Tanár-diák szerelem/kapcsolat elitélitek? (beszélgetés)
Nagyon egyetértek veled!
Nekem is ez jött le.
nem tudom mit vartal. en eleve gaznak tartom, ha valaki a ferje mellol mast akar felszedni. de ugy latom, ez sokaknak normal, az is, ha a sajat diakja es fiatalabb, tapasztalatlanabb joval
a tortenetedbol meg az derult csak igy, hogy te raalltal a sracra, almodozol, azt nem tudom, mirol, de a srac reszerol meg nincs semmi. az a gesztus peldaul, hogy te megajandekoztad, inkabb forditva kellett volna tortennie, ha nala lenne tetszes vagy barmi
elalmodozhatsz meg igy sokaig, azzal nem artasz senkinek, ha nem eroszakolod ra magad a sracra, csak eppen ez igy neked sem jo. az lenne jo, ha boldog lennel nokent. egy rossz hazassagban almodozni fiatal fiucskakrol, hat... ennel azert izgalmasabb eletet is lehet elni
Azt hiszem, részemről lezárom most ezt a beszélgetést. A lényeg úgyis az, hogy én voltam/vagyok a hülye.
Elég alapból a helyzet égési sebnek vagy érzékeny pontnak. S kritizáló véleményt is kaptam ahhoz eleget, hogy végképp lezarhassam az ügyet, vesztesként.
Köszönöm a hozzászólásaitokat, a jóindulatúakat és a nyerseket is.
Bocs, de a tanár azért van ott, hogy nézzék. Most jól elültetted a bogarat a fülemben, hogy én mindig nézem a tanáraimat, figyelek, jegyzetelek, figyelek, jegyzetelek, nézem, követem a tekintetemmel. Mert arra koncentrálok, amit meg akar tanìtani nekem.
Akkor ezek szerint egy csomó tanàrom, biztos azt hiszi, hogy szerelmes vagyok beléjük:D (a te olvasatodban...)
A hazassagommal nem tudom mi lesz.
Annyit viszont tudok, hogy nem akarok semmit tovább vinni a srác irányába.
Lehetett volna egy építő, bátorító barátság belőle, de túl sok minden keveredett(-het) bele.
Nem akarom behálózni s nem akarok semmit tenni a jövőre nézve, ez egyszer tiszta. Azt a fajta megbelyegzest nem kívánom senkinek.
Nem írtam le sok mindent az ő megnyilvánulásaibol, amelyek nekem löketet adtak, ezért nézek én ki a leghulyebbnek az egész történetből.
Olyan értelemben kezdte ő,hogy még mielőtt feltűnt volna nekem hogy a világon létezik az ő személye, elkezdett hülyén viselkedni az oraimon pl hozzám akart ülni a katedra mellé, ismetelten arra járt az épületben, amerre én, pedig semmi keresnivalója nem lett volna abban az irányban, rendszeresen találkozott a tekintetünk, s amikor nem néztem rá, a szemem sarkából rengetegszer láttam mégis, hogy nez, figyel, követi a reakcioimat, de semmi értelme ilyen apróságokat sorolnom, nem akarok se másnak, se magamnak bizonygatni. Van egy olyan is, hogy ha valakit általában kedvelnek, minden nagyképűseg nélkül van annyi önbizalma, hogy apró dolgokból is észre vegye, hogy valakinek tetszik vagy nem tetszik. Nem kell ehhez feheren-feketen jelentést írni.En nem kezdtem semmit felé, ő volt az első, aki először egyértelműen feltűnő, kívánó nézést vetett be nekem. (Már bocs,hogy most ide egy ilyet ki kellett írják).Onnantól kezdtem figyelni, hogy mindig néz s innen indult az egész.
Nyilvan én voltam a bátrabb, több dologból adódóan is. Ezért jön ki úgy, hogy hülyét csináltam magamból.
A ballagási jelenet is abszolút spontán jött össze. Nem neki vettem a viragot, két diaklanytol kaptam ballagási kártyát és a nekik szánt ajándék meg virág volt aznap nálam. Csak az ünnepség végén megint az volt, hogy figyelt és részemről egész évben támogató hozzáállást látott, hirtelen nyomás alatt éreztem magam, hogy most ez milyen, hogy még csak nem is gratulálok. Valamiért úgy éreztem,rosszul esik neki a semmi. És itt megint jön a "de hülye vagy" reakció, tudom. No de a lényeg,hogy akkor úgy döntöttem, improvizálok és a lányoknak virág nélkül adom oda az ajándékot, neki meg egy szál virággal gratulálni fogok és kész. Elvégre egY szál virág nem olyan nagy dolog, gondoltam magamban.
