Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Párkapcsolatokból lakótársak fórum

Párkapcsolatokból lakótársak (beszélgetős fórum)


2016. szept. 3. 13:20

Egy jó kapcsolatot létrehozni nagy munka, "szinten tartani" meg még nagyobb. Oda kell figyelni egymásra,meghallgatni,segíteni,támogatni. Nem mindegy,hogy véleményt mondasz neki vagy kritizálod. El kell fogadni,hogy mindenkinek vannak jobb és rosszabb napjai,hogy mindenkinél előfordul,hogy kissé ideges/feszült. Tudni kell,hogy mindenkinek vannak kisebb-nagyobb hibái,melyek között van,amit csak el kell fogadni,van,amelyiket meg kell beszélni és kompromisszumokat kell kötni. De ezt lehetne még sorolni.

A nagy szerelem mindig elmúlik,és ahogy előttem leírták,átalakul szeretetté és kötődéssé a dolog.


De mindennek oda-vissza működnie kell. Nem elég,ha pl csak az egyik fél türelmes vagy megértő vagy stb.


Nincs konkrét receptje a dolognak szerintem. Ezt vagy érzed és akkor ösztönösen úgy csinálod,vagy nem érzed és akkor hiába erőlködsz rajta.

2016. szept. 3. 13:02
Remélem mindenkinek sikerül helyre hozni a kapcsolatát. Sajnos nálunk is vannak gondok, de leginkább nálam. Eléggé elrontottam...
2016. szept. 3. 12:18

A legnagyobb gond: a kommunikáció nem megfelelő működése.


[link]

25. csikil4ny (válaszként erre: 1. - Artemisz4)
2016. aug. 25. 10:04

Ez elég jó válasz a kérdésre:



[link]

2016. aug. 24. 08:38

Ez olyan szép, erre érdemes törekedni:


[link]

23. csikil4ny (válaszként erre: 22. - Lujzakata)
2016. aug. 23. 17:03
Akkor viszont megvan a bibi. Azon kell dolgozni, hogy legyen. :) Mert ha nincs, annak soha nem a fáradtság az oka, az csak az álcája.
2016. aug. 23. 17:01

Ha van, akkor nincs bibi.. :)

A hangsúly a HA-n van :D

2016. aug. 23. 08:11

Egyik esti programnak édes kettesben:


[link]


Ismered?

20. csikil4ny (válaszként erre: 19. - Lujzakata)
2016. aug. 23. 08:08

Hajrá!


Ha meg az ágyban lenne valami bibi (akármilyen és nem kérdezek rá) ajánlom Lux Elvira Szexkontroll c. könyvét. Állítom, hogy minden nőnek és férfinak el kellene olvasnia.

2016. aug. 23. 06:25

Tervezzük, hogy ősszel kellene egy wellness hétvége :)

Csak még anyumat kellene meggyőzni :) szerintem nem lesz nehéz.

18. csikil4ny (válaszként erre: 16. - Lujzakata)
2016. aug. 22. 13:02

Amikor a kicsi is eléri a 3 éves kort már könnyebb lesz velük mozogni. Addig meg bírjátok ki, az hogy leültök kicsit beszélgetni egy pohár bor mellett amikor már a kicsik este alszanak jót tud tenni ebben az időszakban (is). Kitartást!


Hosszútávon mindenképp érdemes valahogy megoldani, hogy egy-egy hétvégén csak egymással tudjatok foglalkozni. Pl. ha nagyobbak akkor a messze levő nagyszülőkhöz is el lehet vinni hétvégére őket, s a közelben wellnesseznétek csak ti ketten. :)


Egy néni segítsége azért időnként jól fogna addig is... Még mindig jobb most erre költeni, mint később párkapcsolati tanácsadásra járni, vagy ami még rosszabb válni.

