Találkoztál már pszichopata/nárcisztikus emberrel? (beszélgetés)

Kb semmit, ez nem olyan, mint a megfázás. Ez nem múlik el.

Kevés kontakt, csak a minimális. Felszínes beszélgetés.

Anyukámnak vannak nárcisztikus személyiség jegyei...sok idő kellett míg magamnak beláttam, hogy a kapcsolatunk sosem lesz jó és megtanuljak vele úgy kommunikálni, hogy az nekem ne fájjon később.

Emellett, mivel ilyen szuper családban nőttem fel, ilyen típusú pasikat választottam magamnak. Rengeteg önismeret és munka felismerni a problémát és tudatosan élni utána, de lehetséges. 9 hónapja "szabadultam" egy 6 éves kapcsolatból, erősen nárcisztikus volt az exem.

Igen... fogyasztás, felszínesség, fb, insta, kirakat-élet.

Jó pénz van ebben.

Igen, "zsák a foltját"... annyi itt a probléma, hogy ezt a játszmázást csak az áldozat tudja megszakítani, azzal, hogy lemond erről a szerepről, és magára hagyja a nárcisztikust.

Ezért is ennyire felkapott ez a téma, mert aki született áldozat-típus, neki meg ez a szerep az ismerős, biztonságos.

Hát erre vannak a pszichiáterek, pszichológusok, gyógyszerek, neurológiai vizsgálatok... Csak az a baj, hogy mire eljutnak ide, hogy fizikailag is legyen probléma, az évekbe telik. Ahogy a terápiás folyamat is, de mindenkinek ajánlom. Azoknak is, akik arra gyanakszanak, hogy van ilyen személy a környezetükben és nem tudják ezt kezelni, vagy ők maguk ilyenek. Mert rengeteget lehet segíteni.

Mondjuk azért az minden problémára igaz, hogy nem érdemes homokba dugni a fejünket.

Szóval FI, ha még esetleg olvasol minket, ha nem is válaszolsz, keress fel 1 szakembert mindenképpen. Szakember alatt klinikai pszichológust, vagy pszichiátert értek, nem kineziológust meg coach-okat (első körben).

Valójában ez az, amin nem is szabad gondolkozni.

Ha nem érezzük jól magunkat egy másik ember társaságában, ha kellemetlen érzéseket gerjeszt bennünk, annak oka van. Akkor is, ha ez nem nyilvánvaló, és kívülről nem látszik.

Sztem nem szabad felvenni a "megmentő" szerepet, még akkor sem, ha az illető a betegségének a tudatában van, ez óriási felelősség, és nem 1 embernek való, nem véletlenül betegség.

Na a szint engem is érdekel, hogy mi az a pont, amitől konkrétan “betegségről” beszélünk.

Diagnosztizált nárcisztikus nekem sem, de szerintem belőlük van a legkevesebb, mert egy nárcisztikus nem fog elmenni pszichológushoz, hiszen ő tökéletes…

A bordenline-nál viszont ott van a szuicid jellem, a szorongás és akár napokig tartó düh. Ezzel szemben szerintem egy nárcisztikus sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottnak tűnik, a haragja is csak percekig, vagy órákig kontrolálhatatlan. Utána visszatér ebbe a nyugalmi fázisba. Egy nárcisztikusra nem jellemző az öngyilkosság komoly gondolata, mert dobálóznak vele néha, vagy “depisebbek”, de egyik sem komoly, hanem a céljaik elérése miatt vetik csak inkább be.

Igen, az nehéz, hogy sokszor nem csak ők sztárolják magukat, hanem az egész környezetük, és így lehetetlen megállapítani, hogy mi a valóság, főleg ha az ember nem ért az adott szakterülethez.

Ezert is nehez megkulonboztetni a borderline-tol is, mert mind2 psziches betegsegnel jellemzo; hogy nagyon aktivak; tevekenyek.

Engem az erdekelne, hogy honnan lehet tudni; hogy mi a beteges szint es mi a "normalis".

Most en azt gondolom; hogy amig az eletvitel mukodik; addig kb. Egeszsegesnek tekintheto az illeto. Csak itt merul fel bennem a kerdes, hogy 1 narcisztikus nagy valoszinuseggel nem fogja megengedni maganak ezt a melypontot; vagy soha nem jut el ide; mert vhonnan midig lesz toltekeznie; v nagyon gyorsan talal maganak modot ra.

Nekik meggyozodesuk, h jobbak mindenkinel. Nehez oket realisan latni 1 kivulallonak is. Plane; ha olyan teruleten sztaroljak magukat; amiben van is igazsag.

Akkor lesz bizonytalan, ha ebbol profital. Utolag derul ki sajnos; hogy ez oszinte volt-e; v csak manipulalni akart.

De ez csak az en eszmefuttatasom; nincs az ismerosi koromben diagnosztizaltan narcisztikus; de vannak gyanus esetek... 😅

Ezzel egyetértek: "egy nárcisztikusnak soha nem fogod a gyenge, bizonytalan, elégedetlen oldalát látni, ami viszont érzelmileg kb. folyamatosan jelen van, viszont ő mindent megtesz azért, hogy a tökéletesség látszatát keltse."

