Tanulok.Vagyis:tanulnék, csak elakadtam...:S (beszélgetés)

Ok.Piszkosul nem értem...

Most mi a különbség a frakcionált kondenzáció és a desztilláció között? (közegtanból jó kis téma...)

He-he...nem számoltak velem! :DDDDDDD

Mondtam már,hogy nagyon úgy akarják beállítani,hogy az élettan nehéz,megérthetetlen és mi mindig is hülyék leszünk hozzá.Ha ez a feltételezés nem lenne igaz,akkor normálisan lenne megírva a könyv.AKARNÁK,hogy megértsük.De nem akarják...:SSS

Ezt nekik,meg ezt is...(kistesó-nagytesó).Piszok mérges vagyok.:(

"Az első mindig az EP, aztán ha az elég nagy, akkor alakul ki az AP. "

"Vagyis ha az EP elég nagy, akkor AP alakul ki."

Igen,ezt akartam mondani,tehát ezt jól értettem meg.

"NEM hiszem el, hogy egy főiskolai tankönyv ezeket nem írja le."

Megnézheted.Nálam lesz...:(((((

Mit gondolsz,miért sírok itt egy órája?:(((

Már mondtam neked,hogy ennyi nálunk az AP:Na+-be,K+ ki.Ki is akadtál,ha emlékszel...;)

"Én eddig úgy tudtam,hogy inger hatására vagy csak EP,vagy AP történik.Nem?"

Nem. Az első mindig az EP, aztán ha az elég nagy, akkor alakul ki az AP.

"A beáramlás még kisfokú, így lokális EP alakul ki...ha a depolarizáció(EP-nél) elér egy küszöbértéket(40-50mV), megnyílnak a feszültségfüggő Na+-csatornák."

Vagyis ha az EP elég nagy, akkor AP alakul ki.

"Szóval: EP alatt hol megy be a Na+,ha nincsenek is nyitva a Na+ csatornák?"

A feszültségfüggő Na-csatornák nincsenek nyitva, de nem csak fesz.-függő Na-csatornák vannak. Nem, hiszem el, hogy erről nem ír a tankönyv! Ligandfüggő Na-csatorna? Pl. vázizom esetében acetilkolin szabályozza a kationcsatornát. Ha kötődik a receptorhoz az ACh, akkor Na-áramlik be, a membránpotenciál megnő, eléri a küszöbértéket, erre megnyílnak a feszültségfüggő Na-csatornák, is kialakul az AP.

NEM hiszem el, hogy egy főiskolai tankönyv ezeket nem írja le.

Alma...:(((

Íme:

Én eddig úgy tudtam,hogy inger hatására vagy csak EP,vagy AP történik.Nem?Már pedig csak EP-nél is van Na+ be,még pedig ez miatt,idézem:

"Ha egy ingerlékeny sejtet (izom,vagy idegsejt) inger ér,az megváltoztatja a membrán szelektív permeabilitását.Alapesetben a Na+ permeabilitás nő meg.Mivel a sejt belseje negatívabb a külsőnél (:D) és a Na+ koncentrációgrádiense alapján a sejt belsejébe áramlik,a membrán két oldala közti töltéskülönbség csökken,tehát depolarizáció történik.A beáramlás még kisfokú,így lokális EP alakul ki."

Na ennek a folytatása,amit előzőleg idéztem,"akciós potenciál" alcím alatt...

Szóval: EP alatt hol megy be a Na+,ha nincsenek is nyitva a Na+ csatornák? :O

Az idézett mondat helyes, és semmit nem mond arról, hogy az EP-t létrehozó Na-beáramlás hogyan valósul meg, így azt sem értem, hogyan hozod a kettőt összefüggésbe.

"Miért?"

Nem értem kérdés. Azt nem érted, hogy mi a fizikai kémiai oka a nyílásnak, vagy azt, hogy mi a célja? Vagy mit?

"Előtte nem voltak nyitva?"

Nem. Miért lettek volna? Éppen ez a lényeg, hogy csak akkor alakuljon ki AP, ha a membránpotenciál elér egy küszöbértéket.

Ok.

A Na+ EP-nél hol jut be?Vagy ez már megint egy ökör mondat a tk-mból?