2016. aug. 22. 12:49
ovistársak anyukáival kell jó kapcsolatot kialakítani, már amelyik vevő rá. Az első néhány évet túl kell élni, nincs más mód rá, sajnos. Na meg olyan programokat kell választani, ahova a gyerekeket is viszitek magatokkal, fagyizás, strandolás közben tudtok magatokra is szánni egy kis időt
2016. aug. 22. 12:44

Én se vagyok vmi barátkozó típus sajnos.

A kisebb 18 hónapos, a nagyobb áprilisban volt 3 éves.

Közösen csinálunk mindent, már ha otthon van és nem du-os (3 műszakban dolgozik, ên irodáiban), ezzel nincs gond. Sőt, hamar el is alszanak a gyerekek. De olyan fáradtak vagyunk, hogy sokszor mi is kidőlünk este 9-kor.

Ha délutános, azon a héten nem is találkozunk.

Közös programok, élmények nincsenek. Illetve hétvégéken programozunk, de ugye akkor az egész család, a gyerekek körében igazítunk mindent.

Mivel a pici nálunk tényleg pici és így is rosszul viselem, hogy bölcsis lett én meg visszajöttem dolgozni, nem lenne szívem lepasszolni munka után őket, hogy kettesben vacsizzak az urammal. Munka után már nem csinálok semmit, csak a gyerekekkel vagyok. Főzni is sokszor este 8-9 után szoktam. Vagy az uram főz.

Azzal vigasztalom magam, hogy pár év múlva könnyebb lesz.

Ez egy ördögi kőr, tudom mit kéne tenni. De közben meg nem megy..

15. reload (válaszként erre: 14. - Csikil4ny)
2016. aug. 22. 12:35
Lehet, hogy itt az ideje elkezdeni :)
14. csikil4ny (válaszként erre: 12. - Reload)
2016. aug. 22. 10:20
Nekem, mivel egyedül nevelem a kicsit az tűnik a legjobb megoldásnak, ha az ovis csoporttársai közül valamelyik közel lakó szülővel barátkoznék. Néha-néha kölcsönösen tudnánk egymásnak segíteni.... Persze ez csak egyelőre elmélet, mert én nem vagyok túlságosan barátkozós típus.
13. Bichter1 (válaszként erre: 12. - Reload)
2016. aug. 22. 10:06
Pont ez jutott nekem is eszembe ..végső segítségként. Ez jó ötlet lenne.
12. reload (válaszként erre: 10. - Csikil4ny)
2016. aug. 21. 20:56
Ez jó ötlet! Erről jutott eszembe, hogy nálunk van olyan ovis dadus néni, aki szokott gyerekekre vigyázni, esetleg onnan is lehetne érdeklődni...
11. reload (válaszként erre: 9. - Lujzakata)
2016. aug. 21. 20:53
Muszáj időt szánni egymásra, akkor is, ha fáradtak vagytok. Nem tudom hogy zajlik egy átlag napotok, ki mikor ér haza..stb., de ha esetleg elfelezitek a teendőket, akkor plusz idő jutna egymásra. (az egyik fürdet, amíg a másik vacsorát készít, egyik az egyiknek olvas mesét, másik a másiknak..stb ilyesmi) Így lerövidül az esti gyerekek körüli mizéria és felszabadul plusz idő, még ha csak fél óra eleinte az sem kevés.
10. csikil4ny (válaszként erre: 9. - Lujzakata)
2016. aug. 21. 20:45

Mekkorák a gyermekek?


Igen, tudom milyen ha nincs segítség... Jó azért összebarátkozni egy-két anyukával, akire rá lehet bízni időnként egy kicsit, s cserébe visszasegíteni. :) Vagy egy idősebb szomszédnéni, aki kevesebb pénzért vigyázna rájuk? (Nekem pl. most ez az egyetlen megoldásom).

2016. aug. 21. 20:40

Ezt a könyvet majd megnézem, köszi.

Nem tudunk kimozdulni, tényleg senki sincs, aki vigyázna rájuk.

Egyik nagymama 120 km-re lakik, a másik beteg.

