Valami egészen új a konyhámban

Amit most megosztok veletek, az egy nagyon érdekes tapasztalat, ami valóban különleges a mi kis országunkban, ahol még a minőség elé egyelőre az ár kerül.

Nagyon fiatalon ismerkedtem meg a konyha rejtelmeivel, hosszú ideje ismerkedem mindennel, ami a főzéssel kapcsolatos. Az én életemben első, amit az asztalra rakunk és utána jön minden egyéb.

Mindenkinek nagy segítség lehet ez a pár gondolat amit leírok.

Barátaimtól sokszor kapok konyhai dolgokat. 2007 őszén kaptam egy olyan kést, aminek a pengéje nem fém, hanem kerámia (állítólag utcanyelven ipari gyémánt). Mivel fémérzékeny vagyok, célirányosan kaptam ezt a terméket. Azért jó nekem, mert a zöldségeim, gyümölcseim nem érintkeznek fém részekkel és így nem lép a sav kémiai reakcióba semmivel. Nem barnul be a burgonya, padlizsán, stb., az ananászt viszi mint a vajat.

Ennek külön örülök, hisz nálunk jönnek-mennek folyamatosan a vendégek hétvégente, elvileg évekig élezni sem kell. Bioélelmiszerekhez nagyon ajánlom.

Akitől kaptam, nagyon jó barátom, azt mondta, szerelmes leszek a késbe, igaza lett, nem fogtam azóta fémkést a kezemben. Azóta még több időt töltök a konyhában és egyre jobban élvezem a főzést.

Olvastam egy cikket, amiben azt írták: a "szeletelés művészete" valóban ez, ez a hatás érezhető, amikor használom a kerámia kést.

Lehet kicsit bolondnak tart, aki ezt a pár sort elolvassa, de ez azóta valami különleges érzés nálam.

Az allergiám miatt különösen boldog vagyok hogy ilyen személyes ajándékot kaptam.

Köszönöm!