Rengeteg traumám van korábbról, amit egyszerűen képtelen... (beszélgetés)

Nem hibáztatok senkit. Én olyan esetekről írtam, amikor egy másik emberrel folytatott beszélgetések során kapunk sebeket, és akkor kapunk sebeket.

Eddig egy szóval sem írtad, hogy az anyagi problémákból eredő kisebbrendűségi érzésből származik a traumád és hasonló sebeid.

Sajnálom, ha félreértettél, nem volt semmi bántó szándék bennem. Nem is kell rögtön félreérteni, félremagyarázni és letámadni a másikat.

Ezek a lelki sérülések (traumák) leginkább másik emberrel együtt folytatott beszélgetések, vagy valamilyen közösen végzett cselekmény során érnek bennünket.

Valami olyasmit mondott, tett a másik, ami bennünk akkor komoly érzelmi sérülést okozott.

Vissza kell gondolatban pörgetni az eseményt, attól a ponttól kezdve, amikor a lelki sebet kaptuk.

Mit tett, mit mondott az a másik, ami minket bánt?

- Mert az a másik ezt, meg azt mondta, tette

- Igen, mert annak előtte én ezt és ezt tettem, mondtam

- De csak azért, mert korábban ő ezt és ezt...

Szépen így visszavezetve az események, bizony be kell vallani, leginkább rájövünk, hogy mi magunk voltuk a hunyók, először mi tettünk, mondtunk olyasmit, amivel a másikból kiváltottunk egy olyan reakciót, ami viszont nálunk talált be.

Lelkünk mélyén valahol érezzük, hogy mi bakiztunk, és indítottuk el az eseményeket ezen az úton, de az egónk igyekszik ezt még saját magunk előtt is titkolni.

Ezért célszerű a lépésről-lépésre való visszavezetés.

Ilyenkor már valószínű nincs lehetőség a másiktól esetleg elnézést, bocsánatot kérni, de legalább a mi lelkünk megnyugszik, és nem azon rágódunk, hogy az a másik... majd legközelebb jobban odafigyelünk, és másként cselekszünk, másként beszélünk.

Értem. A kötözködés sohasem visz előre.

Talán, ha átrágnád magad rajtuk, lépésről-lépésre, megkeresnéd bennük azt a pontot, ahol félresiklott a dolog. Akkor tudjuk levonni az ilyen esetekből a tanulságot, és legközelebb hasonló helyzetben másként cselekedni. Ha megtalálod bennük ezeket a pontokat, képes leszel elengedni az egész történetet. Keresd bennük a tanulságot, utána már csak az marad, a történet többi része elszáll.

Ami elmúlt muszáj lenne elengedned, hiszen már változtatni nem lehet rajta.

Nagyon sok embernek vannak traumái, lehet még a Tiédnél is nagyobb. Annak tudatában írtam, hogy természetesen mindenkinek a maga keresztje a legnehezebb, addig, amíg nem látja meg, mások mekkorákat cipelnek. Érdemes olvasni, sok önéletrajzi könyvet, és ráeszmél az ember, hogy sokaknak a pokol átélte után is sikerülhet az élete.