A gondolataiddal tényleg csak "játszol"? (beszélgetés)

Vonsz le ebből következtetést?

A pocakodra gondoltál, amint nem arra, amit olvasol.

Ez jó, mert ha pl. aggódnál amiatt, hogy a párod pl. megcsal, akkor az hamarabb beugrott volna, mint a pocak.

Mert annak más a prioritása.

Kipróbáltam.

Legelőször az jutott eszembe, hogy talán nem kellett volna vacsoráznom, mert fel van puffadva tőle a pocakom.

Mi a második lecke?:D

Mi a TGT (tudatos gondolkodás tudámánya) első leckéje?

Csak annyi elég, hogy megfigyeld, hogy ebben a pillanatban mi jut eszedbe először, ha nem erre figyelsz, amit éppen most olvasol.

:) Szerintem még egy kis szellemi játéknak is jó ez...

Hogy ebből mik derülhetnek ki? Hát... csak próbáljátok ki!

:)

Szerencse nincs. Balszerencse sincs.

Mindezeket te hozod össze, csak nem tudsz róla. Tudom, sz@r ezt hallani :), engem is meglepett először, de személyesen is megtapasztaltam sokszor ennek igazát.

Hogy válaszoljak a hozzászólásodra: lehet, hogy te alapból, ösztönösen (tudat alatt) jobban "összehozod" a számodra kívánt dolgokat, mintha tudatosan tennéd ezt. Örülj neki!

Az emberek kb. 20% így van berendezve.

Előre meg van írva a sorsunk és azt nem befolyásolhatja a gondolkodásunk?

Mai ismereteink szerint éppen, hogy a GONDOLKODÁSUNK MILYENSÉGE A SORSUNK. Milyen érdekes!

Ezen elmélet alapján fejlődött ki az úgy nevezett kognitív terápia, ami magyarul annyit jelent, hogy gondolkodás terápia.

Miért írtam ezt le?

Mert ezen terápiák során bizonyítottan fantasztikus, "sorsfordító" eredményeket értünk el olyan emberek életében, akik bajban voltak pszichés tekintetben.

Akkor én rosszul gondolkodom,mert ha pozitívan állok valamihez és várom a jól megérdemelt sikert, akkor tutira nem jön össze semmi.

Ha pedig letojom,lesz ami lesz alapon állok hozzá, akkor meg minden bejön. Pedig olyankor még csak nem is gondolkodok, csak teszem amit kell.:)

Szóval, mégis csak maszlag gyanús a dolog.

A jó öreg csipetnyi szerencse elmaradhatatlan alkatrész.

Lehet jól gondolkodni és rosszul gondolkodni?

A gondolkodás nem egy velünk született alap képesség?

A gondolkodás nem csak annyi, hogy fejben feldolgozzuk a bejövő információkat és annak alapján terveket készítünk?

És így tovább.

Ezekről lehet itt beszélgetni - ez igazán univerzális téma és mindenki tanulhat belőle többet, kevesebbet.

Arra nem is gondolsz, hogy ezer oka van annak, hogy nem a gondolataid szerint alakultak a dolgaid?

A "gondolat szobrászat" is egy képesség, egy "szakma", amit tanulni kell.

Nem úgy van, hogy ha először nem jön be, akkor "Maszlag ez az egész téma".

Ez olyan, mintha először kezedbe vennél egy hegedűt, elkezdenél rajta játszani, persze nagyon nem jól szólna és akkor azt mondanád, "Maszlag ez az egész hegedű téma."

Nos én nem bántam könnyelműen velük.

Tegnap (meg tegnap előtt, meg azelőtt) már konkrétan elképzeltem, hogy mire fordítom azt a pénzt, akit ma kellett volna megkeresnem.

Hittem a gondolatok pozitív teremtő erejében.

Nem kellett volna, mert az üzletnek fuccs, elvitte a cica.

Maszlag ez az egész téma.

A sors megírásban is lehet valami, de mégis lehet tenni ellene, egy bizonyos mértékig,- gondolom én.

A betegségek úgymond „megszületése”, már egy folyamat miatt alakul ki, mert nem figyeltünk oda magunkra, vagy rettegünk a betegségtől.

Az én családomba nagy számmal előfordult, rák, és magas vérnyomás, agyvérzés, most valószínű én is, ha a villamos el nem üt, így végzem, elég logikus… De minek rettegjek ezen, bár nagyon szeretném, ha nem így lenne, még csak azt sem mondhatom, nagyon teszek ellene, de igyekszem.

Voltam én is stresszes, még talán okkal is, de egyszer olvastam, ha magadon nem segítesz, más nem tud rajtad. Igaznak gondolom! Lassan ment az elfogadás nálam, de nagyon jó érzés, hogy a bajban, meg tudom látni a jót, hogy talán ezért történt, és ez nagy lelkierőt, nyugalmat ad.

Az arab országok….. nagyon nem mélyedek bele, de olyan embereket tudnak gyilkosságra manipulálni, akik elégedetlenek önmagukkal, a világgal, a saját gyengeségük miatt, kihasználják őket, mint a szekták, tudatosan teszik ezt velük.

Volt egy kollégám, saját mondása: Szegény anyámnak, mennyi szenvedésbe került, míg kirángatott ilyen helyzetből, csak évek múlva értékeltem az erőfeszítését, és kitartását.

Szerencsére nekik sikerült, de a legtöbb mögött nem áll senki, aki kirángatná, és ilyen emberek kellenek nekik, csak ezt a célt verik az agyukba, hogy öljenek.

A Te gondolatod pozitív, de egyben negatív is!

Szeretnél valamit aminek örülnél, de ott van a félelem benned nem fog sikerülni.

Szerintem most az aktuális gondolatod arra összpontosítsd, hogy jó érzéssel várod a nyugdíjt.

Lehet tudat alatt mégis félsz, hogy eljönnek a nyugdíjas évek?

A gondolatunk, meghatározó része lehet az életünknek, szerintem.

Mert ha már valamire gondolunk, az azt jelenti, foglalkoztat a dolog, szeretnék, vagy éppen nem szeretnénk, azt a dolgot.

Kérdés persze kellemes, vagy rossz gondolat foglalkoztat, mindkettővel, csak egy mértékig szabad foglalkozni, mert rögeszmévé válhat.

Része lehet a gondolat a depressziónak is, ha valamitől nagyon félünk, sokszor gondolunk rá, alaptalanul, annyira retteghetünk, hogy „bevonzzuk”.

Ellenkező példa is lehet, szeretnék valamit, pl. : helytállni a munkában, de vannak problémák, ilyenkor a helyes gondolat, kibírom, kitartok, ha ez sikerül, nő az önbizalmunk, erősödünk.

Szerintem meg nem a "helyzettől függ".

A gondolatok annyira meghatározó részei életünknek, hogy kár könnyelműen bánni velük.

Szeder?????

Imádom a szedret, de nem az vagyok... :(

Van egy olyan régi dalszöveg, hogy "játszom egy gondolattal, játszik velem egy gondolat".

Szerinted is csak játék az, hogy mire gondolsz, merre járnak a gondolataid?

Vagy a gondolatok nagyon fontos, meghatározó részei mind a jelenednek, mind a jövődnek?