémia már képessé teszi az embert arra, hogy bármilyen ellenkező neműbe "beleessen". Ennél magasabb fokozat, ha hasonló kultúrkönyezetből, körülményekből valók az illetők, sőt neadj Isten még azonos érdeklődésüek, szóval jól összepasszolnak. Ez már lehet szerelem. Ennél feljebb áll, ha lelkileg, érzelmileg is egyforma fejlettségi szinten állnak, a problémamegoldásuk, önmagukkal való kapcsolatuk hasonló szinten áll. Ebből már nagy, mély szerelem lesz. Ezt már nevezhetjük a nagy Ő megtalálásának, ez olyan kapcsolat, amit sosem feled az ember, akkor sem, ha vége szakad.

De számomra a nagy Ő még ennél is többet jelent. Nemcsak az eddig felsoroltakat, hanem spirituális kapcsolatot is feltételez. Azt, hogy a lelkem "felismeri" a párját, valakit, akivel valami titokzatos módon ősidők óta összekapcsolódott. Akivel egy.

A nagy ő az, amikor a kémia olyan tüzet gyújt a szívedben, amit nem lehet eloltani.

Van akire gyakran rátör, van akire ritkábban. S van, akire akár idősebb korban köszönt be az első igazi nagy Ő. Láttam már ilyent.:)) Aranyosak voltak!!!

Köszönöm szépen a segítséget, nagyon sokat segített nekem a továbblépésben:) Igaz, hogy egy kis idő eltelt azóta amióta azt leírtam, de képzelje el, hogy mára már ő szeretne békülni, de én tudtam nemet mondani!!! És sokkal jobb érzés!

20-án indulok Londonba dolgozni. Azért döntöttem így, mert kicsit jót tesz nekem az ha mindent magam mögött hagyok:)

Végre sinen érzem az életemet!

Üdvözlettel: Betty

Nem tudom, hogy 55 évesen adhatok e tanácsot, de a véleményem, hogy még el fog jönni a nagy Ő. Az igaz szerelem villámcsapásként éri az embert és belül a női hetedik érzék jelzi, hogy "Ő az". Miről is van szó? "Amikor még azt hittem működhet, kimondtuk egymásnak azt a bizonyos szeretlek szócskát, amit tényleg mind a ketten komolyan gondoltunk... de utánna volt olyan hogy 4 napig nem keresett, ő a munkájára fogta, de ugyebár egy nőnek ilyenkor járni kezd az agya, hogy nincs e egy 3.személy a dologban." és mi történt? A kedvenc helyen a srác ott volt egy másik hölggyel. "Később elkezdtem beszélgetni a pultos csajszival aki ismeri a srácot, és elmondta hogy azzal a lánnyal aki volt olyan kapcsolata van, hogy "együtt is, de nem is".. Akkor nem csak most jöhetett össze a lánnyal. "Szerintetek próbáljam meg feltünés nélkül visszaszerezni, vagy kideríteni hogy mi is van igazából? vagy hagyjam az egészet és felejtsem el?"

Igen, el kell felejteni!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Ha mégis sikerülne visszahóditani mi változik? Marad a munkára hivatkozás,4-5 naponkénti találkozás, netán véletlen egy hölgy oldalán meglátni és jön az újabb csalódás, fájdalom. Irány egy új kapcsolat!!!

Sziasztok:)

Szeretném a tanácsotokat kérni valamiben, ami sajnos nekem nem megy:(

Korábban írtam már nektek, hogy egyszerűen nem tudok zöld ágra vergődni ezzel a nagy Ő dologgal kapcsolatban. Nemrégiben volt egy barátom, akivel azért szakítottam mert olyan munkája van ami gátolja azt hogy egyáltalán el tudjuk kezdeni ezt az egészet. (ebből is látszik hogy az idő nagy úr!!)

Tehát nem tudtunk kellő időt együtt tölteni egy kapcsolat kialakítására, fenntartására:(

Amikor még azt hittem működhet, kimondtuk e gymásnak azt a bizonyos szeretlek szócskát, amit tényleg mind a ketten komolyan gondoltunk... de utánna volt olyan hogy 4 napig nem keresett, ő a munkájára fogta, de ugyebár egy nőnek ilyenkor járni kezd az agya, hogy nincs e egy 3.személy a dologban.. ezért én elhagytam őt.. rossz volt mind a kettőnknek és nekem mai napig rossz is (azt nem tudom hogy ő is így érez e)

Valamelyik nap elmentünk egy barátnőmmel a kedvenc helyünkre pletyizni és kólázni egyet, és egyszer csak a srác besétállt.. köszöntünk egymásnak és ő a pulthoz ment... Nem szóltunk egymáshoz, de le sem vette rólam a szemét, és látványos szenvedésbe kezdett.. engem itt kezdett el igazán megrázni a dolog... és megfordult a fejemben hogy vissza kellene szereznem és megoldást találni a dolgokra.. ezen az estén nem tettem ezt meg, mert nagyon féltem az újabb csalódástól!!

Aztán ma, elmentünk megint barátnőmmel erre a helyre, és amikor beléptünk, azt vettem észre hogy egy nővel, és egyik haverjával ott van ő is bent. Olyan furcsa nyomást éreztem a mellkasomban és a gyomromban, és olyan érzés fogott el hogy ettől a nőtől "félnem" kell.. Miután ők elmentek erről a helyről valamiért elkezdtem kiborulni.. Barátnőm sem értette ezt hogy miért... Később elkezdtem beszélgetni a pultos csajszival aki ismeri a srácot, és elmondta hogy azzal a lánnyal aki volt olyan kapcsolata van, hogy "együtt is, de nem is".. Most egy világ dőlt bennem össze, és nem tudom mit tegyek..

Több oldalról is nézhetem a dolgot

1: elfelejtett, és már készen áll egy másik kapcsolatra

2:Csak engem akart idegesíteni ezzel a dologgal

Szerintetek próbáljam meg feltünés nélkül visszaszerezni, vagy kideríteni hogy mi is van igazából? vagy hagyjam az egészet és felejtsem el?

Tudom hogy ez nem ide vág annyira ez a téma, de valahogy bízom abban hogy jó tanácsot kapok tőletek :)

Előre is köszönöm nektek :)

Sziasztok

ja, akkor nem jó :(

de kár!