Zongorázni tanulna gyermekem! Tud valaki pár kérdésben segíteni? (beszélgetés)
Anno én is szintetizátoron gyakoroltam otthon,de nem volt túl nagy,és ahogy jöttek a nehezebb,nagyobb terjedelmű darabok,sajnos úgy lett egyre kevesebb a szintetizátorom tudása.Ha csak erre telik,akkor mindenképpen nagyot vegyél az oktávok miatt,és tényleg fontos a kalapácsmechanika nála (szintinél épp csak hozzáérsz a billentyűhöz,már szól is,zongoránál viszont erősebben kell játszani).
Nálunk megengedik a zeneiskolában,hogy akinek nincs otthon zongorája,az bemehet a zenesuliba gyakorolni (ha talál olyan termet,ahol van zongora,és ahol éppen nem tartanak foglalkozást).
Kedves hancsalean!
Mint zongorista, egyetértek, hogy a hagyományos hangszereken a legjobb gyakorolni, de annak idején én is egy kis elektromos orgonán kezdtem - szerintem inkább tartozott a játék, mint a hangszer kategóriába :-)- aztán egy év után vettek nekem a szüleim egy leselejtezett pianínót.
Aztán mégis mi lett belőlem.:-))
Használt bécsi mechanikás zongora - abból is ki lehet fogni páncéltőkéset, a húgom ( szintén zongorista :-) ) ilyenen gyakorolt a főiskolai évei alatt - valahol 30 és 100 ezer között van, a hangolás 10 ezernél kezdődik, a szállításához pedig külön szállítókat kell hívni.
A használt pianínók 100 ezernél kezdődnek, nekem egy Petrof van, az egy elismert márka ( ezt csak azoknak írom, akik nem tudják :-) ), tizenakárhány éve volt 250 ezer, de akkor is olcsón adták, mivel a külseje miatt - nem fényes és van rajta néhány apró festékpötty - egy laikus nem biztos, hogy megvette volna. Én viszont azóta is imádom. :-))
A pianínószállításhoz már nem kell szakember, viszont ugyanúgy hangoltatni kell. És nem lehet lehalkítani. :-)
Fatarom nekem is van :-), tényleg nagyon jó rajta gyakorolni, egyedül azt nem szeretem, hogy mindenhonnan madzagok lógnak belőle: kell egy a pedálhoz, kell a hangszórókhoz - bár természetesen leginkább fülhallgatóval használom - meg kell a hangmodulhoz.
Eredetileg fellépésekhez vettem, de a súlya miatt - 20kg+ 10kg a kemény tok - egyedül nem bírtam el, ezért gyorsan beszereztem egy Rolandot is, ez már nem kalapácsmechanikás, csak súlyozott - tehát azért nehezebb a billentése, mint egy sima szintinek - és dinamikus - ez azt jelenti, hogyha erősebben ütöm, akkor hangosabban szól, viszont csak 10 kiló és irtó jól szól.
Legutolsó szerzeményem egy Yamaha szintetizátor, ezek olyan 40 ezernél kezdődnek, igaz, hogy semmi kalapácsmechanika, meg szerintem a billentyűk is kisebbek, mint a normál zongoráé, viszont szerintem arra, hogy a gyerkőc kipróbálja, hogy van-e kedve a hangszertanuláshoz, tökéletesen alkalmas.
Nálunk állandóan szól, a gyerekek táncolnak a beépített zenékre, próbálgatják a hangszíneket, felveszik vele a saját szerzeményeiket - aztán arra táncolnak.:-))
Barátnőm hónapokig kínlódott azon, hogy milyen hangszert is vegyen, végül vettek valami Casiót 100 ezer fölött ( megjegyzem, hogy a Casiók olcsóbbak, mint a Yamahák, de nem is olyan jók ), erre most meséli, hogy a fia abba akarja hagyni a zongorázást egy év után.
Szóval, vannak lehetőségek, mindegyiknek van előnye, hátránya.
A fúvós hangszereket elkezdheti később is, tehát ha nem jön be a zongora, vagy akár a hegedű, arra tudtok váltani, visszafelé már nem igazán, mert az utóbbi kettőnél szeretik, ha legkésőbb kilenc évesen elkezdik a gyerekek.
Kérdezz még nyugodtan, imádok a zongorákról, a zongorázásról beszélgetni! :-)))
Valahol viszont az is nonszensz, hogy ha valaki ott él, kb. a fél ország, az nem tanulhat ilyesmit...
