A dolgozó minősítése a munkáltató által (beszélgetés)

A legtobb helyen igenis ez a szlogan.Ha nem tetszik,le is ut,fel is ut.

Allami intezetben dolgozom,a minositesem 12 eve csak kozepes,es mikor rakerdeztem,hogy miert,azzal szurtak ki a szememet,hogy ha jobbat adnak,fel kell emelniuk a fizetesemet,es nincs honnan.Szoval ,mint mindenhol,itt is a penz beszel.sajnos.Na es mi lesz majd,ha masova akarok menni dolgozni,ahol fontos az elozo munkahelyi minositesem?Ott majd mondhatom:hat,tudjak,a dolog ugy all,hogy nem volt penz emelni a fizut,igy nem adhattak jo minositest?Ki a fene fogja ezt elhinni?

Mindíd is voltak nyalizós emberek,és lesznek is.

Nekik nem számít a teljesítményük,ök akkor is jobban kerestek fele annyi munkával,mint én,aki egész nap hajtottam.

Nálunk van A, B, C, D kategória. Amikor minősítésre kerül a sor, azért a főnök elmondja hogy C és D kategória nem lehetsz, hiszen azt maximum ő tudja teljesíteni.

Szóval ennyit a minősítésről.

Kedves chippolino (ad 1) és BaloghnéAdri (ad 6)!

Magam is köztisztviselő volnék, és a Ktv. előírt minősítésen én is átestem. A minősítés ellen nem lehetne kifogásom (jogszabály írja elő), de véleményem szerint ez "pofára" történik. Mint mindenütt, nálunk is vannak "csókos" és "nem csókos" kollégák. Én az utóbbiak közé tartozom. Meg is látszik a minősítésemen :)

Üdv.

Valahol egyetértek veled, habár nem vagyok köztisztviselő. Nekem is volt olyan munkahelyem, ahol a kolleganők eléggé kiközösítettek, mondanom sem kell, hogy miért, mert a főkönyvelőnő, egy - két embert a munkája miatt jobban kedvelt, mint azt aki szinte egész nap csak pletyizett v. könyökölt.

Tűri az ember egy darabik a megaláztatást, de mindennek van határa.

Na hát egy ilyen helyről gyakran az ember mégis haza viszi a problémáit sajnos. 5 és fél évet doldoztam itt. Aztán elmentem a főkönyvelnő ygerekének a cégéhez, ahol mai napig dolgozok, több mint 4 éve, s remélem még sokáig. A "kedves kolleginák" közül pedig van aki nem sok idő múlva munkanélkülire került, s akármilyen végzettséggel nem kap munkahelyet évek óta.

Pedig tényleg fontosabb, ha átgondolod, hogy miért is minősítettek úgy ahogy. Persze, ha valakit nem dícsérnek, akkor nehezebb fogadni a kritikát. Az a lényeg, hogy ezek szerint mégiscsak segítettek neked, mert adtak még egy esélyt. Ezt nem mindenhol kapnád meg.

Próbáld meg otthon hagyni a magánéletbeli problémáidat, azzal nem terhelheted a kollégáidat (márpedig, ha nem az elvárt szintet hozod, akkor az plusz feladatot jelent valakinek a kolláid közül).

Biztosan nem könnyű, de ha már ilyen szerencsés vagy, hogy kaptál még egy esélyt, akkor ne pocsékold el, mert ha kitesznek, akkor nem biztos, hogy könnyedén el tudsz helyezkedni!

Gondolom, mindenki a karácsonyra való készülődéssel van elfoglalva, én még is munkával kapcsolatos témát vetek fel. Mégpedig a köztisztivselők minősítésével kapcsolatosan. Annak, aki nem ismerné dióhéjban elmondom:

A minősítés a dolgozót nem csak szakmailag, hanem magatartásbelileg is "vizsgálják", és a munkához, vm. a kollektívához való hozzáállására is kitér. Ez lehet negatív v. pozitív. Az értékelés több pontból áll, az utolsó pont "repülés". Magánéletemben súlyos gondok voltak, mely a munkavégzésemre is kihatott, a minősítésem nagyon súrolta az alsó határt. A fönökeim figyelembe vették mégis a gondjaimat és a segítségemre siettek. Új feladatot kaptam, h. talpra tudjak állni. Nagyon hálás vagyok nekik.

Azért is írtam ezt meg, mert első minősítésem kaptam és bizony nagyon dühős voltam érte, most már nyugodtabb vagyok.