Utazzunk együtt! (beszélgetés)
sztorizgatás: szívesen sztorizgatnék, ha lenne időm ... :(
majd ha szabin leszek... :)
az szerintem jó, bár persze előfordul, hogy valaki a nagy irodával sincs megelégedve, ők az örök elégedetlenek... :)
nem akarok reklámozni, szóval ha kíváncsi vagy, én melyik utazási irodákkal voltam, priviben szívesen leírom
Van egy másik ilyen "fejben nincs semmi" érzéses, utazáshoz köthető élményem, ez pedig Korzika volt, 2005 szeptemberében.
Az egész nagyon jó volt, csodaszép az a sziget, de talán a legeslegjobb az volt, amikor felcaplattunk egy nagyon magasan lévő régi szélmalomhoz, a szél nagyon fújt, de meleg szél volt, és kellemes, a nagyon fújása ellenére, és úgy éreztem, mintha ez a nagyon erős szél minden bajt, minden rosszat kifújna belőlem.
A látvány persze lenyűgöző volt! Ha körbenéztünk a hegytetőről minden oldalon tengert láttunk, ha jól rémlik, egyik oldalt a Földközi, a másikon a Tirrén.... felejthetetlen volt!
Kérlek, ha lesz időd írd le bővebben, mert így rövid változatban is már jó olvasni. Ráadásul terveim közt szerepel, hogy meglátogatom ezt az országot.
Köszike
Ha tehetiktek, ne hagyjátok ki Egyiptomot.
Két alkalommal voltam ott, nem nyáron, hanem október-november táján.
Fantasztikus volt.
Most nem tudok róla bővebben írni, mert nincs időm, de a lényeg, hogy egész más világ, csupa felfedezésre váró érdekesség, rengeteg élmény, vidám emberek, móka, kacagás, ilyesmi.
És ami még fontos: kevés olyan pillanat van szerintem az ember életében, amikor egyáltalán semmire, de semmire nem gondol.
Nincsen semmi a fejében, nem gondol bánatra, nem gondol a pénzre, bajra, betegségre, szeretre, nem szeretre... SEMMIRE NEM GONDOL!
Ez pedig az a pillanat, avgy azok a pillanatok, amikor a Vörös-tengerben úszkálsz a fejeden szemüveggel, pipával, és egyszerűen csak elmerülsz a látványban, és hirtelen azon kapod magad, hogy nem számít semmi, csak te és a tenger, és ami ott van - az maga a csoda!
És ettől megnyugszol.
Hölgyek,Urak!
Sehol nem éreztétek jól magatokat?
Meséljetek!!
Az én legszebb élményem Tunéziához kapcsolódik.
Életemben előszőr repültam, totál izgi volt, és totál be voltam tojva. A reptéren már szíverősítőt kelett innom, hogy csillapodjon a para. Túléltem. Kint finom meleg fogadott, mert itthonról a télből indultunk.A szálloda nagyon jó volt, rengeteg pálmafa, medencék, kék ég, és persze a trenger. Jókat ettünk és ittunk, néha bizony eláztunk. Bejártuk a sivatagot teveháton, bejártuk az Atlasz-hegységet, gyönyörű oázisokat láttunk. Napoztunk, és nyári ruhában mászkáltunk,
Rendszeresen sétáltunk mezítláb a tengerparton.
Az emberek nagyon kedvesek. A bazárban jókat alkudoztunk, szupi dolgokat vettün.
Az animátorok nagyon jó bulikat csináltak, közvetlenek és jó pofák voltak.
Hazafelé a repcsi csak akkor ért földet mikor kellett, így egyben hazaértünk.
Komcsi, még írni is jó róla.
Mi Hajdúszoboszlón voltunk még augusztus végén! Nagyon csodálatos volt! És szerencsénk volt, minden nap 30fok körüli volt a hőmérséklet, és rengeteg időt töltöttünk strandolással! Olyan jó visszaemlékezni!
Tényleg, kicsit melegem lett!:)