Nálunk ez működött, a hangszeresek napközben, egy-két órát gyakoroltak, amikor mindenki dolgozott. Volt aki konzit végzett így...
Igen, nekem is azért van, hogy ne őrüljenek meg a szomszédok.
Azokat különösen nem értem, akik panelba beállítanak egy páncéltőkés zongorát, hát a szomszédok nyilván repdeknek az élvezettől. :)
A nonplusultra a panelban hegedülni tanuló gyerek, vááá! :D
Nekem is Fatar billentyűzetem van itthon!! :)
160-ezerért vettük, ha jól emlékszem, egy orosz pianínót cseréltünk le, amit akkor 200-ért adtunk el.
Nekem jobb így:fejhallgatóval akár éjjel is gyakorolhatok, ha arra van szükségem, nem kell hangolni, stb.
Viszont amit tudni kell: egy elektromos hangszernek NINCS LELKE, mint egy igazinak...
Ez egy kisgyereknél mindegy, de mondjuk egy zeneművészeti szakközépiskolásnak már nem megfelelő.
Valóban, a hangszertanulás, illetve a hangszer iránti szeretet gyerekeknél nagy százalékban tanárfüggő.
Az empátiát, a gyerekekkel való kommunikációt bizony a zeneművészeti főiskolán nem tanítják, sőt, egész másképp látja a dolgokat egy huszonéves, mint mondjuk egy negyvenes... Meg hát az emberi karakteren is múlik.
Sok tanárnak a gyerek csak "eszköz", aki megvalósítja az általa elképzelt, számára tökéletesen megoldott művet, a gyerek lelkével nem foglalkozik, pedig nagyon gyakran (manapság egyre többször)sokkal fontosabb...
Az én példám: huszonévesen, nagy "világmegváltó" ambíciókkal kezdtem a pályát, az összes szakmai tudásomat beleadva, és igaz, hogy sokan nem szerettek - sokan kimaradtak, mert nem voltak tehetségesek, én meg úgy gondoltam, CSAK A TEHETSÉGESEKKEL akarok foglalkozni -, viszont akit tehetségesnek tartottam, szuperül felkészítettem bármilyen versenyre... Tele voltam megyei-regionális versenyen első helyezett, arany fokozatos növendékekkel, és örültem, ha egy gyengébb kimaradt.
Aztán eltelt 15-, majd 20 év, és rájöttem, hogy marhára nem ez a fontos:):)
A szigorúságom, követelésem abszolút a múlté, a gyerekek szeretnek, szinte mindenki marad nálam egészen érettségiig, több gimnazistám megjegyezte, hogy neki én vagyok a pszichológusa:D
Kiöntik nekem a szívüket, elmondják a titkaikat, és folyamatosan érzem a szeretetüket.
Emellett persze most is van pár gyerekem, aki tehetségesebb, versenyre készül, na de... nem mindenáron és nem a győzelemért.
(Ennek ellenére minden évben van a megyein arany fokozatosom, még most is...:))
Hogy nálam mi vezetett ehhez a váltáshoz? Először is, gyerekeim lettek, akik iskolába kerültek, majd aztán jöttek a tapasztalatok, aztán egyéb dolgok az életemben...
A fatőkés zongoráknak ma már nincs áruk (szerintem akár 10.000 körül is kapható), épp azért, mert gyakorlatilag csak bútordarabként van értéke...
Ahogy öregszik a hangszer, egyre kevésbé hangolható, és nem lehet felújítani, mint a páncéltőkéset.
Hát, akkor van még szülőként tanulnivalód, látom, ha kitűnő bizonyítványt akartál a gyerektől... :)
(tudnék mesélni ilyen történeteket, hogy hova vezethet, hja a szülő tele van elvárásokkal... no meg a kitűnő gyerekekről is tudnék mesélni....)
