Van olyan személy a portálon aki gasztroblogot is vezet? (tudásbázis)

Nagyon sajnálom, hogy a te kapcsolatod sem felhőtlen, ráadásul az édesanyáddal. szomorú dolog, nem tudom miért ilyenek egyes emberek. Ezt nem is tudjuk meg , mert nem úgy gondolkodunk , ahogy ők, talán jobb is.

Nagyon sajnálom a történteket: Vigasztalást!

Igazad van Fiti!, Lassan már eljön az az idő is amikor nem ugrok az első szóra, legalábbis gondolatban nem, de még mindig gyenge vagyok megtenni, a két menye közül még mindig én vagyok az akit szöktethet. Hajat festeni hozzám jár, mikor mondom, hogy szombaton úgy is megyek ki falura és beugrom megfestem, akkor "ó ne járkálj én kimegyek, apu ha hazajön kivisz". Persze jobb nálam mocskolni mint nála, sokszor akkor jön mikor épp a gyerekeimmel vagyok elfoglalva, etetés, fektetés stb.Egész télen itt festette a haját, hogy a gázat ne kelljen elinditani a fürdőbe, hogy kifütse és meleg vize legyen.

Ezektől már el vagyok fáradva, nem is érdekel már, csak megszokni nem lehet, csak beletörődni, és az sem ártana ha tudnék pofátlan lenni.

Köszönöm a jókivánságaidat: Aranyos vagy!

Szia!

Sajnos vagy hála Istennek Én is így voltam, Anyósom, csupa szív-lélek egyszerű asszony volt, szerettem! Csodálkozom, hogy Édesanyád még most (ilyen trauma után) is így viszonyul hozzád, ami nagyon szomorú :( Valóban kőszívű lehet.

A nagyfiadat pedig rettenetesen sajnálom, de nem akarok sebeket szaggatni azért nem írok többet erről :( Minden jót kívánok Nektek, üdv.:Fiti

Sziasztok!

Azért csak most jöttem, mert eddig az anyósommal beszélgettünk, meg elmentünk turkálni.

Vele bármit lehet.Nekem meg az anyám olyan.... mintha nem is lenne háromszoros nagymama.

A legkisebb fiam/most lesz 12 éves/ el se megy hozzájuk. 2 éves kora után se névnapra, se szülinapra v. karácsonyra stb, soha - nem hogy ajándékot - de még egy telefonhívást se eresztett meg a gyereknek. Ő meg leírta őket. Közölte ő oda nem megy. Ennek ellenére, most, hogy anyu kórházban van, bejön velem néha meglátogatni. De az anyám még ezt se tolerálja.

A legidősebb fiam 3 éve meghalt. 22 éves volt. Azt hittem belepusztulok. Anyám annyit nem mondott, hogy sajnálom, vagy részvétem és soha szóba se hozza, pedig az első unokája volt.

Önző és agresszív, mindenkivel kiszolgáltatja magát.Ráadásul a páromat utálja, engem mindig szid, de azért ő úgy gondolja, hogy hozzánk költözne, mert az apámat már unja....

Én meg az anyósommal találom meg a hangot inkább.

Tehát gond az mindenütt van, hol így, hol úgy.

De majd ezt is túlélem. Mondjuk a te anyósod Zumbi, az tényleg nagyon durva. Elhiszem, hogy sokszor a sírás kerülget....és ne hidd, hogy a gyerekek nem tárolják el a sok negatívumot a kis agyukba...aztán, ha nagyobbak lesznek, majd ők is úgy állnak hozzá, mint az én kisfiam a nagyanyjához. Aztán majd csodálkozik.

Ne búsulj ezen, nem érdemli meg a könnyeidet!

Mindíg arra gondolj, hogy ott marad Ő Magának egyedül! Akkor amikor szükség lesz Rátok, nem biztos, hogy az első szavára ugrani fogtok, akkor fog rájönni, mi a helyzet! Ő már nemigen fog megváltozni, ezért ne sokat rágódj rajta.

