Vajon mi bajom lehet? (beszélgetés)

Azt kell megértened, hogy a félrekuffantás nem gyógyír az előző bajra, főleg ha azt akarod visszaszerezni. Sajnálom, pár év múlva ennek a kérdésnek értelme sem lesz, nem forogsz érintett körökben.

Hogy mi bajod van? Nagyanyám szerint fehérmájúnak hívták régen.

Röviden: fűvel fával....

Aztán nem èrti mièrt szar az èlete.

De nem tudta a férjem meg,viszont érzelmek lettek az új férfi és köztem így a volt férjemmel váltunk ő elköltözött.

Én egyedül maradtam a 3 gyerekkel.

Az új 106 km-re volt tőlem,itt kezdődtek megint a problémák.Az exférjem tepert mint állat,összezavarodtam,gyerek átadásnál megint feljött a 10 év hogy milyen jó pasi stb.

Persze volt szex,amit megint nem bírt el a lelkiismeretem és a társkeresőn megismert srácnak elmondtam.

Aki megbocsájtott.

Tette ezt velem háromszor,negyedik alkalommal már nem.

Pedig nagyon szerettem őt,de a távolság ,az anyjával élt,akkoribba nem dolgozott.Nem kedvezett nekem az újrakezdéshez,miközben én itt két helyen dolgoztam hogy kitudjak jönni albérletbe a gyerekekkel.

Nehezen de elvoltunk persze az exem tepert.

Megpróbáltuk újra.

Ment még 4 évig de már nem volt ugyanaz,sôt!

Mindenkiben a sok sérelem.

Megcsalások vice versa.nála az ital is meghatározó volt ,elmondása szerint nem volt alkoholista de mindennap ivott amit nem tudtam elviselni,szintén két helyen dolgoztam a covid idején amig ő(elmondása szerint) nem talált munkát.

Elegem lett elköltöztünk a lányokkal albérletbe.

Kis idő múlva elsöprő szerelemre találtam rá.

A jelenlegi férjemre.

A sztori meg fog botránkoztatni a továbbiakban ha nem bírod ne olvasd kérlek!

Megismerkedtünk.Nem direkt de egy hónap után teherbe estem,korábban az exférjemtőp volt egy abortuszom amit lelkileg nem tudtam feldolgozni.

Ezért bár minden kilátástalan volt,én mondtam megtartom ő döntsön ahogy szeretne elfogadom.

Ő mellettem maradt.

Ő hozzám költözött előtte az édesanyjával lakott egy kisfaluban,termeszetesen sz@rrá savaztak(családja,barátai)

Sajnos a babát elvesztettük 6hónapos terhessen meg kellett szülnöm.

Itt már voltak gondok,de csak sodrodtunk(szerintem).

A gyászt fôleg én pokolként éltem meg,sosem lett megbeszélve.Sosem beszéltük meg ki hogy élte meg,én tudtam hogy de úgy éreztem ez sosem érdekelte őt.

Majd nagyon szerettem volna újra babát,es ő is.

Megfogant a közös kisfiúnk💙

Minden idilli volt elsöprô szerelem,jó szex,közös filmezés.Esküvő,szerelem.

Megszületett a kisfiam azóta lejtmenet.

Nyilvàn nem elsô naptól de teljesen eltávolodtunk egymástól.Mintha egy szakadék lenne köztünk ami sosem fog újra találkozni.

Szex egyre ritkább lett

A gyerek velünk alszik de nem is tud máshol.

Lettek viták,indokolatlan féltékenységi jelenetek.(az viszont egymillió százalék hogy neki senkije nem volt és nincs is)

Nagyon sokat próbálkoztam nála!

Rengeteget.

Kértem menjünk párterápiára de nem volt hajlandó.

Akartam hogy beszéljünk róla,mindenki mondja el mi van benne milyen sérelmek,de egyszerűen lehetlen.

És ebbe én is 1benne vagyok vastagon.

Aztán annyira egyedül voltam mint életemben még soha.

Sajnos újra megtettem mert azt mondtam ez bosszú azért a sok minden szenvedésért amit tôle kaptam.A rengeteg álomba sírt éjszakáért amikor ő már édesdeden aludt én még mindig bőgtem.

Megtörtént egy xy-nal de jó sem volt.

Sőt inkább rossz semmit nem adott,még orgazmusom sem volt.