Tesóm is 90 km-re lakik. Sógornőm konkrétan lesza@rja a gyerekeket, semmit se lehet tőle kérni.

Barátnő sincs :( még nincs 2 éve, hogy ideköltöztünk, csak futólag ismerek embereket, főleg 1-2-3 gyerekes anyukákat.


Tudjuk mi a probléma. Csak a gyakorlatban nehéz a megoldásokat véghezvinni.. :(

8. csikil4ny (válaszként erre: 5. - Lujzakata)
2016. aug. 21. 19:17

Ami régen volt köztetek, az nem fog visszatérni, legalábbis nem úgy, de helyrehozható, főleg egy olyan esetben, amilyenben vagytok: ha meg tudjátok beszélni, meg is tudjátok oldani!


Valamit ki kell találni, hogy tudjatok egy kicsit együtt lenni. Kezdetben néha egy-egy meghitt vacsora is megfelel.



Mihalec Gábornak vannak használható könyvei, én csak ezt olvastam, de nagyon ajánlom: Ketten együtt, magabiztosan - Párkapcsolat-építő kommunikáció

7. Bichter1 (válaszként erre: 1. - Artemisz4)
2016. aug. 21. 18:47

Nem kell, hogy kisgyerekes" legyél...


Vallom, hogy az első pillanattól kezdve dolgozni kell ezen. Figyelni a másik minden rezdülésére (érezni!) kinek mikor és mire van szüksége...hogy egyben levegőt is kapjon és ne fulladjon meg melletted.

Hogy ha problémája van tényleg érdekeljen. Figyeled is vagy csak hallgatod őt... és visszafele is működik ugyanez?


Kétszemélyes játék" és emlék gyűjtő.

...mert csak kettőtökön múlik az egész.

6. Bichter1 (válaszként erre: 5. - Lujzakata)
2016. aug. 21. 18:39

Sokat beszélgettünk a problémákról, válásról, helyrehozásról" - ez már egy jó kezdés.


Pedig muszáj kimozdulnotok és gyűjteni az emlékeket", mert a napi őrültségek vágják gallyra a kapcsolatot.

(nagymama, barátnő, tesó? )

2016. aug. 21. 15:09

És hogyan dolgoztok érte?

2 kisgyerekkel pont ilyen a kapcsolatunk :(

Sokat beszélgettünk a problémákról, válásról, helyrehozásról.

A lehetőségekhez képest odafigyelünk a másikra (nehéz 2 kicsi mellett, munka után, fáradtan, fásultan, kimozdulni nem tudunk, nincs aki vigyázna a gyerekekre stb.).

Nem érzem azt, hogy szárnyalna a kapcsolatunk, pedig hiányzik.. az, ami régen volt köztünk.

4. vacsa (válaszként erre: 1. - Artemisz4)
2016. aug. 20. 17:46
Dolgoztok érte minden nap mind a ketten és akkor működik.
2016. aug. 20. 17:01

Te belatsz legtobbek haloszobajaba?

osszekottetes... jo

2. csikil4ny (válaszként erre: 1. - Artemisz4)
2016. aug. 20. 16:58
Nem, nem élsz álomvilágban, csak azzal van a baj, hogy a jó párkapcsolat kőkemény munka. A szerelem idővel megfakul, s ha nem alakul át egy belsőséges szeretetté, akkor jön a teljes elhidegülés. Aki meg nem tesz semmit a párkapcsolatáért az így jár, ahogyan leírtad.
2016. aug. 20. 16:27
Egyre inkább azt veszem észre, hogy az évek óta együtt lévő párok, sok esetben kisgyerekesek között már nincs az égvilágon semmi. Többen mondják, h testi érintkezés megszűnt, és a beszélgetés is csak a gyerekekre-általános házkörüli dolgokra irányulnak. És mindenki elfogadja ezt így. Tényleg minden párkapcsolatnak ez a jövője? Én élek álomvilágban, hogy szeretnék érezni valamiféle összeköttetést a párommal évekkel később is?

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook