Túl közeli rokon (beszélgetés)

Anyám volt a leírtakhoz hasonló. Szerencsére nem sokat intézkedett helyettem, de igazából nem tudom...

Mert még az is lehet, hogy bement a bankomba, mert utólag már nagyon hallgatott az ötletéről, mármint hogy bejön velem egyszer oda,és elmagyarázza nekik szépen, hogy az a kamatos kamat, amit a bedőlt hitelem után fizetek, nagyon magas és tekintsenek el tőle.

Piszkálta a csőrét az a hitel, egy időben lefizette a postást, hogy "véletlenül" hozzá vigye a havi számlakivonatomat. És mindig "véletlenül" kibontotta, holott a kettőnk bankja más volt, az értesítők is feltűnően más színű borítékban pompáztak.

Na jó,egyszer azt írod,a párod az egyetlen fia,majd azt írod,minden gyerekével ezt csinálja.Remélem nyelvbotlás volt,nem pedig csekkolsz szövegértésre...

Am van ilyen ember,akinek nincs élete,mert éli a másét,nincs hobbija,nem tudja lekötni magát semmivel,csak ha hasznosnak érezheti magát.Adj hát mindig feladatot neki,ne ő keressen üzleti partnert,mert nincs meg a szókincse,meg a rutinja egy-egy műszaki dolog átlátására.Maradjon csak a kaptafánál,ami megy neki,azzal segítsen,bontogassa a szalmazsákot,meg a tyúkot,ha nincs neki,vegyél csirkét meg kukoricát és nevelje nektek,meg járja az akciós termékért a boltokat,anyuka ezzel tudna most segíteni,de tényleg :)

Am hiába vesznél össze vele,nem maradt semmije,mert vitted a fiát,annak meg csak az anyja,érted :D Ha meg zavar hogy kibeszél a hátad mögött,akkor etesd a trollt,mutogass neki szexplezúrt,hogy ezt biztos nem tudta a fiáról...ilyesmi...meg kell kettőzni az erős bizalmát a fia iránt.Már csak te vagy az okosabb,nem?

Rengeteg példa van ilyenre! Nem vígasztal tudom de rosszabbra is.

A párod dolga intézni a dolgot valahogy de itt sem a megbeszélés, sem az odadörrenés nem fog segíteni. Teszi amit gondol!

KIutat a minmális érintkezésben, kevés infórmáció a terveitekről:)) Távolságtartás!!! Ha teheted és mondjuk nem a szomszédotok:)

Tehát kiakadás jogos!

Szerintem elsőre a fiának kellene megmondani, hogy sok belőle. Ha finoman nem megy, akkor durvábban, de ahogy olvasom, ez sosem fog bekövetkezni.

Nálunk egyéb történet, de szintén a férjem nem akart erélyesen szólni az apjának, akkor szóltam neki, hogy ha ő nem, akkor legközelebb én fogok, de ismer, abban nem lesz köszönet.

Hát nem szólt, el is jött a "legközelebb", szerintem a szomszéd utcában is hallották a problémám. És láss csodát, attól kezdve béke van.

Én abban hiszek, hogy egy életünk van, azt ne keserítse meg se rokon, se más, ha lehet ellene tenni. És ez ellen lehet...

Folyamatosan le kell építeni. Elsősorban a párodnak. Nem kell vele semmit közölni.

"- Jól vagytok?

- Jól, anyuka."

Finoman, de határozottan megmondani neki, hogy majd akkor fogadjon ő szakembert egy ekkora munkára, ha ő sorolja a kívánalmakat a mesternek, és az ő zsebére megy az alkudozás.

Addig pedig maradjon nyugton.

"lenevelni" felnőtt idegen embert soha ne akarj semmiről, nem dolgod és nem is fog sikerülni.

Én nagyon nagyon rosszul vagyok az olyan embertől, aki irányítani szeretné az életemet, még az is rossz érzéssel tölt el, ha ezt mással kapcsolatban látom.

Rossz volt olvasni, amit írtál.

