Ütközések, illetve vonzások és taszítások érzelmi életünkben... (beszélgetés)

Kedves klenca és aivlizs!

Nagy köszönöm nektek, hogy próbáltok segíteni, de a helyzet elég bonyolult, legalábbis számomra. A páromnak is vannak haverjai, de véleményem szerint ehhez a hölgyhöz valamivel erősebb szálak fűzik mint a haverjaihoz. Mindennap leveleznek, mindennap elviszi dolgozni és mindent megbeszélnek. A párom azt mondja, hogy nagyon szeret és én hiszek neki. Nem szeretném elszakítani a barátaitól, csak valahogy jó lenne ha kicsit ha hanyagolná ezt a kapcsolatot. Mi lesz ha majd később amikor már gyermekünk is van akkor is ez lesz a helyzet, hogy belefészkeli magát az életünkbe?

Kedves Erika!

Nagyon erős nő lehetsz.

De a férfiak egy része a gyönge / gyöngéd nőket szereti.

Adj neki bátran feladatokat, s nem lesz ideje netezni nőkkel.

Persze ez egy ideig izgalomban tarthat egy férfit, de nem tudom miért - talán kényelemből, talán más miatt mégis a felesége mellett marad.

Vannak Jockey Ewing típusú pasik, akiket egy nő addig izgat, amíg meg nem kapja. Utána igyekszik megszabadulni tőle. Ezeket a férfiakat nehéz leállítani, de nem lehetetlen.

Kommunikáljatok többet! Mindenről!

... és sok sikert!

Kedves Nyuszi!

Vannak olyan férfiak, akik bár sármosak, s férfias kinézetűek, belül még nem nőttek fel.

Általában nekik van szükségük külső megerősítésre. Akár egy idősebb nő személyében. Nem hiszem, hogy intim dolgokat árulna el kettőtökről, csupán a gondolkodását teszteli valaki máson, mielőtt téged megbántana.

Nem akar előtted felsülni a hülye ötleteivel, ezért előtte egy kívülállón szűri.

A megoldás, hogy merjen veled bármiről beszélgetni, akkor is, ha badarság. Merjen egészen őszinte lenni előtted.

Tehát biztosítsd a párodnak a hibázás lehetőségét.

szia

Voltam hasonló helyzetben, hogy a haver volt az első, szerintem ezesetben mindegy, hogy fiú vagy lány.Nehezen viseltem, az elején még jóképet vágtam hozzá, de ha nem adod önmagad előbb, utobb kibújik a szög a zsaákból... Mint nálam is..

Persze sok idő ráment, és már házasok is voltunk mikor mindig csak a haverok, haverok,... válás lett belőle.

Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy tényleg "csak" barátság legyen közöttük, de mindenképpen el kell mondanod neki a félelmeidet.

Sziasztok!

Nemtudom jó helyre írom- e a fórumon belül a problémámat, de nagyon szeretném már megosztani valakivel és jó lenne tudni, kinek mi a véleménye a helyzetemről.

A páromnak van egy barátnője, aki sokkal idősebb mint ő és már azelőtt megismerkedtek, hogy én a képbe kerültem. A párom azt mondja, nincs köztük semmi és sosem volt, ez olyan barátság, mintha egy másik sráccal haverkodna, viszont engem nagyon nyomaszt, mert az illető hölgy szószerint rátelepszik a kapcsolatunkra. Az elején még próbáltam jófej lenni és én is kedves voltam, barátkoztam vele, de már egyre jobban bosszant a dolog és úgy érzem, mintha hárman lennénk a kapcsolatban. Bízom a páromban, viszont nem fér a fejembe, hogy ez egészséges dolog? Mármint hogy egy 30 év körüli pasi egy 40-50 év közötti nőnek a haverja? Mindent megbeszélnek és mindennap találkoznak. Részleteket azért nem írok, mert regény lenne belőle, de már elég sok szenvedést okozott nekem a dolog. Köszönöm a válaszaitokat és véleményeteket és hogy megoszthattam veletek mindezt.