"ha a depolarizáció(EP-nél) elér egy küszöbértéket(40-50mV),megnyílnak a feszültségfüggő Na+-csatornák."

Miért?Előtte nem voltak nyitva?

"akkor EP/AP esetén nincs szükség a pumpára,mert az érkező inger az,ami az EP-t obligát kiváltja...:S"

A pumpa csak helyreállítja a Na- és K-koncentrációt az AP vagy bármiféle potenciálváltozás után.

Ööö...pedig úgy tűnt...:S

Deee...most már ok.:)

Hát...az zavart össze,hogy a nyugalmi potenciált a pumpa biztosítja...:S

Öööö...akkor EP/AP esetén nincs szükség a pumpára,mert az érkező inger az,ami az EP-t obligát kiváltja...:S

...ok...:D

Nagyon köszi...teljesen leálltam...rendszer-összeomlás,meg amit elképzelsz...:S De most már ok.

"ha a nyugalmi potenciált NaK-pumpa tartja fent, akkor a Na+ beáramlása depolarizálódásnál nem lehet passzív transzport ugye?"

Nincs A-> B logikai kapcsolat a két tagmondat tartalma között.

A Na-K-pumpa nevéből is látszik, hogy pumpa. A Na-beáramlás meg csatornán keresztül történik, és passzív. Miért gondolod, hogy nem passzív? Vesz részt ATP benne? Mennyi bent a Na-koncentráció, és mennyi kint? Mekkora a membránpotenciál? Milyen töltésű a Na-ion?

"Ugye,mert egy állandó minimális áramlást jelent a nyugalmi állapot,amit a pumpa biztosít."

Amennyi Na beáramlik és K kiáramlik időegység alatt, annyi Na-ot pumpál ki és K-ot pumpál be a Na-Ka-pumpa, így a koncentrációk és a membránpotenciál nem változik, ha nincs inger.

Sikerült összezavarodnom...

Tehát: ha a nyugalmi potenciált NaK-pumpa tartja fent,akkor a Na+ beáramlása depolarizálódásnál nem lehet passzív transzport ugye?Vagy attól még lehet,mert az pont nem a nyugalmi potenciálról szól.Vagy...Ha nem lenne a pumpa tevékenysége,akkor állandó és szabályozatlan áramlások lennének,ezért inkább mégiscsak passzívan nyomul be a Na-csatornákon...vagy...Mi van? :SSS

Ugye,mert egy állandó minimális áramlást jelent a nyugalmi állapot,amit a pumpa biztosít.Akkor lehet,hogy magától nem is áramolna ezért AP-nél,vagy akár EP-nél sem,tehát mégis csak aktív transzportos a Na+ be.

:SSSSSSSSSS

:((((((((((

Ja.Most összezavarodtam...

:(

Ezt írta a könyvem! :O

Akkor mindegy,majd kibogozom.Ha!Tudom.;)

[link]

"Van akié 6-ot is"

6 nem lehet, mert csak ötféle antigén (D, C, c, E, e) van.

Figyelj csak...Volna itt valami.

1.Az emberek nagy részének 84-85%-ának vvt-i D-antigént tartalmaznak. ->Van olyan,akinek nem? :O Ugyanis:

2.Ez a D-antigén az Rh-faktor.

Nem egységes.Ok.

Többféle antigénvariációból áll:cC,cD,eE antigének. :O

Van akinek a vvt-i ezekből 3-at tartalmaz. :O

Van akié 6-ot is. :O

Mi van?Nem megyek el rajta...

3.Az Rh pozitív egyének vvt-i erős antigenitású D-antigént is tartalmaznak,míg az Rh negatív vvt-iből ez nem mutatható ki. ->Hát úgy kb. itt veszítettem el végleg a fonalat...

Mond: miről beszél itt a könyvem?

Mi az,hogy Rh+,mi az,hogy Rh- és ha Rh=D antigén,akkor ennek függvényében hogyan is passzol ez a cC,cD,eE és +,- téma?

Hát ez...teljes homály úgy ahogy van...:(((

Ap.dig marad!:DDD

vv=venae??? :O

Csak viccelek:-)

(Bár ez az idegenajkúság tényleg kicsit sznob.)