Segítsen valaki ha tud! Kérem! (beszélgetés)

Szia

Nem tűntem el, majd fogok írni, Boldog ujévet Nektek is,

Puszi

Hellóka!

Először is Boldog Új Évet!

Bocsi hogy eddig nem voltam, de nem volt túl sok időm. Szóval az agyam még mindíg tele van hülyeségekkel, de még ehhez idő kell hogy megnyugodjak. Lassan 30 éves vagyok és jobban megvisel a szüleim külön élése mint a saját válásom. Nem semmi. De mindegy. Szerencsére nem zaklatja őket, még első nap megpróbálta hívni anyát, de aztán feladta. Legközelebb engem hívott szilveszterkor éjfél után, hogy boldog új évet kívánjon. Mondanom sem kell, hogy utána kb. 3 óra hosszat sírtam. Mert ilyen hülye vagyok. És azóta nem múlik el nap, hogy ne kelljen felsorolnom az ellene szóló érveket, hogy miért ne üljek kocsiba és ne menjek el hozzá.

Az autókázásából természetesen rendőrségi ügy lesz-van- de arra van esze, hogy ne vegye fel a teleont a rendőrnek, és ne menjen ki ha csengetnek. Ez van.

Anyáék szerencsére nagyon jól vannak, voltunk pénteken, és szerintem máris hízott 1 kilót, ami nem árt az ő 45 kilójához. Meg van nyugodva, tűnnek el a ráncok az arcáról. Remélem ez már csak jobb lesz.

Én már elváltam egyszer, most van egy csodálatos párom, aki tényleg fantasztikus ember, de pasiból van. Tehát nem úgy látja a dolgokat, ahogy én. Ő nem sajnálja meg aput, tudom nekem sem kellene. Gyerek még nincs, de már szeretnénk, viszont a körülmények nem igazán lesznek még most alkalmasak azt hiszem. Kellene egy kis nyugalom. Remélem ezt is megéljük.

Neked sem lehet könnyű. Az én tesómnak is van jogsija és mindíg rettegek ha buliba mennek, hogy nehogy ittasan vezessen. Ráadásul még nagyobb a kísértés, mert dj és persze mindenkivel inni kell. De szerencsére eddig nem volt gond. Van előtte egy rossz példa, tudja mit nem kell csinálni.

A te párod milyen? Az már fél siker ha nem iszik, bár még akkor is lehetnek gondok.

Na befejezem a regényemet. Majd írj! Puszika!

Szia

Nohát autózásról meg rendőrségről tudnék én is mesélni, de ahhoz többet és többször kéne tudjak irni.

Sokat gondolkoztam már, hogy naplót irjak, vagy mifenét, dehát még nem vitt rá a lélek. Nekem most ez a " kicsi fiú " 18 múlt a nyáron, van egy második férjem, és egy közös kisemberke aki 5 múlt a nyáron. A mostani életem is tele van problémával, de ez legalább nem iszik. Nem fenékig tejfel ő sem.

Vajon naplót írjak, vagy regényt?

Látod, nem kell sajnálni, mert fel sem fogja mit csinált a családjával. Egy a lényeg hogy anyukádék megnyugodjanak, remélem nem zaklatja őket?

Szépen lassan rendbe fognak jönni a dolgok hidd el.

Nem írtad, sikerült e valamit elinditani az önkormányzatnál anyunak, vagy ösztöndijat az öcsédnek. Vagy lehet tán majd inkább ünnepek után.

Ne haragudj nem emlékszem már a fórum elejére, Te egyedül vagy vagy van-e családod, férj gyerek? Az sem mindegy, hogy NEKED segít e valaki.

No most ennyi, majd még írok én is, várom a fejleményeket.

Puszi, jó éjt!

Tipikus viselkedés.

Mindenki hibás, csak ő nem.

És természetesen ő nem is alkoholista, csak a többiek kitalálták. :D

Az én volt férjem viselkedése a bíróságon is magáért beszélt, mert 5 percenként kirohangált a tárgyalóteremből. A második tárgyalásnál, amikor is a bizonyitási eljárás folyt. 15 oldalas lett a jegyzőkönyv, én mentem érte nem az ügyvédem, a leíró irodán majdnem elájultak.

Nyugi! Türelem, minden rendbe fog jönni.

Majd írjál, puszi.

Nagyon remélem, hogy lelkileg helyreálltok, és sikerül megnyugodni, várjuk a fejleményeket.

