Tervezett baba bejelentése nagyszülőknek? (beszélgetés)

Hoppsz, most figyeltem fel rá, hogy napi szinten beszél anyukájával és a betegségei is ugyanazok.

Hm, így már értem... :S

Egyetértek, kár ekkora "hisztit" csinálni az egészből. A rokoni kapcsolatok erősségétől függően vagy el lehet mondani mindenkinek, vagy ha úgy gondolják, akkor meg ne szóljanak senkinek.

Amúgy ez az egész "babonából nem szólni" dolog butaság szerintem, olyan, mintha már eleve a rosszabbik eshetőségre készülnének. Ha - ne adja Isten - elmenne a baba, miből gondolják, hogy könnyebb feldolgozni, ha más nem tud róla? Szerintem nem lenne könnyebb, sőt az a legrosszabb, mikor a rokonok-ismerősök mit sem sejtve évődnek és kíváncsiskodnak, hogy mikor lesz már... Szóval ez szerintem nem segít semmiben. :S

Amúgy én sem értem, hogy mért kellene egy terhességről már az elejétől annyit beszélni anyukával. Két okból sem. Mért kell annyit és mért pont vele? Ha én felnőtt nő vagyok egy olyan kapcsolatban, ahol gyereket vállalunk, akkor inkább a párommal osztom meg a részleteket, nem mással, elvégre kettőnk közös gyereke lesz, akit várunk. És mért kell már az elejétől annyit beszélni róla, ezt sem értem. Ez szerintem akkor van, ha valaki annyira rágörcsöl az akarásra.

szia! szerintem pont az ilyen dolgok miatt vannak a sértődések, minek görcsölsz ezen?

egy baba megmaradása nem a babonán múlik, hogy mikor mondjuk el, vagy mikor nem!

szerintem nyugodtan elmondhatjátok, hogy mindenki nyugodjon meg, lassan várhatják az unokát, mert rajta vagytok az ügyön. Ha normális a család nem fogják kérdezgetni a 28. napon, hogy na-na sikerült ebben a hónapban? szépen várni fognak, amíg be nem jelentitek...(mármint, ha intelligens nagyszülők vannak). Legalább ők is megnyugodnak, ráadásul ők is felkészülhetnek arra, hogy valóban nagyszülők lesznek lassan.

És én már az elején elmondanám, akár az anyukádnak, akár a férjed az ő anyukájának, hogy hurrá 9 hónap múlva lehet, hogy eljön a nagy nap. HA ez így történik mindenki veletek fog örülni és szurkol, ha meg véletlen elmegy a baba, akkor meg mindenki veletek fog szomorkodni, de többen fognak majd bíztatni, hogy semmi gond, ne add fel. És különben sem kell erre gondolni. HA egy bébi jönni akar, az jön, ha meg elvetél az ember, azt 99%-ban a természet akarta így, valami nem stimmelt volna vele. de gondolj bele, milyen hülye szitu az, hogy pl próbálkoztok és közben mondjuk terhes leszel, elvetélsz, de azért a nagyszülők már csak-csak rákérdeznek, hogy mi a helyzet, erre közlöd, hogy ja volt már egy unoka, csak nem jött össze...az is okot ad a sértődésre, és bármi, amiben nem "nyílt" lapokkal játszol.

DE lehet, hogy azt nem jelenteném be, hogy épp dolgoztok az ügyön, hanem ha összejött, akkor szólnék. akkor viszont az elején már. Úgyis szarul leszel(90% rá az esély) és látni fogják rajtad ezt a változást, pl mindenbe belekóstolsz, kivirulsz, egyszerűen ezt egy nő megérzi, ha a másik terhes..ha kicsit odafigyel rá. PL anyukád rád fog nézni és egyből tudni fogja(ha ennyire jóban vagy vele), majd meglátod.

szerintem kezeld ezt a dolgot lazán és nem lesz semmi gond.

De mit?

Hogy dolgoztok a babán?

jaj, de izé vagy...

:D

Én az elején megmondtam anyukámnak, hisz, ha bármi történik, támogatni tud, vagy így, vagy úgy.

Én mindenképpen elmondanám.

A tervezést szerintem felesleges nagy dobra verni, elég, ha már sikerült, és ezt miért ne tudhatná az anyósod is?

Nem, nem kötekedsz.

Csak nem szeretném, ha később sértődés lenne belőle, hogy titkolózunk előtte.

Bár lehet, tényleg én reagálom túl. :)

Több, mint valószínű, hogy bennem van a hiba, és kötekedni sem szeretnék, de nem értem mi az, amit be kellene jelenteni.

Gondolom azt sem közölted anyósoddal, hogy védekeztek (már ha védekeztetek).

Azt meg csak sejtik, hogy szexeltek, aminek ugye jó esetben gyermekáldás a vége.

Szerintem beszélgess anyukáddal amiről csak szeretnél. :)

Anyukámnak is hasonló egészségügyi problémáim voltak, mint nekem.

Mivel messze lakik tőlem, csak havonta egyszer találkozunk, ilyenkor jól esik ilyesmiről is beszélgetni.

Nem tudják, hogy dolgozunk rajta.

De anyukám szerintem sejti, és jó lenne vele beszélgetni róla.

Gondolom tudják, hogy "dolgoztok" rajta. Erről nem sok minden bejelenteni való van.

Ha jól értem, nem vagy terhes.

Előre szeretném tisztázni, hogy nem vitát szeretnék indítani, csak tanácsokat várnék.

A férjemmel eldöntöttük, hogy babát szeretnénk. Szülők már néha célozgattak rá, hogy milyen jó lenne egy unoka, főleg anyukám, akinél ez már napi téma.

Viszont a bejelentéssel kapcsolatban gondban vagyok. Anyukámmal nagyon közeli a kapcsolatom, napi szinten beszélünk, és minél többször kerül szóba az unoka, annál több mindent tudunk megbeszélni terhességről, szülésről, és minden ehhez kapcsolódó témáról. Ha ott vagyunk nála, egy kávé mellett órákon át képesek vagyunk erről beszélgetni. Amikor méhszáj fagyasztásom volt, anyu kísért el, és mindig jött velem a dokihoz, mert nagyon sok nőgyógyászati problémám volt.

Anyósommal nem ennyire közeli a viszonyom. Vele valahogy nem tudok ezekről a dolgokról beszélni. Még a nőgyógyászati problémáimról sem tud, sosem került szóba köztünk.

Az elején a férjemmel eldöntöttük, csak a 3-dik hónap után jelentjük be az unokát, mivel korábban már volt egy nem tervezett, és elvesztett kisbabám. Viszont nekem szükségem lenne arra, hogy anyukámmal az elejétől mindent meg tudjak beszélni.

A problémám az, ha most anyunak elárulom, hogy dolgozunk az unokán, és anyósomnak nem, félek sértődés lesz. Ráadásul félek, hogy ezt a babát is elvesztem, ezért addig nem is verném nagy dobra, amíg nem telik le a 3 kritikus hónap.

Ti mit tennétek a helyemben?