Viszont ahogy írtad is, hogy nagyon nagy teljesítményre képesek, emiatt én azt láttam, hogy nem is igazán van idejük azzal foglalkozni, hogy mi nem tökéletes az életükben, vagy bármiféle bizonytalanságot komolyan venni. Én azt vettem észre, hogy csak akkor vannak mély pontjaik, ha éppen unatkoznak, és nincs ami lekösse őket.

"Az ilyen embereknek nagyon fontos, hogy mindig legyen rajongói körük, érzelmileg meg teljesen zárkózottak, segítséget viszont nem tudnak kérni... " Érzelmileg biztos, hogy nagyon zárkózottak az emberek nagy része előtt, de biztos, hogy valamilyen szinten kimutatják a bizonytalanságukat bizonyos embereknek, ha beleillik a játszott szerepükbe. A rajongó tábor is alap náluk, meg a tökéletesség, de azt megkérdőjelezném, hogy tudják, hogy valóban nem azok. Én azt is elhiszem, hogy elhiszik mindenben jobbak mindenkinél.

Ezt én sem tudom, ugye itt jön be az is, hogy egy nárcisztikusnak soha nem fogod a gyenge, bizonytalan, elégedetlen oldalát látni, ami viszont érzelmileg kb. folyamatosan jelen van, viszont ő mindent megtesz azért, hogy a tökéletesség látszatát keltse.

Ez persze rengeteg energia, folyamatos elégedetlenség, elég nagy teljesítményre is képesek, ezért is sikeresek általában.

Az ilyen embereknek nagyon fontos, hogy mindig legyen rajongói körük, érzelmileg meg teljesen zárkózottak, segítséget viszont nem tudnak kérni... Sztem ez is baromira nehéz lehet nekik, nem is tudom, hogy erre, hogy lehet rávenni őket. Az a baj, hogy sehogy többnyire, mivel ők ugye tökéletesek.

A másik fél hamarabb rámegy 1 ilyen kapcsolatra.

Engem érdekelne, hogy egy nárcisztikus miért szenved saját magától, vagy hogy szenved, ez miből áll? (Puszta kíváncsiság az egész, mert én ebbe nem láttam bele.)

Mert a kettő közül az egyik akit ismertem nagyon sikeres ember volt az élet minden területén. Nem igazán volt olyan helyzet, ami nem úgy alakult volna, ahogy akarta.

Igen, az biztos, hogy tönkre tudnak tenni egészséges önértékeléssel rendelkező embereket is, főleg, ha még intelligensek is.

Én azt gondolom, hogy kell hozzá 1 irányításra, "manipulálásra" szoruló személyiség a fogadó részről, hogy létrejöjjön 1 kapcsolat. Ez lehet mindkét esetben otthonról hozott minta, például nárcisztikus szülő esetén.

Azt ne felejtsük el, hogy ez 1 pszichés probléma, és bár a környezet is szenved tőlük, ők is szenvednek saját maguktól. Nehéz egy ilyen emberrel együtt élni, de mint mindennek ennek is vannak előnyei.

A legtöbb vezető például min. hajlammal bír, ha nem is személyiségzavarról beszélünk.

Azért is írtam, hogy zsák a foltját, mert mostanában nagyon sokan dobálóznak ezekkel a szavakkal, miközben fogalmuk sincs, hogy miről beszélnek.

Meg a kérdésben is már összemosódik a pszichopátiát és a nárcizmus, ami 2 nagyon különböző dolog.

Ezért is lennék kíváncsi, hogy az FI érintett-e a dologban, melyik oldalról, vagy csak kíváncsi, és ha igen, pontosan mire és miért.

Egyetértek.Bár az nekem sántit,hogy "...zsák a foltját..."

A nárcisztikus ember,igen alattomos.

FI, téged miért érdekel ez a téma?

Kíváncsi vagyok.

Ha vki szoros kapcsolatba kerül 1 nárcisztikus személlyel, annak oka van, nem véletlenül keresi vki az ilyen típusú emberek társaságát.

Mindenki saját magáért felel és vigyáznia kell magára.

Férfiaknál, egykéknél gyakoribb, vezetők között is több az ilyen ember, mert a pozíció megkívánja ezeket a vonásokat.

Egészséges esetben ezzel nem kell különösebben foglalkozni, bár tudom, hogy ez most divat lett, de egy valódi nárcisztikus úgy manipulál, hogy te azt nem veszed észre. Akkor van baj, ha rád ezzel nagyobb hatással van, mint, ami elfogadhatónak mondható. Zsák a foltját mindig megtalálja...

Engem az egyik fizikailag is, de ne a klasszikus pofonra gondoljatok, meg ütésekre, hanem ilyen "laza" erőfitoktatásra és közben bántott.

És manipulált is pszichopata. Kinek mi a durva. Nagyon durván nem tudott, de nekem ez a szint is sok volt így visszagondolva, meg akkor is éreztem, mert szerencsére makacs vagyok és egyre erősebb személyiség. Tudom, hogy mi az oka, hogy ezt akkor meg tudta tenni, mostmár nem menne neki.