Táppénz mellett egyszerűsített munkavállalás (beszélgetés)

Ki vannak akadva nálunk ha nincs valami beírva.

Akkor ezért van, amit írtál.. Napi jelentés.

Munka nélküli mellett havi 15 napot, napi bejelentéssel lehet melozni.

Tehát elvileg lehet ilyen helyzet, hogy az egyikben táppénz, de a másik munkakört el tudja látni..

De attól még csak akkor jogos, és csak akkor nem von büntetést maga után ez a dolog ha ténylegesen ez a helyzet, és nem csak kavarás miatt van..

Ha kimegy egy munkaügyi ellenőr, az biztos, hogy nagyon megf.atják a céget is, az orvost is, meg a munkavállalót is...

Én nem játszanék ezzel, ha nem tartós és biztos melóhelyekről van szó.

És ott a pont Domino-nál!!

Csak azt nem tettük meg amit mindig elsőre javasolni szoktunk.

Nézzük meg a TÖRVÉNYT.. Márpedig ott a rögön a (2)-nél az áll, hogy bizony külön kell megállapítani a keresőképtelenséget az egyes munkaviszonyokra...

Ott márpedig ez áll:

"1997. évi LXXXIII. törvény

Hatályos: 2016.09.01 - 2016.12.31

......

Táppénz

Ebtv. 43. § (1)800 Táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

(2)801 Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

(3)802

Ebtv. 44. § Keresőképtelen,

a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

b)803 aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult;

c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;

d)804 a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;

e)805 a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;

f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;

g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható;

h)806 a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő,

ha) aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy

hb) a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

Ebtv. 45. § (1) A betegség okozta keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetőleg az a munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott.

(2) A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.

(3) A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható.

(3a)807

(4)808 Kivételesen indokolt esetben – a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb hat hónapra visszamenőleg is igazolhatja.

Ebtv. 46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban

a)809 a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át;

b)810 egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig;

c)811 egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;

d)812 háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át;

e)813 hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon át.

(1a)814 Ha a biztosított szülő a gyermek ápolása címén igényel táppénzt, előzményként a gyermek előző születésnapjától a gyermek következő születésnapjáig eltöltött táppénzes napokat kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a biztosított, ha részére külön törvény rendelkezése szerint betegszabadság815 jár, a 44. § a) és f) pontjában említett keresőképtelenség esetében táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól jogosult.

(3)816 Az, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat.

(4) Biztosításának a tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki

a) tizennyolc éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy

b) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.

(5) Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított

a) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása,

b) beteg gyermek ápolása,

c) közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat

miatt részesült táppénzben.

(7)817

Ebtv. 47. § (1) A táppénz – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.818

(2) Nem jár táppénz

a)819 a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel, munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, továbbá a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn,

b) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után,

c)820 a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,

d) az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára.

e)821 a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.

f)822 a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt.

(3)823 A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során a szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos általi vizsgálatához nem járult hozzá. A szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos – a kezelő orvos jelenlétében – a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti.

(4)824

Ebtv. 48. §825 (1) Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, azonban az (1) bekezdés szerinti időszak utolsó napjához időben legközelebb eső időszakban rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, és van legalább a táppénzre való jogosultság kezdő napjától 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonya, akkor a táppénz naptári napi alapját a 120 napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani.

(3) Ha a biztosított a (2) bekezdés szerinti időszakban nem rendelkezik 120 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonya, a táppénz naptári napi alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

(4) Ha a biztosított a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nem rendelkezik 180 napnyi – a 48/A. § (2) bekezdése szerinti – folyamatos biztosítási jogviszonnyal, a táppénz naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz naptári napi alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.

(5) Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban – kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani, ha az a szerződés szerinti jövedelménél kedvezőbb. Az ellátások idejének összeszámításánál csak azt az időszakot lehet figyelembe venni, ameddig a biztosítási idő a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos.

