2. év kezdése az oviban 4 évesen-egyre nehezebb? (beszélgetés)
köszönöm a kedves, bátorító hozzászólásokat!
Én annyiszor belegondoltam már abba is, hogy ha majd kamaszként akár csak feleannyit csinál meg, mint amit én megcsináltam anyám tudta nélkül...jaajjj:)))
Jajj, amúgy olyan nehéz dolgok ezek...ez a szülőség.:)) Mi a jó, hogy a jó, mit tegyek, miért nem tudok semmit tenni, miért nem mondja el, miért ezt mondja..ez vajon egyre bonyolultabb lesz, minél nagyobbak?
Mondjuk nálunk olyankor csak a gyerekek vannak ott az adott családnál, a szülők max egy kávéra maradnak, aztán majd jönnek érte a megbeszélt időpontban. De én pl csak az igazi barát anyukájával vagyok tényleg baráti viszonyban, így a többiekkel nem is nagyon lenne mit beszélni.
Amíg nálunk is így volt, nem volt semmi gond. Nem hívták sehová, de nem is zavarta, mert az ő barátja nem oda jár. Mi sem hívtunk senkit az oviból, ez sem zavarta.
Nálunk volt már buli. Szerintem majdnem mindenki tart nálunk, de általában mindenki csak a barátait hívja meg, és ebből nem szokott gond lenni, szerencsére. Nálunk ez 4 fiút és 2 lányt jelent. De mi vidéken élünk.
Szerintem nem baj ha a legtöbb buliból kimarad. Aki szeretetből hívja, az nem azt fogja nézni, hogy nála volt-e buli, hívja és kész. A többire meg nem érdemes elmenni... Egyébként az ominózus tavalyi buliról is azt hallottuk, hogy óriási veszekedés lett a vége, jobb hogy nem voltunk ott. Akik pedig kiharcolták a meghívást épp azért mert a gyerek rosszul viselte hogy kimarad, alig győztek hazamenekülni, annyira nem érezte jól magát a kislány. A gyerekek éreztették vele, hogy nem azért van ott, mert hívták, hanem mert bekönyörögte magát. Ennek semmi értelme szerintem.
Akkor tudod... :)
Nálunk tut nem lesz buli, és igyekszünk a többiből is kimaradni. Szerencsére a lányomnak a barátnője a fontos, akit igazán szeret és nem feltétlenül a csoporttársak...
Egyébként épp ma kérdezte az apja, emlékszik-e a csoporttársakra. Hát nagy nehezen kotort elő 5-6 nevet a 23-as csoportból, a többi eszébe sem jutot... nem nagyon érdekli, igaz, június óta nem volt oviban. Az óvónénit hiányolja egyedül, és talán egyszem kisfiút.
hát igen, az anyagiakról ne is beszéljünk! mi lesz később, ha már most ezen kell agyalnunk?
az egész csoport szóba se jöhet, pénz sincs rá, otthon meg nincs hely, és szerintem el se jönne sok gyerek, mert jó 40 percre lakunk az ovitól bkv-val.
hát azt hiszem, nem nagyon van más lehetőségem, mint várni, és újra beszélni a pszichológussal, és kérni fogadóórát. remélem, addigra magától megoldódik!
valakinél volt már ilyen szülinapi buli? ovisra gondolok. szívem szerint én se akarnám, de azt se , h ő kimaradjon máséból. azt biztos ő is rosszul élné meg.
Ez esetben viszont az egész csoportot meg kellene hívni, ami iszonyat költség... Hihetetlen milyen játszmák mennek már ebben a korban is.
A mi esetünkben talán egy-kettő lenne aki barátságból van ott, a többi azért mert olyan a csoporton belül betöltött pozíciója. Igyekszem arra nevelni a gyerekemet. hogy ezeken felül tudjon emelkedni. Ha valakit meg akar hívni szeretetből, akkor szívesen látjuk, de csak azért mert xy-kát nem lehet kihagyni, nem hívjuk meg.
Szerintem is inkább az oviban van az ok... várd meg, hogy javul-e a helyzet ha a saját óvónők lesznek, esetleg kérj egy fogadóórát tőlük az első hetekben. AZ összevont csoportot egyébként nagyon sok gyerek viseli rosszul...
igen, én is jobban örültem volna, ha ez kimarad, dehát ez van.. és a farsangi beöltözéskor is addig sírt, míg le nem vették róla a jelmezt, utána megnyugodott.. nem egyszerű..
ez a benti közös ünneplés nálunk is működik, csak gondoltam, személyesebb lenne, ha meghívná őket (de persze hogy hová és hogyan, azt a lentebb vázoltak miatt nem nagyon tudom).. meg nem akarom h az legyen, h mások tartanak és őt nem hívják. (olvastam a történetedet egy másik fórumon, elég durvának találtam)
Sok helyen már nem is kényszerítik ilyen formában szereplésre a gyerekeket, épp azért, mert nem mindeki viseli jól, és nekik még nagyobb kudarc :(
Ezekből az ovis zsúrokból csak a baj van szerintem... én kimaradnék belőle és a közeli barátokat választanám :)
ó, az évzáró ünnepélyen Dóri is az ölemben nyugodott csak meg, mert nem volt hajlandó a többiekkel a közös kis körjátékban, játékban szerepelni, gondolom, megijedt a sok felnőttől.. rajta kívül még egy ilyen kislány volt.. olyan rossz ezt szülőként megélni..