Élvezzétek az Édesanyád szeretetét, ölelését addíg amíg lehet. Kívánok Neki és Nektek is minden jót, és nagyon jó egészséget :)

Teljesen igazad van, Ő az, mármint a férjem az aki mindig mozgat engem, hogy na akkor menjünk haza, mert az anyósához haza megy. És az anyósa mellett sertepertél örökké, jópofiznak állandóan. Az anyja ezt nem engedi meg, ott a házba be sem lehet menni,az udvaron mindent meg csináltak ami a kényelmünket szolgálja, három személyes hinta,asztal de nagy albdával nem focizhatnak a gyerekek, mert letörik a virágokat, de anyámnál mindent lehet, oda megy mindenki ahova akar,nem ülteti le rajzolni az unokáját, csak azért h ne ugráljon a lakásba, igaz 5 éves még (már) csak.

Ha odamegyünk ülünk mint egy feszület egy helybe, egy egészségest nem mozdulhatunk, de a fia az anyósánál oda fekszik, hpova neki jól esik, mert ha a városból kimegyünk akkor mi is azt szeretjük, ha egy kicsit el lazulhatunk, nem hogy még görcsösebbek legyünk.

DE a férjemnek ő nem anyja? Ő anyaként nem tud úgy viselkedni mint az én anyám?vagy bárki más, mert hozza hasonólóval még nem találkoztam.

Érdekes természete van, sokszor a sirás folytogat,több értéke van a környezetének mint a gyermekének vagy az unokájának

Valószínüleg azért olyan fitt az anyósod, mert CSAK MAGÁVAL foglalkozik (úgy is mondhatnám önző)

Hála Istennek Neked van Édesanyád és valószínünek tartom, hogy még a Férjed is jobban szereti a Mamádat mint a sajátját :)

(Bocsánat a belebeszélésért)Üdv: Fiti

Inkább hozzánk jön, mint mi menjünk, hozza, mert ugye a gyerekek rendetlenitenek, szivesen megkinál az udvaron egy kis ropival, de asztalt ebédhez, nem terit, mert meg esszük akkor azt amit főzött, meg mosatlan van utána,ő meg főzhet újból, az megint anyagi és fizikai energia veszteség, csak kettő amivel nemrég is találkoztam. Pedig bevallom, hogy nem járunk sürün oda, én aztán nagyon ritkán, de sose megyünk üres gyomorral, épp ezért és a gyerekek miatt, mert egy felnőtt kibirja étlen ha úgy van de egy gyerek már nem. Nem várom el egyáltalán azt, hogy körülugráljon, annak ellenére, hogy fiatal, 52 éves, de amikor látom azt hogy kiszámitással dolgozik, hogy mit miért nem csinál, attól rosszul vagyok, ezt nem birom elviselni, inkább nem megyek oda. Az én anyám 65 éves és azt sem tudja, hogy fogadja a gyermekeit, unokáit, a vejeit kérdezi meg, hogy mi a kedvencetek, mit készitsek, na nehogy már anyósom kedvemre tenne, még a fiának sem-a furfangos embereket nem szeretem.

Pl.megszorítsa a hathónapos unokája csuklóját, amikor az megmarkolja a tulipán bimbóját,igy a gyerek lassan kiengedi a kezéből a virágot, ugyebár ez mind azért, hogy nehogy leszakitsa.

Ez minden tavasszal eszembe jut, összeszorul a gyomrom, és sirás folytogat, kinek lenne erre még esze, és melyik nagyinak fontosabb egy virág mind az unokája? 6 hós gyerek- azért mégis. De nem árt azt is idejébe a rendre szoktatni.A legszomorúbb mindig eszembe jut, és még sok hasonló, amit jobb ne is felidzéni.

Ha nem muszáj nem megyek oda

Alapvetően boldog vagyok. Mert az akarok lenni!