Megértelek, mert mint embert sajnáljuk az ilyen embereket, én ugyan nem sajnáltam a volt férjemet, a történetem 1995-1996-1997 re húzódik vissza, 96-ban hagytam ott 97 lett mire a tárgyalások lementek, elég sokáig zaklatott, minden szempontból változtatnom kellet / óvoda-lakás-munkahely / 97-ben mondták ki a válást, előtte 10 évig voltunk együtt. / Ivott és ütött. /

Tavaly meghalt, no akkor sajnáltam, mert akárhogy is utáljuk, azért a halálát nem kívánjuk, de hát sajnos ő kerete magának.

Nagyon röviden ennyi.

Minden jót kívánok, és majd ird meg mi ujság.

Puszi

Köszönöm, nagyon kedves vagy! Én is szeretnék neked, és mindenki másnak Békés, Boldog Karácsonyt, és még Boldogabb, Sikeres Új Évet!

Puszika!!!!

Tiszta szívemből kívánok minden jót, kitartást megnyugvást stb, stb,.

Kellemes Ünnepeket,

Puszi

Sziasztok! Megígértem hogy írok hát szerencsére eljött az idő!

Már kerestek albérletet, le van foglalózva, két ünnep között költöznek. Remélem sikerül új életet kezdeniük. Most ennyi, remélem hamarosan további fejleményekről tudok beszámolni! Köszönöm ismét mindenkinek! Pusza! Majd még jelentkezek!

Ez igaz!Még annyit az általam mondotakhoz,hogy az említett barátom anno 3 gyerkőccel menekült,ismétlem MENEKÜLT el.A 4éves ikrekkel,akik közül az egyik súlyos fogyatékos,és egy 7éves gyermekkel.Azóta már hosszú évtizedek teltek el.És csodálatos az életük!:)

Igaz a mondás:Segíts magadon,Isten is megsegít!!!!!!!!!!

Hát elég borzasztó.

Végigolvastam de most nemigen jut más eszembe.

Lépni kell, ott kell hagyni, nem lehet mást tenni.

Ezt tényleg csak az érti meg aki benne van, vagy volt.

Utánna kell járni, hogy tudnának elmenni onnan, gondolok itt a 20 éves fiúra, ösztöndij stb.

Önkormányzat tud e segitséget nyujtani valamilyen módon a rokkant nyugdij mellé, stb stb.

Minél előbb lépjetek, míg baj nem lesz!!!!!

Drukkolok, majd írjál. Puszi

Ne féljen.

MUSZÁJ!!!

Csak elindulni nehéz, aztán szép lassan minden rendbejön.

Tudom miről beszélek, hidd el!!!

Sajnos ez igy igaz.

Én átéltem ezt az első férjemmel, akkor a nagyfiam 5 éves sem volt. A rendőrség, ha bevisz is, mire téged is kihallgatnak, ő már otthon van.

Ott kell hagyni, sajnos nincs más megoldás, kutyából nem lesz szalonna, mint mondják.

Én két szatyorral és a gyerekemmel menekültem, és nem tudtam még aznap hol alszom.

No olvasom tovább a fórumot.

Akár fizika,akár lelki,de akkor is TERROR alatt élnek,éltek,és élni fognak,ha az anyuka nem változtat.Semmi más ne legyen előtte,csak a gyerekek és az ő élete.Sajnos tudom miről beszélek,mert egy jó barátom volt ilyen helyzetben.Nem tudott mást tenni,csak menekülni.Új életet kezdett az ország másik végében.Hátra hagyva mindent!Mára már van egy bűbájos férje,aki imádja a gyerekeit!

Ne haragudjatok,hogy ilyen hosszú voltam,de rettenetesen felkavart a történet!

Szép estét mindenkinek!

kicsi27:szurkolok Neked!Puszi!!!!!!!!!

nincs mit. :) én onnan tudom, hogy egy ismerősöm húga kapja maga után a családit, amíg tanul, mert ő sem lakik otthon... mondjuk ő az anyját nem bírta elviselni, de ez azt hiszem,lényegtelen.

Nem nagy összeg, de azért ha ez is lenne, esetleg ösztöndíj is, vagy diákhitel, ilyesmi, szerintem el tudná tartani magát az öcséd.

Sajnos, néhány éve a lehetőségek beszűkültek. Elvitetni nem lehet. Érdemes inkább valahogy hatni rá érzelmileg, hogy jelentkezzen önként, de ez hosszú, nehéz harc, ritkán szokott sikerülni.

Sok-sok család van hasonló helyzetben :(

Figyelj, kicsi!

Itt egy lehetőség van. És azt már leírtam..sajnos ez van, nincs más megoldás..jobb sosem lesz.