Nekem a november a mumus hónapom.Nagymamám,nagypap novemberben halt meg,egy kedvenc macskám is (talán meredek a párhuzam,de tini voltam és nagyon tud fájni egy kisállat halála),betegségek diagnózisa is kötődik ehhez a hónaphoz.A korai sötétedés,esős idő miatt pedig eleve befordulóbb vagyok ilyenkor.
Nálam a keddek 30eve kedden halt meg az anyai nagypapám azóta minden kedden szerencsétlen (akkoris ha úgy futok neki hogy de nem lesz az) ilyenkor dolgozni sem szeretek. Konyhába is csak minimalisan mert ott is ha kedden csináltam valami komolyan balesetes lettem. Volt amikor forró víz robbant a szemem mellé 1cmre az arcomba 16eve, és nem dolgoztam neveltem a koraszülött lányomat. Május 21en halt meg a nagyim és azt a napot vagy hónapot nem utálom. lányomat biztosan nagyim szelleme védte május 25en amikor 17eve lesz majd, hogy 560grammosan 25.hetre jó korán siessen október 9.helyett de akkor vihetem haza 17éve.
Sorolhatnám én is, mi minden rossz történt velem egy-egy hónapban. Legalább 6 ilyen hónap van, így hirtelen, ami eszembe jutott. Egyiket sem utálom. Nem a hónap az oka, ha valami rossz történik velünk. Idáig mindig felálltam, megráztam magam, és mentem tovább. Akkor is, amikor hatalmas pofont kaptam az élettől.
Legalább tudod, hogy az év többi hónapja nyugis. Másokra az év bármely napján, váratlanul csap le a sorscsapás. Te meg tudatosan tudsz készülni, és azt is tudod, hogy csak júniusig kell kihíznod.
Szakítás, megcsalás, kórházba kerülés , haláleset, hogy csak a "javát" említsem. De ne utáljam a májust, mikor felkelek elsején és menetrendszerűen indul a sz@r. Sőt, térdeljek kukoricára ...ok.