Az utóbbi években annyi szörnyű dolog történt velem, hogy már arra gondolok, hogy valaki elátkozott. Viszont elegem van az állandó siránlozásból, az nem visz sehová.

A körülményeinkhez képest próbálok boldog lenni és elfogadni ami van. Pedig gond és baj most is van. Szeretnék majd egyszer én is vidám, fitt és klassz nagyi lenni, mint "fiti" vagy anyósom.

az anyósod miatt, aki fitt, aktiv, sütő-főző,segitőkész.

az én anyósóm sem rossz, csak a maga javára dolgozik

Te is nagyon aranyos vagy és köszönöm az elismerő szavakat:)

Tényleg jobb a tornateremben izzadni mint az orvosi rendelőben panaszkodni :o)

Ti mégjobban fogtok kinézni ilyen korban, mert már tudatosan élitek a mindennapokat, sportoltok, nem híztok el, egészségesen éltek! Ezért majd 30 évig lehettek 40 évesek:)

Kívánok Nektek is szép, sokáig tartó, középkort (öregkorotokban is fiatalnak nézzetek ki!)ami még elég messze van hála Istennek!

Nagyon kedves vagy, meg sem érdemlem:)

Jó a meglátásod, valóban élvezem az életet, hisz akármilyen nehézség van meg kell próbálni megoldani,de rágódni és haragudni semmin nem szabad! A harag megcsúfítja az Embert:)

igazad van, sokan példát vehetnének róla. Nekem az anyósom ilyen, 70 éves és tornázik, unokázik, főz, mindig segít ha kell és iszonyú jól néz ki.

Amúgy meg állati rendes.

Kedves vagy, hogy ilyeneket mondasz, köszönöm!

Az adatlapomon (ha van kedved megnézni)rákattintasz a "további fotók"-ra, meglátod Őt és a Fiamat is:) Ha az interaktívitásra mész, akkor meglátod a naplómat:) További szép napot kívánok: Fiti

igen ott, de hogy kerül ki az oldalra a cimke,vagyis igy pl:

cimkék:

sütemény(10)

tészta(5)

köret(1) stb, erre gondoltam, vhol a beállításoknál, de nem találtam hogy hol

Most látom te is itt vagy:)

Egem nem zavar a kor, nincs időm vele foglalkozni, kicsik a gyerekeim fiatalnak érzem magam.

Igazad van, van tennivaló nekem is a konyhában, de én is hoxázok,szerencsére meg vár a meló

Én azt gondolom, hogy ez tőlünk is függ, hogy hányan tévednek a blogunkra, ugyanis, ha nincs sok recept, akkor keresővel nem igen talál senki rá, viszont, ha nem tettünk be olyan blogot az oldalunkra, amit gyakran olvasunk, akkor nincs ahogy bárki is megtaláljon, mert ha beteszek egy két blogot, akkor én is megjelenek a másik oldalán igy van esélyem, hogy azok is olvassanak akik a kedvencemet olvassák. Én egyelőre szándékosan nem tettem kedvenc blogot, mert tudtam, hogy gyengén fogok haladni vele.

De ha már blogolunk, megkérdezlek, hog a cimkéket, hogy állitottad be, mert én nem tudtam

Szerintem 30 után már mindegy a kor! Én sem érzem magam annyinak amennyi vagyok, pedig már komoly felnőttnek kéne lennem. Aztán ott van fiti48 !Hát ő szerintem tényleg "fiti!!" Mindegy mit mond a papír, a lényeg amit érzel!

Most éppen egyedül vagyok itthon a gyerekkel, takarítanunk kéne, de ő tv-t néz , én meg hoxázok! Szerinted ez nem infantilis? De legalábbis nem ez az ideális családanya típus!

Most néztem az adatlapodat, a mottód alapján tök mindegy a korod, mert szerintem te igenis lélekben nagyon fiatal vagy! Buta meg...hát az biztos nem lehetsz!!!

Van unokád?