Ennyi.
"Hogy kínos neki, de ő kezdte az egészet"
Hát olvasd már vissza magad, nem kezdett ő semmit sem. Nem ő nézett téged, hanem írod, hogy te nézted őt úgy, hogy abból észrevehette, hogy tetszik neked.
Nem ő ért hozzád valamilyen ürüggyel, hanem te mentèl el mellette és hozzáértél (bár ez szerintem apróság, sokan hozzáérnek másokhoz, mindenféle ok nélkül)
Aztán: nem adott ballagási kártyát neked (érted, NEM adott), de te virágot vettél NEKI (érted, te neki, nem ő neked)
Hol is van itt az ő kezdeményezése?? Marhára sehol. Behálózhatod, lehet köztetek valami a jövőben, ha mindenképpen futsz utána, de tartsd eszedben, hogy ez az egész rajtad múlt, ő semmit nem kezdeményezett, hanem csak te, és a jövőben is inkább az lesz, hogy ő hagyja magát,te leszel az aktív fél. Vagyis ha akarsz tőle valamit (nagykorú), akkor rád hárul az egész, felejtsd el, hogy majd ő keresget téged mert eddig sem tette.
Az is, hogy nem adott ballagási kártyát, miért akarod belemagyarázni, hogy akart adni csak mégsem adott? Fàj, hogy nem adott? Elviselhetőbb lesz, ha bebeszéled, hogy pedig akart adni? Nem mintha akkora jelentősége lenne egy ballagási kártyának, nem szerelmi vallomás az.
Döntsd el, mit szeretnél! Nem hiszem, hogy ne lehetne ebből valami, de a sztorid alapján nagyon sokat kellene érte tenned, nem beszélve arról,hogy házas vagy.
Csak gimiben tanítottam, ja.
Igazából 3 éve a diakom, de eddig fel sem tűnt. Utolsó évben (2016 őszétől) kezdett szimpatikusabba válni s ez végülis apránként mind fokozódott,míg az utolsó félévben túl erős lett, bármennyire forogtak bennem nyilván az ész-ervek is.
A diákok kedvelnek úgy altalaban, akar fiúkról, akar lányokról lenne szó. És nyilván a fiúknál működnek a hormonok, ez sem új dolog az ég alatt. Dehát most valami nekem bekattant.
A szülőket ismerem,de nem vagyunk kozelebbi személyes kapcsolatban. Nem tűnt fel semmi különös részükről újabban, nem hinném, hogy velük ezt boncolgatta volna. Meg igazából nincs is mit boncolgatni,hiszen mar reg lett volna lehetőség egyértelműen lépni, ha valamit akartam volna tőle. Bankett is lejárt már,de ott is messze elkerültem, nem hagytam esélyt, hogy közel kerüljünk, lathatta, hogy nem akarok semmit, barmennyire léteztek egyéb árulkodó jelek is köztünk az érzések vagy vonzalmak terén.
A fiatalember nagykorú, büntetőjogi következmények nincsenek ( ugye csak gimiben tanitottad ? ), azt csinál amit akar.
Tkp szsrencsés vagy annyiban, hogy a fiútanulóktól tiszteletet vagy szeretetet kapsz, mert azt gondolom, hogy tudod, hogy a középiskolás fiúk milyen hangnemben beszélnek a fiatalabb tanárnőkről ? ( mint fiús szülőnek, volt szsrencsém 4 éven keresztül ezt a témát hallgatni )
Nem lényegtelen : a szülőket ismered ? milyen kapcsolatban vagytok ? ők sejtenek valamit ?
Könnyű a teljes összkép nélkül szavakkal dobalozni és ítélkezni.
Az oraimhoz valóban több erőfeszítés kellett, de van már annyi gyakorlatom s onuralmam is muszáj volt legyen, hogy a dolgom elvegezzem.
A 19 éves gyerek kezdte azzal, hogy nézett téged szenvedélyesen???
Nagy gubancok vannak bennek.