A gyerek tepert ezerrel leépitettem.

A lelkiismert furdalás és a bűntudat megölt.Kb full depressziós lettem.

Majd megpróbáltam magam összeszedni mert dolgozni háztartást vezetni kell.

Elmondani neki nem tudtam a korábban tanultakból.Az exférjemnek mikor elmondtam a kapcsolat elején a botlást 10 évig mindig mondta mindig felhozta.

A férjemmel a kapcsolat ettől fejlődni nem tudna mert így is mélypont így nem mondtam el saját magamat marcangoltam szét vele.

Voltak könnyebb nehezebb időszakok,de hallgattam róla.

Próbáltam változtatni,kedveskedni.

Kezdeményezni,szeretni,ajándékozni neki.

A gyereket nem tudjuk hova tenni,mert nincs nagy szülő,így együtt töltött idő gyerek nélkül nulla.

Szerintem ez is gond lehet.

Újabb viták sorozata,újra napokig epekedek érte de este 7.30 kor elalszik,se ölelés,se csók se érintés.

Ha felhívom és akartam vele beszélni ordibálás ő 10 órából nem ér rá 10 percet velem beszélni.

Máskor meg kedves kenyérre lehet kenni.

Minden pontot nem tudok elmondani mi az indok.

Jön a második félrelépés.

Ami megint padlóra tesz,semmit nem ad,a szex sem jó ezzel az illetővel sem.

A legrosszabb hogy ugyanezen a napon képes voltam lefekedüni a férjemmel akivel minden alkalommal van orgazmusom,akivel eszméletlen a szex,de mégsincs.😔

Teljesen össze vagyok törve,undorodom magamtól,miért tettem ezeket,miért? Mert semmit nem ad.pillanatnyilag elhiszem hogy jó nő vagyok és a vágy ilyenkor mindent felülír.már kètszer elárultam a férjemet amit nem fogok tudni feldolgozni szerintem sosem.

Elmondani nem szeretném nem azért mert gyáva vagyok,vagy mert elhagy és ettől félek.Hanem tudom hogy nekünk ez nem segitene semmin.

Bennem van vmi nagy gond,de mi?

Terápiára elkezdtem járni, de még nem tudtam segiteni magamon.

Biztos degradáló válaszok fognak érkezni,de ha valaki esetleg segitene…..

41 éves vagyok,4 gyerekes édesanya.

Mielőtt ide írtam örlödtem pár napig,mert tudom ez teljesen kivereri a biztositékot még idegen embereknél is.

Kezdjük az elején.

14 évesen vesztettem el a szüzességemet,egy nyári munkán megismertem életem első nagy szerelmét akivel 18 èves koromig voltam együtt.A kapcsolatunk harmónikus volt,addig amig 17 évesen anyám kiesztelte hogy Budapestről vidèkre költözik.Itt elkezdődtek a gondok,nem bírtam/bírtuk a távkapcsolatot,de egy darabig erőltettük.

Majd megtörtènt elöszőr hogy megcsaltam,amitől azt hittem megdöglök de elmondtam adtunk egy újabb esélyt megint megtettem egy másik sráccal majd szakítottunk végleg,mert azt se tudtam eltitkolni.

Egy ideig így lézengtem,de szexuális kapcsolatokban bővelkedtem,amig megismertem az első férjemet.

Ő volt életem második legnagyobb szerelme. A férjem előtt volt egy szexkapcsolatom akivel tényleg csak szex volt semmi egyéb.

A férjemmel mikor összekerültünk pár hónap telt el,sajnos megtettem ezzel a férfival,ezt szintén nem bírtam lelkileg.

A történtek után elmondtam rögtön a férjemnek,nagyon rámentem lelkileg de adott egy esélyt,és innentől 10 évig nem történt ilyen sosem(talán csak gondolatban)

10 év után volt mélyponton a házasságunk ahol bár konkrétan nem sikerült bizonyitanom,de megcsalt a férjem,mindent tagadott sose tudtam fixen bizonyitani.

Azt hittem abba akkor beledöglök de ő könyörgött hogy maradjunk együtt.

Együtt maradtunk de sz@rabb lett,aztán folyton bosszút forraltam és vissza akartam neki adni amit tett velem.

Társkeresőn megismertem valakit akivel végülis én megtettem.