Válás 7 hónap után? (beszélgetés)

Nagyon jó ez a kacsás hasonlat!

Lassan be kell ismerjük, hogy a napjaink házassága közös szekérhúzásra hasonlít. Ha nem egyfelé és nem közösen húzzuk, akkor nem megy előre hiába erőlködünk.

De az is lehet, hogy nem :-)

Ahogy én olvaslak, ebben a kapcsolatban te fejlődtél egy nagyot, ő meg nem is volt hajlandó rá, hiába húztad volna felfelé. Valószínűleg 5 év múlva is ugyanilyen lesz. Neked mindig voltak céljaid, terveid az élettel, a házassággal, ő meg szerintem inkább csak sodródott, hiszen még most sem tenne a kapcsolatért semmit, inkább elfogadja, hogy vége.

Hallottam egyszer egy ilyet (valakinek a szar házasságára mondta egy pszichológus):

Hölgyem, maga egy kacsához ment feleségül. Hiába szeretné, hogy sas legyen, nem képes rá, mert ő egy kacsa!

Többször elgondolkodtam ezen, hogy próbáljuk megváltoztatni a másikat, meg úgy gondoljuk, hogy ha ez lesz meg az lesz, de az az igazság, hogy a másik olyan, amilyen, ezt kell elfogadnunk. Ha pedig nem megy, akkor külön utakon folytatni.

Hmmm, hát ebben nekem nem túl jó tapasztalataim vannak. Legalábbis a korral kapcsolatban.

Az önismeret viszont jó dolog és még legalább annyira fontos, hogy a jövendőbeli párodat és az igazi vágyait is próbáld meg kiismerni.És ne utazz a "ha"-kra, pld. ha összeköltözünk, akkor a homokos barátom eltűnik és hasonlónlók, mert az emberek ritkán változnak és akkor sem feltétlenül jó irányban. Legalábbis én így tapasztaltam.

A rövid házasság miatt meg ne aggódj. Az egyik ismerősöm is így járt és nem sokkal utánna összejött a valódi párjával és van két helyes kislányuk. Én is jobban tettem volna, ha hamarabb kerül kenyértörésre a dolog, vagy ha össze sem házasodunk, pedig nekem is nagy reményeim voltak a párommal. Sok szerencsét a szingliséghez és a munkádhoz!

OFF:nekem olyan fura egyébként, hogy ilyen bensőségesen beszélgetünk álnéven.

Bemutatkozom: Zsófi vagyok :)

Majd ha elolvastad írd meg a véleményed. Kíváncsi vagyok rá. :)

Hmmm... Szerintem megfontoltabban választ az ember második férjet. Akkor már ott van az első tapasztalat. Nem tudom mennyire lesz toleránsabb, hisz idővel kevésbé leszünk tulajdonságainkban is hajlíthatóak. Viszont tényleg más lesz a priorítás.

lehet, hogy ha én később találkozom a férjemmel, már mindketten mások vagyunk és akkor együtt is maradunk.

Jó embernek, szeretnivalónak tartom, hiszen egyszer én is így tudtam rá nézni.

oké! imádok olvasni!

az jutott még eszembe, hogy idősebb korban az ember többet tolerál?

és ha a másik nem mindenben olyan, mint ahogy elképzelte, jobban értékeli azt, ami jó a másikban?

egy idősebb hölgy ismerősöm azt mondta, hogy amit az első férjednél válóoknak tekintesz, azt a másiknál már simán elfogadod.

most majd kiderül, mennyire fogják egymást boldoggá tenni. Amikor én már nem leszek a képben.

Nem tudom, de van egy olyan érzésem, hogy terhessé fog válni számára ez a barát.

Meg pénzügyileg meg mindenhogy össze fognak fonódni! Én azt vallom, hogy a barátság alapja is a pontos elszámolás, szerintem ez fog még zavarokat okozni köztük.

akkor mindenképp összefügg az életkorral, önismerettel és bölcsességgel!

nekem is van még esélyem, ez bíztató :)

OFF:nekem olyan fura egyébként, hogy ilyen bensőségesen beszélgetünk álnéven.

Bemutatkozom: Zsófi vagyok :)

igen!

mostmár csak a tapasztalatokat szeretném leszűrni, hogy tanuljak belőle.

igyekszem megválaszolni!

ahhoz, hogy jól válassz, nagyon fejlett önismeret kell. ebben kell fejlődnöm.