Egyetértek massalhangzoval, hogy ha otthon minden teten minden rendben lenne, nem ácsingóznál ilyen semmi kis szeretet-megnyilvánulásokra (pl. hozzáértél, ahogy elmentél mellette).
Még annyit, hogy nevetséges, ahogy azt mondod, szégyellősen elbújt, miután "történt valami köztetek".
Semmi sem történt köztetek.
Valószínűnek tartom, hogy a srác egyszerűen semmit nem tudott kezdeni a nyilvánvaló rajongásoddal.
Megjegyzés szintjén : milyen minőségű órát tarthattál a delikvens osztályának, ha ennyire szét vagy hullva...?
Egy valamit nem értek: hogy lehet szerelembe esni egy kamaszba felnőtt nőként. Értem, hogy mondjuk kidolgozott teste van, akár szépnek is mondható, jókat lehet beszélgetni vele, de mégsem igazi férfi. Nincs meg az a tapasztalata, ami egy 30 éves nőnek van. Van egy kolléganőm, aki oda van a kigyúrt 18-19 éves fiúkért, de nekem ez inkább tűnik betegesnek, mint elfogadhatónak. Nem attól leszek jó nő, hogy el tudok csábítani egy gyereket.
Ne haragudj nem bántani akarlak, csak megérteni egy ilyen helyzetet.
Ja és írjak egy roppant kínos szitut: egy 18 éves srác osztályfőnöke és anyja megkért, hogy mivel a gyerek felnéz rám beszéljek vele a szülei válásával kapcsolatban. Rohamosan romlottak a jegyei az én tantárgyamból is, elkalandozott a figyelme, szemmel láthatóan nem volt jól. Behívtam a pszichokuckóba, gondoltam személyesebb hangot ütök meg nem azzal kezdtem, hogy anyud rád úszított. Egész jól sikerült a beszélgetés, azonban következő alkalommal órán a gyerek elkezdett szemezni velem. Elsőre nem reagáltam, következő órán ismét. Behívtam a kuckóba. Ő meg rögtön elkezdte, hogy milyen jó volt velem beszélgetni, mennyire örül, hogy újra jöhetett. Szépen elmagyaráztam neki, hogy nekem ez a munkám, bárki más problémáit ugyanígy beszélem meg, stb. Ő meg elmondta, hogy zavarban volt, mert az anyukájával sem tud ilyen téren beszélgetni, s azt hitte, hogy különleges a számomra. Történet vége.
Persze, hogy megfordult a fejemben, hogy kínos neki, de ő kezdte az egészet, nem én. Csak arra lehet, hogy nem számított, hogy így megkedvelem.
Mindegy.
Rengeteget gondoltam ezerféle forgatókönyvre, következményekre, stb. Ezért nem is teszek mostmár semmit az ő irányába. Tehát gyakorlatilag azon kívül, hogy magamban tepelodok, semmi nincs köztünk.
Vártam a velemeny-pofonokat, hogy segítsenek megkemenyedni iránta.
Valamennyire sikerült.
Válni nem szeretnék, sem tönkre tenni senki életét.
Köszönöm.
az nem jutott eszedbe, hogy szamara kinos, ahogyan te nezel ra vagy viselkedsz vele? mert szamomra ez jott le a tortenetbol, nem az, hogy barmi szerelem lenne
lehet, hogy te odavagy erte, de a legtobb 19 eves fiu max. jo nonek tartja a tanarat szexualisan, ha jo no egyaltalan, ilyen jeleket erezhetsz, egy meg esetlenebb sractol
azt sem ertem, milyen tanacsot varsz, hogy kezdjel ki egy tanitvanyoddal, aki igazabol semmi jelet nem adja, hogy viszonozna eros vonzodast akar, plane erzelmeket?
szerintem gondold vegig, hogy kabe mi tortenne, hatha kijozanodsz. mert vagy lepattint, vagy szexre elcsabithatod, mindenki meg fogja tudni (fiatal sracok inkabb hencegok egymast kozott, semmint diszkretek). kirughatnak, elhagy a ferjed. vajon megerne ez a forgatokonyv csak azert, mert mar bocsi, nem vagy jol megrakva, se erzelmileg motivalva?
jobban jarnal, ha otthon rendbe tenned a dolgokat, ha meg nem lehet, elvalnal, es idovel megtalalnad azt, aki hozzad valo, es nokent boldog lehetsz vele