De úgy látom, fejlődsz, sok sikert a továbbiakhoz:)
a fatőkés sokkal könnyebben és hamarabb elhangolódik, mint a páncéltőkés, hamis hangszeren nem túl kellemes játszani, gyakrabban hangoltatni meg hát... nem olcsó (és abban sem lennék biztos, hogy jót tesz a hangszernek - de ez csak egy ötlet, ehhez s részéhez nem értek).
az is számít, hogy "milyen jellegű lakásban" lesz a zongora, illetve hogy a lakásban pontosabban hol. én annak idején panelban laktam, és velem együtt a (páncéltőkés) pianínóm is. ahogy más hangszerek, a zongora is érzékeny valamelyest a hőmérsékletre, és nálunk a rossz szigetelés miatt az egész lakás jobban "megérezte" a kinti hőmérsékletet. nyáron nagyon meleg volt, télen a fűtés miatt ugyanez, de akkor napjában többször is szellőztettünk, hogy cserélődjön a levegő, akkor pedig a szauna után jó hideget kapott a nyakába, ezektől a nagy hőingadozásoktól pedig, ha nem is vészesen, de tavaszra hallható volt a különbség. ugyanezen ház másik lépcsőházában lakott egy ismerős lány, ő fatőkés zongorát kapott kezdésnek - valószínűleg hasonló hőmérsékleti körülmények közé. eleinte bőszen hangoltattak, de úgy egy év után belátták, hogy reménytelen, és inkább lecserélték a hangszert, hiába volt szép darab, nem bírta az ilyen "szélsőséges" körülményeket. azért inkább páncéltőkést javasolnék akkor is, ha nálatok nem ilyenek lennének a körülmények, ugyanezek kisebben is megvannak, így egy páncéltőkéssel egyszerűen "könnyebb az élet" és élvezetesebb a játék.
más, némileg zongorafüggetlen jó tanács: ha a gyerkőc egy napon már olyannyira utálkozna a zongorázásra, hogy felmerülne az abbahagyás lehetősége, hagyd. az erőltetés csak arra jó, hogy még jobban megutáltatja az emberrel az egészet. emellett - saját tapasztalataim alapján - érdemes azért azt is figyelemmel követni, hogy milyen a kapcsolata a tanárral. én annak idején az első tanárnőm viselkedése kapcsán (azaz nem a viselkedéssel volt a gond, egyszerűen nem voltunk egy hullámhosszon: én nem tudtam az ő tanítási stílusához alkalmazkodni, ő meg nyilván nem alkalmazkodott hozzám) 4-5 év után már úgy utáltam az egészet, hogy a vége nem hogy abbahagyás, de majdnem hangszereladás lett. évekkel később jöttem rá, hogy itt bizony nem a zene volt a ludas, újrakezdtem, és szerencsére egy tündéri tanárnőt fogtam ki, aki megint megszerettette velem az egészet. utána ő sajnos abbahagyta a tanítást, és megint jött egy hölgy, akivel sehogy sem passzoltunk össze, addigra viszont már idősebb voltam, és leesett, hogy itt nem a zongorával "van a gond", másnál folytattam, és megint rendbe jött minden :)
A fatőkés zongora valóban nem jó? Olvastam egy oldalon, hogy angol mechanikásat érdemes csak venni és hogy nem szabad a Vaterán használtat vásátolni, mert a hangoltatás sokba kerülhet stb...
Milyen típusú billentyűzetet érdemes vásárolni?
Köszönöm a válaszokat! Szép éjszakát!
Erre jó példa, hogy néptáncra járattam évekig, sakkra is, de egyikben sem lelte örömét. Pedig tényleg jót akartam, végül a lovaglás mellett kötöttünk ki, ebben lelte meg az "igazit". Büszke is vagyok Rá :).
Sokszor olyan nehéz szülőnek lenni! Mikor iskolába ment...egyszerre akartam, hogy nyelvetr tanuljon, hangszeren játszon, táncoljon és legyen kitűnő tanuló is egyben. Aztán rájöttem nagyon hamar, hogy az én fiam sose lesz kitűnő tanuló, pedig nagyon megakar felelni, de figyelmetlen és hibázik, hiába tudja. És akkor amikor láttam rajta, hogy az első osztály is mekkora teher a mai gyerekeknek, tiszta lappal kezdtünk mindent. Nem kell, hogy kitűnő legyen, az én gyerekem, egészséges, okos és már tudom, hogy Ő mit szeretne... Lovakkal foglalkozni. Nem táncolni (még balettra is beakartam iratni az alkata végett), nem sakkozni, nem 5 nyelven beszélni. Csak BOLDOG kisgyerek akar lenni. :)
Remélem a középső és a legkisebb már nem éli ezt át. Azon leszek.
Köszönöm, hogy elolvastátok. :)
A márkáját tuti, hogy nem kérdezik meg, maximum azt, hogy "igazi hangszer", vagy elektromos.