Nálunk tavaly nagy botrány volt csoport-szinten, így mi nem rendezünk az ovisokkal semmit. A szülinapján visz tortát, a csoportban felköszöntik és egy ismerős zenészbácsit odaszervezek nekik, tart egy zeneovis foglalkozást a csoportnak. Az ünneplés többi részét ovistársak nélkül intézzük.
(Az én lányom áprilisban múlt egy éve, hogy ebbe a csoportba jár, eddig egyetlen buliba sem hívták, de nem is hiányolta. Aztán tavaly tavasszal 3 gyerek közös bulit tartott, ahová a 23 gyerekből 18-at meghívtak, a megívottak iszonyat rondán viselkedtek a kihagyott 5 gyerekkel, köztük az enyémmel is, két hétig tartott a cirkusz. Emiatt beszéltük meg azt, hogy ha nem tudunk mindenkit vendégül látni, akkor inkább senkit, így a zenefoglalkozásnak legalább az egész csopport örül.
tavaly tavasszal az ovipszichológus azt mondta, nincs semmi gond vele , nagyon jól működik.. új keletű a probléma, ezért sem gondolom, h a válásunk miatt van, mert már másfél éve így élünk..
szükséges egyáltalán az ovis-társaságot erőltetni és meghívni őket? nem lenne egyszerűbb azt a 2-3 kislányt, akinek a mamájuk révén találkozunk és a gyerekek tök jól elvannak? lenne egy jó délutánjuk, csak ettől nem lenne semmi se jobb az oviban.. vagy bízzam az időre? de félek, h csak rosszabb lesz, mert mások meg összebarátkoznak és még inkább egyedül marad.. nem akarok én tartós barátságot, tudom, h nincs még ilyenkor, csak azt, h örömmel menjen az oviba és legyen ott is egy pajtása.
Van a csoportban egy kisfiú, ő is ilyen. Hívják, de elhúzódik, szomorú, szerepléseknél is sír, fotókon is óvónénik mellett áll. Nagyon szenved az ő anyukája is ettől. Vannak testvérek pedig náluk. Az óvónéniknek viszont annyit sikerült már elérniük, hogy legalább játszani egy egy banda mellett játszik, még ha magában akkor is.
Nincs egy pszichológus az oviban, olyan esetleg aki be is tud mennia csoportba, megnézni hogy hogyan viselkedik... persze ez csak ősztől jön szóba, addig a fű se nő az ovikban...
kaptam olyan ötletet, h menjünk a "mekibe", ott lehet rendezni -mert nálunk kicsi a lakás és nem is az ovi közelében lakunk, nem nagyon jönnének el.. ez a meki-dolog nekem nem nagyon jön be, a kaja miatt, nem szeretném ilyenekre szoktatni, ugyanakkor kicsinek is találom még egy ilyen szervezett valamihez..
és mit gondoltak a 4 éves szülinapi "buliról"?
NEkünk is ilyen áldott jó óvónénijeink vannak! Imádom is őket!
hát, csak az a baj, h ha nem mondja, mi a gond, nem beszél róla, sose tudom meg.. hiába kérdezem, nem mesél nagyon semmit.. csak annyit, h nincs párja és nem játszanak vele.. de hozzá kell tenni, h ebben ő is "hibás", mert mikor viszem be regfgel és tök kedvsen odajönnek és hívják be, ő elhúzódik.. de mit csináljak, ha ilyen típus? ezt még nem érti, h így nem jó..
Az nem baj, ha nem ragaszkodós túlzottan.:) Mármint barátokhoz, csoport és iskolatársakhoz. Jól jön majd ez a tulajdonság az életben.:) Nem is gyakoriak állítólag az ovis mély barátságok. Még egy kislány pár volt, akik ilyen nagyon jóban voltak.
hát, legalábbis nem mondja..
Nálunk is válás volt, épp kiscsoport előtt. Ennyi az ok. Akkor kiscsoportba nagyon könnyen beszokott, majd valamikor november december környékén kezdte rosszul viselni, hogy én otthagyom.
Nálunk is béke van, van párom is, akit imád a fiam, de nálunk ez volt az ok egyértelműen. Maga a válás. Szóval sajna nincs mit keresni. NEkem szinte minden hónapban újra és újra meg kellett küzdenem azzal, hogy én mindig ott vagyok, és, hogy nem hagynám el. És mindig előlről kezdeni..
Szerintem ez még kevés az ovis gondokhoz... ott is kell legyen valami. (Egyébként nálunk Apa külföldön van hetekig, akár 4-6 hétig is, utána 1-2 hétig itthon. Kb. heti egyszer éjszakázom, és havi egy-két hétvégi napon is, ilyenkor a nagyszülők hozzák-viszik. Ehhez az én lányom nagyon jól alkalmazkodik, viszont az oviban igényelt eleinte segíŧséget a gyerekekkel való kapcsolataiban, de nálunk nagyon nagy hangsűlyt fektettek rá az óvónők, hogy ne szoruljon senki a csoport perifériájára.)
További ajánlott fórumok: