Párkapcsolatban élek, napi szinten vannak veszekedések, ..(Én Ikrek, Ő Bak) Mi az a pont, amikor már jobb egymás nélkül, mint nyüglődni? (tudásbázis)

Az exem is ikrek voltak. A kezdeteknél még nagyon tetszett a temperamentuma...aztán már az agyamra ment az énközpontja"!! Idegesített a tudálékossága, a kritikája mindenki iránt.

4 évig bírtam vele, aztán szétmentünk.

Skorpió-ikrek sem a legjobb párosítás. A jelenlegi párom Szűz. Ég és föld a két jegy :))

Basszus tényleg!

Legközelebb majd jobban figyelek.

Vajon mi lehet azóta???

Erről hol van szó?

Na mindegy.

Ha valamit két ember hosszú távon nem tud megbeszélni, akkor veszett fejsze nyele...

:-)

Mintha az én kapcsolatomat, házasságomat vázoltad volna fel :-D

Nálunk is ez a felállás :-D

Hihi!

Ez jó! Roni24 Ti vagytok az egyik legjobb példa arra, amit asztrológus barátnőm mond, miszerint az egymással szemben levő jegyek jól kijönnek. Úgy látszik erre én voltam az egyik ellenpélda, mert egy időben bevonzottam az Ikrek jegyű pasikat, és én mint nyilas bizony nem viseltem el őket... állítólag tükröt tartottak rólam, azt az oldalamat, amit nem szeretek magamban. Megoldottam a dolgot, mérleg jegyű férjem lett....:) Aki viszont remekül tolerálja az én zizgésemet. (két zizgő sem fér meg egy csárdában szerintem, vagy de?)

Visszatérve a kérdés felvetésre, szerintem is EZ az a pont, amikor már lépni kell, ilyenkor már az a legjobb mindenkinek. De vigyázat, a bakok szoktak ígérgetni, ők maguk azonban igen nehezen döntenek, tehát mindenképpen neked kell lépned ha nyugodalmat akarsz!

igen, én is ettől félek, hogy ha már úgy összekerülünk, akkor tuti, hogy nehezedne, ő erre azt állítja, hogy jobban odafigyel majd rám és ránk, hogy összeszedettebb lesz, és így szerinte könnyebb lesz. nehezen hiszek neki, mert amikor veszekedősre válik a helyzet ígérget... ami általában nem jön be:(

én is sokszor gondolkozok rajta, hogy ő is és én is lehet boldogabbak lennénk egy hozzánk jobban illő párral... és persze akkor gondolok erre amikor nincs velem, de ahogy meglátom az égszínkék szemeit, és cirógat és és és....:$ de már a miénk se nevezhető harmonikusnak...

A helyzetünket nehezíti az is, hogy szeptembertől tőle 100km-re leszek, és így csak hétvégente találkoznánk, eddig úgy oldottuk meg hogy én hazautaztam a suliból néha hétköznap ő meg hozzánk ....de már unom ezeket az utazgatásokat a tanulás rovására is ment sokszor, ő meg napi 10 óra után csak nem vezet miattam 200 km-t 2 órás taliéért:S ezért lenne "jó" az összeköltözés.....találna munkát, találtunk albit, csak nem találunk komprumisszumot soha .

bocsi, a hosszúságért és a lelkizésért, de ezt most jól esett kiírni

Nos, tapasztalatból mondom, összeköltözésnél, tuti ki fog éleződni a helyzet. Persze lehetnek kivételek...nálunk inkább elkezdődtek a viták.

Nem tudom mi erre a megoldás. Elhagyni egyelőre képtelen vagyok, bár napi szinten eszembe jut, hogy talán boldogabbak lennénk egymás nélkül. Vagy vállalom, hogy egy "nem túl harmónikus" kapcsolatban élek. De tudod mitől félek? Hogy így lassan meg fogom gyűlölni,ő meg engem...

Igen, átkozott természetünk van! :)

És az is igaz, hogy ami először megfogja őket bennünk, az később idegesíti őket :D

Nálunk is valami ilyesmi a helyzet...

Én vizöntő vagyok, Ő kos...

Totál mások vagyunk. Néha minden jó, néha minden szar...

Hűűű!

Mintha én lennék! A Bak egy nagyon stabil,természet, és az a helyzet, egy kapcsolatban is ez az elvárása. Idegesíti az én állandó zizegésem, hogy amit ma igy gondolok, azt holnap másképp fogok csinálni, ezt ő nem érti, nem érti, hogy nekem mindent meg kell beszélnem, ő inkább magában tartja, és ez engem bánt.

Amúgy csodálom tőle ezt a stabilitást, és néha bizony eszembe jut: átkozott egy természetük van az Ikreknek:)

De az bánt, hogy amit kezdetben viccesnek talált bennem, mára irritálja...pedig az is én voltam

Úgy érzem szeret engem, de túl zajos, túl pörgős vagyok hozzá.

Hát, itt a lényeg. Mostanában olyan, mintha idegen lenne számomra. És egyáltalán nem vagyunk összeillőek. És szintén érzem, úgy , hogy teljesen másnak kellene lennem, ahhoz, hogy harmónikus legyen a kapcsolatunk. Tehát: alkalmazkodok én, ő férfi is, idősebb is, nem hiszem ,hogy képes erre. Illetve ezt konkrétan ki is jelentette.

Most a munkahelyemen vagyok, ő is dolgozik, ilyenkor könnyű tisztábban látni a dolgokat, de este mikor látjuk egymást, még elönt a forróság, még eszembe jut, milyen jó volt.

Aztán, mikor egymásnak ugrunk,(bár mondom, legtöbbször már nem is szólok, ha valami nem tetszik, a béke kedvéért), nézem Őt, haragszom rá,és az van bennem, talán most kell felhoznom a szakítsunk-témát.

De nem egyszerű! Nagyon nehéz ezt a döntést meghozni, hiszem egy életre szól.És vállalni azt, hogy én mondtam ki először. Mindig a nőnek kell dönteni!

Szia!

Én is ikrek vagyok! :) Iszonyat egy természet! :))) Én, mint ikrek nagyon hirtelen tudok hangulatot váltani, de olyan szinten, hogy előbb még az egekben, 1 mp-vel később már a béka segge alatt, látszólag bármi ok nélkül! És ember legyen a talpán aki felrángat onnan, általában 1-2 napig nem is sikerül, rosszabb esetben egy hétig se, de volt már példa ennél hosszabb időre is! Ha a pillanatnyi rossz hangulatom elszáll, még akkor is napokig tudok duzzogni, mert nehogy már ne! :D :S

Hosszútávon ez elég idegtépő a másiknak! Egy ilyen természetet ember legyen a talpán aki ép idegrendszerrel képes elviselni! :))

Az én párom nyilas, és ilyen tekintetben nekem nagyon-nagy szerencsém van, mert hatalmas türelme van hozzám, bár néha ütne-vágna és letörné a derekamat, és utál és gyűlöl épp azért mert szeret! :))) Ezért IS imádom annyira! Több mint 6 éve gyilkoljuk egymás idegeit, lelkét, de én is úgy vélem a szerelem mindent legyőz!

Meg kell találnod a párod, mert valószínű se te, se ő nem vagytok egyszerű esetek, de ha egyikőtök se képes engedni akkor már nagy gond van!

Én magamból indulok ki, hogy az ikrek nem mindig képes engedni, és hozzá egy olyan társ kell, aki ezt tudja kezelni!

Próbálkozhattok, ideig-óráig talán minden rendben látszónak tűnik, de hosszútávon lehet hogy ezek a viták egyre rosszabbak lesznek!