Vallomások

T*köm tele van ezzel a bolond időjárással. Fázik a lábam. 😒🙄😬

Egyre kevésbé tartom a kapcsolatot a bántó családtagokkal. Érdekel, hogy mi van velük, de elérték tűrőképességem határait. Nehéz gyerekkorom volt, pszichológushoz jártam, sokat tettem magamért. A férjemet támogatom, de a családját már nem bírom.

Jó lenne több takarítással, rendrakással kapcsolatos fórum. Ki mivel motiválja magát ha nincs kedve.

Félek! A páromat baleset érte, valószínűleg tolókocsiban fogja leélni az életét. Nekem ez sok, fiatalok vagyunk, 1 éve vagyunk együtt. Félek vele maradni, de elhagyni sem akarom! Mindketten kikészültünk.

Azt hiszem megőrültem...

Hány részre kell szakadnia egy nőnek? Láthatatlan a "női" házimunka, de mi van, ha megelégeli? Elúszik a ház. Ezért ki a hibás? A nő!

Nem gyűjtöm a pontokat. Régóta itt vagyok és inkább okosan, mint feleslegesen szólok, írok.

Találtam az utcán ma reggel egy ötezrest. Sosem találtam még, felvillanyozott. :)

Egyre, más, egyre mást segítek, magam dolga meg nemhalad, de ha nem segítek lelkiismeretfurdalásom van! Ez biztos betegség, Ráadásul én is beteg vagyok már, másképpen is!🙄

Az exem új barátnője elkezdett engem "másolni", hajszín, öltözködés, ugyanott piercing. Egy dolognál még lehet véletlen , de már másnak is feltűnt. Szerintem ez ijesztő..

Óraátállítás. Elvesz az életemből egy órát ez a teljesen felesleges óraátállítás.

Már másodjára jártam úgy, hogy kilyukadt a flexibilis vízcső. Szerencsére mindkét esetnél otthon voltam, de legutóbb a konyhaszekrény alja így is szétázott mire észrevettem! Azóta még akkor is elzárom a vízóránál a vizet, ha lefekszem aludni!

Tegnap rajtakaptam a feleségem egy pasival a hálószobánkban. Elég jól összevertem, és a feleségemnek is adtam pár pofont. És ma reggel átköltöztem a barátnőmhöz, mert ezentúl vele akarok lakni.

Nem értem, miért nem jön a baba már hónapok óta? 😢 Biztos öreg vagyok. Úgy szeretném! 🥰

Nem tudom, mit jelent a "Plus size" kifejezés, konkrétan milyen ruhaméretet. Hol a határ, bele szeretnék férni, de bizonytalan vagyok.

Egyedülálló anya lettem a 1,5 éves kislányommal. Nap végére mindig lelkiismeret furdalásom van, mert nem tudok annyi időt szánni rá, amennyit szeretnék.

Jövőre gyereket akarok. Akár egyedül is, bár segítségem nincs, de ketyeg az óra. Mire várjak? (35 leszek).

Utálom a főnökasszonyt! Úgy érzem, ő is utál engem! 😞😒😕

Nekem tetszik a műfű.

Szeretem a kekszet savanyúságlébe mártani.

Nem szeretem a fórumokat. Szerintem nem elég átlátható és követhető, x idő és hozzászólás után kényelmetlen keresgélni, hogy ki kinek és mire válaszolt.

Jobban szórakozom az új barátaimmal, mint a régi barátaimmal.

Jelenleg egy 3 napos, titkos randevún vagyok, ami még nem ért véget.

A mostohaanyám nem akarja, hogy anyának hívjam. De én csakazértis!

A férfiak jönnek, udvarolnak, nagyon szépen, személyesen bókolnak, legyeskednek és egyszer csak abbahagyják... Nem értem miért csinálják ezt, mi történik ilyenkor..

Azt hiszem van egy bolhám.😂

Főzés közben mindig szólnia kell valaminek, különben megbolondulok unalmamban.

Fiatal kolléganőim egymás után jelentik be a "gólyahírt", én meg úgy örülök neki, mintha az én unokáim lennének a bébik:)

Hónapok óta nem halad semerre ez a kapcsolat. Azt állítja, hogy nem tud nélkülem élni, mégis teljesen elhanyagol. Úgy érzem, hogy az a legjobb, ha egy ideig nem keressük egymást. Kell egy kis idő, hogy ráébredjünk, hogy tényleg kellünk-e egymásnak.

Szégyellem, hogy lassan 1 éve nem olvastam könyvet.