A gyerekem nem tud (?..-vagy inkább nem akar?...)egyedül játszani.7 éves. Hasonló tapasztalatok? (beszélgetés)

Ez igaz most lehet kiépíteni egy jó kapcsolatot ,később nem lesz ideje rád ,mert ezt kapta:((Érdekes ,hogy senki sem írt arról ,hogy egy háziállat is lehet barátja :))

Nekem mivel van egy nagy fiam aki már felnőtt..., és van egy kicsi 8 éves is, így már nem lepődöm meg ezen. Viszont tapasztalatból mondom, hogy örülj neki ameddig ilyen. Élvezd ki minden percét ennek az időszaknak, hogy még anyuci az első, most még csak a tied. Mikor nekem mondta ezt a nagy fiamnál a gyermekorvosnő barátnőm, nem értettem először... Aztán mikor tini lett a nagy fiam, és csak ennyi volt napokig a kommunikációja mindenkivel, hogy "szia, semmi, mi van veled anyucim... mentem edzésre.... " akkor eszembe jutott mit mondott a barátnőm, mikor nyafogtam, hogy rajtam lóg a gyerek, csak velem akar játszani.... Bizony nem sokára már nem fogja ezt kiabálni, egyre jobban elkezdi élni majd a saját kis életét amibe barátok, barátnők lépnek be... . Olyan hamar felnőnek. Az enyém nyolc éves most, de még mindig van ilyen rajtunk lógós időszak. Hála istennek, ez nálunk megoszlik "apás napok", "tesós napok", és "anyás napokra". Felváltva hol egyikünket, hol másikunkat privilegizál. Viszont mostanra értük el, hogy önként dalolva egyszerűen átvonult a szobájába aludni, és már egyáltalán nem jött vissza az enyémbe. Nem régiben még velem aludt. Ezzel sem csesztettem, mert tudtam a nagyról, hogy az is ilyen volt. Mikor elég erős lett lelkileg, úgymond megérett rá akkor ő is magától külön vonult. Az előbb hoztam haza a suliból a kicsit. Utána elmentünk káefcéni. Jókat nevettünk hülyéskedtünk, most leült ő is legózni. Én azt csinálhatok amit akarok, de itt legyek bent az ő szobájában innen netezzek. Közben mindig megmutatja hol tart az építésben. Már építenem nem kell. (régen azt is kellett) Mert nálunk hetek óta most a legómánia jött elő, meg a focis kártya gyűjtés. De ez utóbbi az apjával közös játék projekt. Minden este az a téma. A tesó reszortja az x-box... videó játékok.. :)

Lekopogom, az én 7 évesem fél napot is elvan egyedül...sőt, néha bezárkózik a tesó elöl, hogy egyedül akar lenni és játszani magában :-) De ha leülsz vele 15-20 percet, utána már könnyebb sztem.

Ez is igaz, szoktam neki ilyen "meghívunk valakit" délutánokat szervezni, és ez jó is, csak kevés. Mert ilyent max 1-2-t vállalok be hetente. S mint előző hsz-omból kiderült, nálunk is ketten vannak a gyerkőcök, de Gergő 7 , a kicsi 3 és fél és lány, és sokszor van, h nem tudnak együtt játszani.

Igen, biztos az is benne van az egészben, h ő a nagyobb tesó, tehát a kicsi megszületéséig egyeduralkodó volt itthon, s akkor több idő és türelem volt részemről is, nagyon sokat játszottam vele, és szinte minden tevékenységbe bevontam, lehet, h ennek hiányolása is ez az állandó nyafi. Pedig a kicsi is már 3 és fél!:)

Igazából az nem igaz, h nem tud, mert tud, én inkább azt veszem észre, hogy rettentően unja az önálló játékot. Vannak időszakok, amikor pl. rákap a legóra, és akkor állandóan legózik...de aztán egy pár nap, és már újra azt hallgathatom, h "anya, játsszunk!...."Mikor suliból-oviból-munkából hazaérve azt sem tudom, hová kapjak. Mit lehet tenni ebben a helyzetben? Mert az esetek többségében nem megyek játszani, de ugyanakkor lelkiismeret-furdalásom is van kicsit miatta. Hozzáteszem, ez az egész dolog a korán sötétedős esték óta van fokozottan így, előtte, amikor még 8-kor simán világos volt, kint játszottak az udvaron a házbeli gyerekekkel, csak hát ez mostanra megszűnt.