Egy dolgot tehetsz: röviden és érthetően, egy mondatban megkéred, hogy ne intézzen helyettetek semmit, ne irányítsa az életeteket.

Gondolom a testvérek már rég megtették ezt.

Sziasztok!

A tanácsotokat, véleményeteket szeretném kérni, kíváncsi vagyok, hogy másoknak mi a tapasztalatuk.

5 éve vagyunk együtt a párommal és az elejétől kezdve nehéz lenevelni az anyukáját a szoros kapcsolatról. Egyedül nevelte fel, ő az egyetlen fia. Nem volt titkuk egymás előtt, a pasizásokat és csajozásokat is tabu nélkül kitárgyalták egymással. Én vagyok az első komolyabb kapcsolata a fiának. Mindig mindenről tudni akar, a legintimebb dolgokról is és ezt minden rossz érzés nélkül tovább adja. Sok olyan dolgot tudtam már meg így a családról, amit nem biztos, hogy alap esetben elmondtak volna. Én már az időjáráson kívül nem beszélek vele. Az én családomat is kóstolgatta. Mondhatnám, hogy kedves, de ennyi idő alatt már régen kitapasztaltam, hogy a szemedbe bájolog, a hátadban meg forgatja a kést. Nem csak velem csinálja ezt, a saját gyerekeivel is, aki épp nincs ott, az minden, csak nem jó. Erőlködik, de én már nem tartom vele a kapcsolatot. Az aktuális probléma most az, hogy újítjuk fel a házat és megkérdezte tőle a párom (mint egyébként sok más embertől is), hogy nem ismer-e megbízható szakembert? Tudott ajánlani valakit, sőt fel is ajánlotta, hogy felhívja és beszél vele, de a párom lebeszélte, fel tudja hívni ő is. Erre a válasza csak annyi volt, hogy rendben. Mire másnap hívja a páromat, hogy ő csak felhívta az illetőt és beszélt vele. Sőt, próbálja meggyőzni a páromat nyilvánvaló hülyeségekről, hogy az márpedig úgy van. Így is nehéz eligazodni a sok információ között, ezzel nem segít, hogy a baromságokat sulykolja. Régebben is többször előfordult, hogy ha tanácsot kért tőle valamiben a fia, akkor egyből már telefonálgatott a nevében. Sőt, amikor munkahelyváltás előtt voltam, akkor az én nevemben is érdeklődött, mert látott egy hirdetést, ami épp passzol hozzám. A páromat is zavarja és idegesíti, de nem nagyon meri neki mondani, vagy ha mondja is, az anyja kb. úgy reagál, hogy jól van mondjad csak. Meg általában a munkahelyén hívja a páromat, amit nem szeret, de azt sem mondja neki, mert megsértődik. Az anyja meg nem zavartatja magát, mert ráér, unatkozik, hosszú 10 percekig csak beszél. Egyszer komolyan felidegelte a páromat, aki akkor kissé szigorúbban, de jogosan osztotta ki, erre annyira behergelte magát, hogy orvost kellett hívni hozzá, rosszul lett. Szerinte ő a tökéletes anya megtestesülése és nem bírja elviselni, ha benne bárki mást lát. Rettentően zavar, hogy nem akar minket felnőttként kezelni, bármit mondunk, teszünk, lepereg róla, mintha megsimogatná a kis 4 éves gyerek buksiját, hogy milyen ügyes. A párom testvéreivel ezt nem csinálja, ők már családos emberek. De mi hiába vagyunk évek óta együtt, elmúltunk 30 évesek, még nincs gyerekünk, mégis gyerekként kezel minket? Szerintetek jogos a kiakadásom vagy felfújom a dolgot? Beszélni akartam már az anyukájával ezekről a dolgokról, de a párom lebeszélt, miszerint van elég feszültség, ne gerjesszem még tovább. Viszont így nem tudom, hogy mire számítsak a továbbiakban, nem lesz könnyű a házfelújítás, de így még nehezebb... Köszönöm válaszaitokat.