4.5 éves gyerek csak "firkál"! (beszélgetés)

Dafkeval egyet értek, még annyit fűznék hozzá, hogy a finommotorika nem csak a rajzolással fejleszthető. Pl galacsinokat gyúrni szalvétából úgy, hogy tép egy darabot, és az ujjaival, tenyerével gyúr. Lehet gyurmázni is, az is jól fejleszti, ha rajzolni nem szeret. Kis darabos konstrukciós játék is jó, pl kis darabos lego, vagy olyan építőjáték, ami kisebb darabokból áll, és egymásba lehet illeszteni. Rengeteg lehetőség van. Vagy felkeltheted az érdeklődését azzal is, ha tenyérlenyomattal készítetek képeket, egyszerű, de a gyerekek nagyon élvezik. Itt egy példa

[link]

A nagyfiamnál anno jelezték kiscsoport után a nyári szünetben, hogy a korához képest fejletlenebb a finommozgás. Az ezt követő nyarat végigrajzoltuk, festettük, kézműveskedtük. Igyekeztem mindig kitalálni valamiket. Alkotott, ragasztgathatott. Pl. csináltunk képkeretet, amikre a kis formákat rá kellett ragasztani. (Azokat elég megfogni is.) Próbálkozhatsz a klasszikus pötyivel is, azzal is fejlődik a kis keze. Vagy ragasztgathat lencse vagy kukoricaszemeket. Csinálsz házilag csirizt (víz+liszt), és akkor attól se kell tartani, hogy megkóstol vagy beszippant olyan anyagot, amit nem kéne. Ezek mind fejlesztik a kis kezét. Kinyomtatsz olyan mesefigurás kifestőt, amit nagyon szeret, talán az érdekesebb lesz neki, mint egy "hagyományos". Ezek mind segítenek.

Csak érdekességképp mondom el, hogy a nagyfiú egy nyár alatt behozta a lemaradását, de továbbra sem lesz Picasso. 3-4-eseket szokott kapni rajzra, technikára, de kb senkit se érdekel, gimnáziumba készül.

Szerintem a zöld jó szín. A tavasz, a kiegyensúlyozottság, a jelen, jövő harmóniájának színe.

Gondoltam, azért rákeresek mégis mit találok. Íme:

[link]

Ebben van valami igazság!

Meglehet, hogy nem más, mint szines felhők, amiket firkál. Talán érdemes lenne a szineket figyelni, melyek azok, amelyeket egy-egy alkalommal többször használ. Azt mondják a psziho-mókusok, abból lehet következtetni a pillanatnyi hangulatára, a lelkiállapotára. Bár ez sem biztos, hogy minden gyereknél így van, de odafigyelni nem árt.

nem baj, ha nem szeret rajzolni, ne erőltesd. Nálunk anno ez az óvónénik heppje volt, hogy de mindenképpen rajzoltassuk a gyereket, utálta is, a mai napig nem szeret rajzolni.

A lekisebbel az volt a baj magycsoportosan, hogy nem színez szépen, nem tölti ki rendesen a rajzot. Utána kiderült, hogy szemüvegre volt igazából szüksége, megkapta a szemüvegét, és leesett az állam, mert gyönyörűen megrajzolta spongyabobot és rák urat.

Szóval, ha középsőt is kijárta és nagycsoportban is probléma még, vidd el szemészetre, annyit megér, még ha semmit nem is találnak

Mindegy mit rajzol, de jó ha csinálja. A rajzolás segít nekik a rossz dolgok feldolgozásában is. Nem baj ha felismerhetetlen. Én dicsérgetném a helyedben, fontos nekik a pozitív visszajelzés. Nem egyformán fejlődnek a gyerekek, másban biztosan ügyes. :)

Az én 5 éves kisfiam a korához képest nagyon szépen rajzol és ő meg másban kevésbé jó.

Egy alkalommal mutatta a büszke apuka a kb. 4 éves fia fényképét. Én pedig rávágtam, hogy úgy látom a nézéséből, hogy valami tudós lesz belőle: fizikus, vagy hasonló.

Kérdi a papa: ezt miből gondolom. Mert olyan távolba néz, és úgy érzékelem, hogy az agya, az esze, teljesen máshol jár, nem törődik azzal, hogy őt most éppen fotózzák.

Erre a papa: azért érdekes amit mondok, mert a kicsi nagyapja matematikus, és eléggé benne van a tudományos körökben... szóval még az is meglehet, hogy majd a nagypapa nyomdokaiba lép.

Rajzolni nem szeret, csak inkább magában szeret játszani.

Meglehet, hogy majd inkább olyan "mindent megszerelek" tipus lesz belőle, vagy valóban valami sport, a mozgás lesz az igazi nála.

Lampionos kerti ünnepséget rendeztem, ha gimnáziumban sikerült valamelyik rajzomra 4-es érdemjegyet kapni. Az ötösről nem is álmodhattam.

Jó pár éve a keresztlányomnak, aki akkor volt 6-7 éves rajzoltam egy macskát, mert megkért rá. Kinevetett...

Szóval van, akinek nincs kézügyessége.