Az, hogy milyet ajánlanék egy 8 éves kisfiúnak...
Hát ez azon múlik, mennyi pénzt tudtuk szánni rá.
A legolcsóbb kategória talán az, ha nézegetsz használt billentyűzetet, és van a számítógépetekhez NORMÁLIS hangkártya. Akkor használtan -úgy gondolom - 60-80 ezer körül lehet már venni.... De nem néztem utána, ezt csak gondolom.
Nálunk májusban lesz a felvételi és beiratás (beszéltem az igazgatóval). Én úgy tudom csak "rendes" hangszert fogadnak el. A keze elég masszív és széles is. Felvételinél megkérdezik, hogy van-e otthon zogora (gondolom), milyen márkát fogadnak el inkább? Mik ezen kívül a feltételek? Ha a gyereknek elmegy a kedve pár hát alatt, akkor van nehéz helyzetben az ember egy ekkora hangszernél...Lehetne esetleg próbaidő szerintem, hogy mennyire hangolódik rá a kisgyerek.
Milyen hangszert ajánlanál egy 8 éves kisfiúnak, aki nagyon érzékeny lelkű?
Nem, nem írtál hülyeséget.
Viszont nálunk nem kötelező zongorázni a más hangszereseknek, csak amennyiben zenei pályára készülnek.
:)))) DE AZÉRT NEM IRTAM HÜLYSÉGET UGYE?saját tapasztalatomat irtam:)
10 évig csellóztam és zongoráztam,ének.zene szakon jártam gimibe és érettségiztem.
igen a szinti kicsit más mint a rendes zongora, azt jobban kell ütni, lenyomni, mint egy zongorát, de nekem is szintim van/volt és tökéletes volt tanulni! Vagy pedig pianino-t vesztek, mi a zenesuliban is azon játszottuk, csak koncerteken szólt igazi nagy zongora.
Mi közben tanul zongorázni fog ám változni az újja, főleg, hogy még kicsi gyerek, nekem is megnyúltak kicsi hozzá.
S kérlek, hadd tanuljon amit ő szeretne, ha ráerőlteted amit te gondolsz, nem fogja szeretni, és odáig fajul majd a dolog, hogy utálni fog eljárni, és csak miattad megy majd, annak meg semmi értelme! Tapasztalatból írom!
Hát kell otthon is gyakorolni szóval valamilyen módon kell otthonra a hangszer, de állitólag lehet valahogy kölcsönözni is, s ha tényleg szeretne továbbtanulni rajta akkor megvenni.
sok sikert!
Van olyan zenesuli (pl. a miénk), ahol nem vesszük fel a gyereket, ha nincs otthon hangszere...
Ez az iskolától függ.
Tévhit, hogy hosszú ujjak kellenek a zongorázáshoz, ellenkezőleg, a masszív, szélesebb kézalkat sokkal szerencsésebb.
Ha nem "rendes" hangszert vesztek, hanem elektromosat - akár billentyűzetet, amit a számítógéppel összekapcsoltok - az a fontos, hogy KALAPÁCSMECHANIKÁS legyen.
Nekem nem volt csak egy szintim,és az is elég volt gyakorolni.Viszont ha azt vesztek akkor ne olyat aminek a billentyűje alá be lehet nyúlni hanem telit aminek olyan mintha zongora billentyű lenne.
Amúgy a vonós hangszerekhez kötelező a zongora tanulás.
Rengeteg zongora van használtan a Vaterán, de nem merek csak úgy zongorát vásárolni. Szeptembertől szeretnénk, ha zeneiskolába járna a nagyobbik gyermekem. Zongorázni szeretne, de szerintem rövidek az ujjai hozzá, én szeretném ha a hegedűt próbálná ki.
Az érdekelne, hogy rögtön kell otthon zongorának lennie? Milyen típust érdemes vásárolni?
További ajánlott fórumok:
- Hogy tudna még oviban maradni a gyermekem? Tud segíteni valaki?
- Tudnátok segíteni Wizz Air kérdésben?Aki repült már ezzel a légi társasággal az segítsen!
- Hűtő vásárlási kérdésben tudna valaki segíteni?
- Tudnátok segíteni Gmail-lel kapcsolatos kérdésben?
- Szomszédjogi kérdésben tudnátok segíteni?
- Lakásvásárlási kérdésben tudnátok segíteni?