(6) A táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(7) A táppénz összege a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a táppénz alapjának 60%-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint a 44. § d) pontjában meghatározott esetben 50%-a azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.

(8)826 Az (5) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

Ebtv. 48/A. §827 (1)828 A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj – kivéve a 42/E. § alapján megállapított gyermekgondozási díj – és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az ideje.

(2)829 A 48. § (2)–(4) bekezdése szerinti naptári napi átlag megállapításánál 180 napi folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosításban töltött napokat lehet figyelembe venni. E szabály alkalmazásában a biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs."

A magyarorszag.hu-n keresztül bárki elérheti.

A 43-48. szakaszig tüzetesen olvasgassa a fórumindító.

Arra vigyázz, hogy úgy mondj fel, hogy folytatólagos legyen a munkaviszony. Ha nem, akkor a köztes időben nem vagy biztosított, ha akkor visz el a mentő vakbéllel, nem lesz olcsó... (Elvben lehet persze biztosítást is zsebből fizetni, csak pár napra nem éri meg elintézni, nem egyszerű...)

Meg a nyugdíjnál is, majd számítanak ezek a pár napos megszakítások. Persze, lehet mondani, hogy már nem is lesz, de azért ha mégis eljön, akkor bánjuk, hogy miért nem voltunk fiatalon észen. Anyámék generációján is látom, hogy nem gondolkodtak előre, most meg, hogy mégis eljött, nagyokat koppannak...

...írasd ki magad és menj szabira.

Szabi alatt meg elmehetsz a másik helyre dolgozni....

Persze kedves, éntőlem felválthatod ezt a melóhelyet akármire, azzal nekem se több, se kevesebb nem lesz.

Ismétlem: a törvény azt írja, amennyiben keresőképtelen vagy az egyik munkahelyen, akkor keresőképtelen vagy a mellette még meglevő akárhány munkahelyen is.

Minden munkáltató köteles lejelenteni a NAV felé a havi bevallásában, hogy az adott dolgozó x napon dolgozott, vagy fizetett szabin volt, vagy éppen táppénzen. És a számítógépes automatikus ellenőrző rendszer egy perc alatt kidobja nekik, hogy te az egyik helyen táppénzen vagy, a másiknál pedig munkaképes állapotban x összeget kaptál egyszerűsített munkaviszony keretében!

6x több lesz a bünti, mint amennyit elképzelni is tudsz!!!!

Akkor válaszolok a feltett kérdésedre is:

törvénytelen, amit tenni akarsz!

Heti szerzodesirassal dolgoztam hosszu honapokig.

Csak pentek delben tudtam meg, hogy kellek-e meg a jovo heten... ne tudd megm, milyen erzes!

Aztan tavasszal elkoszontem, mert nem birtam ezt a megalazo rettegest.

Maradj a fenekeden ott, ahol vagy!

Egy normális, bejelentett munkahelyet feladnál egy olyan kedvéért, ahol naponta eldöntik, hogy holnap kellesz-e még vagy mehetsz, amerre látsz????

Lehet, hogy karácsonyig kellesz nekik, mert ünnepek előtti dömping-meló, de utána már esetleg megmondják, hogy jövő karácsonyig ne is álmodj arról, hogy behívnak dolgozni. Akkor mit csinálsz??

Ha váltani akarsz, akkor válts egy olyanra, amelyiknél szintén állandó bejelentett leszel, addig pedig örülj annak, hogy ha nem is a legjobb, de valami mégis van!

Ne viccelj már!

Vagy munkaképtelen vagy, vagy nem.

Ha az orvos annak írt ki (tök mindegy, hány munkahelyed van, lehet 10 is - bizonyos feltételek mellett) akkor az ő praxosával is játszol, és magadnak is megkockáztatsz egy jó kis büntetést..

Hogy gondolod? Az állam fizeti neked a pénzt közpénzből, hogy ne halj éhen betegen, te meg fizetést is szeretnél még?

Ejjnye..