Viszont nem biztos, hogy otthon gondok vannak és ezért alakul ki a vonzás... jelen esetben itt vagyok én példának akinél minden rendben, de tényleg és éppen ezért nem értem magam hogyan vonzódhatok ennyire máshoz... ezért kell erősnek lenni és tudni ellenállni a kísértésnek mikor szemben ül velem-)) Egyszerűen megtörtént. azon kaptam magam, hogy: Hééé! De hiszen rettenetesen vonz, és a közelében AKAROK lenni! MI EZ???? Miért? és hasonló kérdések.

ERŐS VAGYOK!!!-)

Vonzások... nos, ami a felbukkant kurva-nem kurva kérdéskört illeti: a kifejezés ismeretlenül talán erős, de szerintem mindenképpen etikátlan az a 3., aki tudva tudja, h más a párja a kiszemeltnek, mégis beáll 3. szereplőnek. Az meglehet, h oka van, h bármilyen kis mértékben is nyitottá válik a pár egyik-másik tagja, ettől még jogos, h tudni kell visszaküldeni a párjához...

Maga a vonzás, ülni szemben a kísértéssel... :) Néha velem is megesik, ha együtt vagyunk beosztva 1 kollégával... Borzongató, de nálunk ez inkább csak erotikus vonzalom, élettársa van, 1 éves baba, egyértelműen nem szabad ennek engedni... Nem lennék ugyanis a másik nő helyében, ha egy ilyen kiderül, ez az egyik. A másik, h ha tettleg nem derül is ki, láthatatlan szálak síkján sérülne a kapcsolatuk, szóval ilyet nem szabad...

még cask kattogok a dolgon de nem lépek , mert amit ítrál az nálam a gond

"Hogy fogsz ezek után a szemébe nézni?

Te mindenkit okolsz a férjed "félrelépéséért", csak magadat nem. Az nem mentség, hogy gyerekek, háztartás, munka. A férjed csak azért kell, hogy dolgozzon? Gondolom most már jobban oda figyelsz rá és teszel róla, hogy ne mástól várja a szeretetet. Az a seb úgyis ott marad bár a szavaidból kivéve valószínű nem is történt semmi csak te fújtad fel a dolgot a sértettséged miatt. A flört egy ártatlan dolog amíg valóban flört. Jobban oda kéne figyelned a kapcsolatodra és lehet, hogy nem történt volna meg ez veletek.

Lekurvázni azt aki rámert nézni a párodra kicsit erős.Nekem úgy tűnik, hogy te semmiben nem szeretsz alul maradni pedig néha sajnos ez történik, ettől még nem vagy kevesebb.

Nekem van egy netes barátom, akit egyébként több, mint 10 éve ismerek (volt gimis évfolyamtárs), de csak neten tartja velem a kapcsolatot. Naponta e-mailezünk, minden gondolatunkat megosztjuk egymással, de ő együtt él valakivel. És vérzik a szívem, ha erről ír.:( Saját bevallása szerint még sose volt lelkileg olya szoros kapcsolata senkivel, mint velem. Még az élettársval se. Egyszerűen szükségünk van a napi e-mailre. Hiányzik, ha nem ír. Hogy fogok ebből kijönni!? :S

Ha engem akarna, akkor már lépett volna... De akkor miért velem beszéli meg a lelki problémáit? Miért nem az élettárssal? :(

Era, akár regényt is tudnék már írni róla... :(

:)

Igen, ez is így van, ha nem tudja nem fáj neki...-) De megéri? Nem azért amit elveszthetsz, hanem magad miatt. Hogy fogsz ezek után a szemébe nézni? Nekem már a gondolatoktól is lelkiismeretfurdalásom van...

Viszont az annyira nagyon jó mikor a "kisértéssel" ülünk szemben egymással és csak vigyorgunk mint az oviban, mert mindketten tisztában vagyunk vele , hogy ahogy közelebb kerülünk nincs megállás... nagy erő kell hozzá.. és valahol ez is jó.A nem múló vágykozás-)