Ti féltetek a szüléstől? (beszélgetés)
Legelsőnél még fēltem.
Mindenki mondta,hogy az első lesz a leghosszabb és a legfájdalmasabb.
De így is szerencsés vagyok mert meg lett 3 óra alatt.
Második is 3 óra alatt.
Pici fiam aki most volt 1 éves ő nagy gyorsan jött kb. 45 perc.
Nagy fiam 15 éves. 20 évesen akkor nem tudtam mi vár rám, igazából nem is emlékszem rá mennyire volt rossz. Simán lett.
Kis lanyom 3 éves múlt, ő is simán lett, iszonyatosan fájt, 6 óra alatt lett meg, a legvége brutális volt.
Pici lányom 6 hónapos. 6 óra alatt majdnem meg lett, 40 perce már a toló fájásoknál jártunk, mikor a fájásoknál esni kezdett a szívhangja, így azonnal császár lett a vége. Vele így duplán megszenvedtem.
Ennek ellenére szó volt megegy utolsó babáról, nem nagy kor különbséggel.
Nem féltem igazán tőle. Tudtam, hogy ezt nekem kell "megcsinálnom".
A lányom szülései előtt nagyon. Most a második készül szülni, be vagyok gazolva rendesen.
Sziasztok :)
December 9 meglett a masodik kisfiam is.. :)
A szules gyors volt es rettentoen fajdapmas..fogadott szuleszno es fogadott orvosom volt mindketto maximalisan odatette magat...a kitolas szornyu volt nagy volt a baba es elfogyott az erom...
De vegul ket ora alatt megszuletett 4380 g es 57 cm :)
Mondjuk én inkább mennék fogászatra...:DDD
A gátmetszéstől ne félj,fájás közben csinálják,gyakorlatilag észre sem veszed.
Engem vágtak is,repedtem is nem kicsit,de egyiket sem éreztem. (utána igen,de akkor már nem érdekelt:D)
Igen,létezik szülés gátvédelemmel,de sajnos első babánál csak a legritkább esetben. De mondom,sztem ez a szülés legkevésbé fájdalmas része.:D
Látod, ez a helyes hozzáállás ;)
Egyébként a szülés óta nagyon sokmindenhez változott a hozzáállásom, mert ha Azt kibírtam, akkor pl. egy fárasztó edzés, ami max egy óráig tart, már meg se kottyan, hiszen 11 órát vajúdtam. Aztán a gyerekkel is órákon át sétélgattam éjszakánként...
Persze. Alkati kérdés is, meg a Te, meg a szülésznő "ügyességétől" is függ.
A másodiknál meg a harmadiknál már én mondtam, hogy vágjanak, mert nekem kellett ez a segítség a végén. De akkor már annyira fájnak maguk a fájások, hogy a vágást nem is éreztem..
A varrást már igen, de akkor meg már nem fáj a has, mert kint van a gyerek..
Én elsőre nem vettem komolyan, olyan női nyavajgásnak tartottam, meg éppen túl voltam egy komoly műtéten, azt hittem, én már mindent birok..
Aztán sokkot is kaptam szülésnél, mert mégis annyira fájt..
Utána még szültem kettőt, midig egyre felkészültebb lélekkel. De azért meg nem szerettem a dolgot... Már magát a fájdalmat.
Utólag úgy gondolom, hogy nem szabad nagyon görcsölni, félni, de azért tudomásul kell venni, hogy ez nagyon fáj, és nagyon nehéz úgy általában..
Azt már sok mindenkitől hallottam hogy a fogászat rosszabb. Én nem tudom mert még nincs rossz fogam.
De van olyan hogy valakinél nem végeznek gátmetszést?
Én már gyerekkoromban féltem a szüléstől , akkoriban úgy is gondoltam nem lesz gyerekem
Aztán úgy adódott, hogy megismertem a párom és egy pillanatig nem jutott akkor eszembe hogy nem szülnék neki egy kisbabát.De várandóságom alatt végig féltem a szüléstől.
Valahogy soha nem tudtam elképzelni a 9 hónap alatt, hogy simán fogok szülni és végül így is
lett, mert császárral szültem.(ettől a szótol, hogy "gátmetszés" egyenesen felállt a szőr a hátamon.Viszont lett tíz centi vágás a hasamon
Hozzáteszem nem választottam a két szülés között
mert sürgősségi császár lett 12 óra vajúdás után
Az elsőnél a harmadik trimesztert szinte végigrettegtem, aztán az utolsó hetekben már csak vártam. Nem mondanám, hogy kellemes élmény volt a szülés, bár "csak" hét és fél órán át tartott a valódi vajúdás és kértem EDA-t, a végén meg már aludtam fájások között, életem leghosszabbnak tűnő éjszakája volt. A másodiknál nem féltem csak egy kicsit a legvégén, mert nem emlékeztem kicsit sem, hogy az első milyen volt, csak tudtam, hogy fájdalmas. Ráadásul ott volt a szokásos beijesztés, hogy a második gyorsabb, de jobban fáj. A gép szerint tényleg durvább fájásaim voltak, de közel sem viseltek meg annyira, mint az elsőnél, mert itt a lényegi vajúdás csak két órán át tartott. Ezek után, ha lesz harmadik gyerkőc, csak attól fogok félni, hogy nem érünk be időben a kórházba.
Nem kell félni a szüléstől, csak egy pillanatnyi dolog ahhoz a sok jóhoz képest, ami utána jön a gyerkőccel. Persze gondolom, hogy felesleges győzködni a szülés előtt állót, hogy ne féljen a szüléstől, mert nem ezen fog múlni, de megnyugtató, hogy ha túl vagy rajta, akkor hamar kitörlődik a dolog. Én már egy évvel az első után nem emlékeztem igazán, hogy milyen volt.
Mikor csak terveztük a babát, rettegtem a szüléstől.
Mikor megtudtam, hogy babát várok, már nem érdekelt. :)
Azóta úgy vagyok vele, mindenki túl esett rajta, nekem is menni fog.
Pedig igen csak alacsony a fájdalom küszöböm.
De találtam egy jó orvost, akiben bízok.
Meg azzal nyugtatom magam, hogy jó esetben egyetlen egy nap lesz az életemből és túl leszünk rajta. :)
A jó szülésznő tényleg aranyat ér!!!
Nekem csak a dokim volt fogadott, de akkora mázlim volt, hogy pont az a szülésznő volt szolgálatban, akit "kinéztem" magamnak :)
Legközelebbi szülésemnél szerintem fölfogadom őt is, ha elvállal.