Palóc versek, mesék, és más (beszélgetés)

sziasztok

Kislány koromban volt egy mesekönyvem,se a címét,se az íróját nem tudom.A mese egy vizsla kutyusról szól,Nótásnak hívják,fényképekkel illusztrált könyv volt.Az első sorai ezek:-Egy szép napon vizslamamának 7 pici kölyke született ,mindközül Nótás volt a legvidámabb".Nagyon szeretném megszerezni a lánykámnak,de cím és szerző nélkül nehéz.

segítsetek, ha valaki ismeri írjon

Halálosan barátias

Az élet

ellentéte

a halál

- a halált

a legnehezebb

elviselni

az életben!

ellenáll

a világ

mégis

a halál felé

tendál

azt mondják

ezért

a halál

természetes

- de akkor

az élet

nem az ellentéte

lenne;

vagy

hazugság ez?

palócföldi

Könnyü nekije!

Ha felemelt hang nélkül is tudod

Jobb lenne a világ

ha én parancsolnék

ezt biztosan tudom

olyat ordintanék

hát lehet most annál

egy könyebb valami

persze könnyü neki

aki ezt teheti

ordítva mondanám:

süket vagy nem hallod!

de mást mond itten

egy rendörparancsnok

parancsolni nehéz

kérlek ne ess neki

nehéz megtanulni

ezt nem ö találta ki

- de hol van akkor

a gyakorló iskola?

ily tantárgyat mennék

tanulni most oda

- tanulom még én is

és ezt minden napon

az élet iskolája

hogyha úgy alkarom

engedelmeskedni tudni

s ha ezt megtanultuk

felemelt han nélkül...

a szakmát megtanultuk

palócföldi

Fogjunk kezet

Amikor az éles

nyilaid

a gyengét elérik

érzelmes

fájó pontjait

növekszik az

üresség

tebenned

érzed hogy mehaltál

a társadhoz

viszonyítva

nagy lesz ekkor

a többletmunka

ami okoztál

hogy eljöjjön

az a nap

amely legyözi

a gonoszságodat

ami ott csirádzik

mig többé

gondot nem okozhat

embernek lenni

egy az Istentöl

kapott ajándék

kötelességünk tehát

az egymás megbecsülése

fogjunk kezet végre

Anics Pavlovic

svédböl fordította

palócföldi

Ki vezeti a kocsimat?

- Jól hallom

ha mondják egyesek

csak belülröl tud jönni

az igazi önismeret?

vagy mint

maga az alkalom

magát ujra szüli

ha a tökör elött...

a magamat látom

most az ki?

nem úgy van

hangsülyozta most

nekem valaki

mert hazúról jön

mint örökölt vagyont

kapja onnan mindenki

igy vagy úgy

innen vagy onnan

de egy eltévedt lélek

most mit tehet

ha eddig

ilyen vagyont

nemszerzett?

ki vagyok én?

kérdezem

ezt kutassa

magáról mindenki

ha utazom magammal

a kocsimat

most ki vezeti?

palócföldi

[link]

Uj üzletág

Csere-bere. Valaki becsap és mégis

neked lesz lelkiismeretfurdalásod.

Mint turista

történt vele

idegenben

- hamis a pénzed!

- vissza kapta -

- markolj bele!

esélyed sincs

mert nemláttad

egy csere történt

s a jó pénz helyett

a hamist kaptad

mit tehetne...

az idegenben

- minket ettöl

megkíméljen,

vigye vissza

ahol kapta!

most ezt hallja

persze nemmegy

zavarba jött

mert resteli

hogy megtörtént

s a természete

is szégyenli

hogy merne ilyet

állítani

ahogy elhangzik

egy vád is lehet

enyhén szólva

az ártatlant

mégis sujtja

a lelkiismeret

palócföldi

Elöször adakozik

A reklám trükkje

Nem az ö hibája

ha szép a feneke

kiválasztva lett

a reklám mutatja be

a fenekét is nézzed

ettöl lettek szépek

varázzsal telítve

az alsónemüek

...nemvennéd meg

ha volna feneketlen

a reklám jól tudja

hogy elöször adni kell

mert úgy lesz megfelelö

ha magamra veszem

ha a varázsa szépre

teremti szégyenem

magamat becsapni

is szivesen hagyom

mert rám ragyok fénye

...a szép farokon tudom

palócföldi

Dühöngö

Tizenkét esztelen

félmesztlen egyén

egymás háta hegyén

nyüzsög lent a pályán

egymás mája táján

taposnak

és ha elég laposnak

lát a bíró

minden eggyest

megitél egy tizeneggyest

eközben a meccsen

egykét sípcsont reccsen

de felse veszi egysem

a fetrengö játékost

fontosabb a játék most

a vad középcsatár

átgázol a bekken

úgy esik az össze

hogycsak megse nyekken

azután a labdát

megcélozza jól. Gól!

egy alacsony nézö

ki nemlát oda át

ordítva paskolja

szomszédja hátát

vegye le kalapját

mert szétrúgom alapját

azt a kerek tököt

s feje fölé bökött

erre az

ó te gaz

enbem sértegetni mersz-e

persze!

mindketten szóltak egy egy havernek

gyertek fiúk segíteni ha vernek

elis kezdtek verekedni

úgyis kezdtek berekedni

mert buzgón verekedtek

hisz nemvoltak restek

eközben a gyepre

elnyúlt testek estek

a többit azután

alig egykét nappal

a derék rendörség

verte szét kardlappal

le a kalappal!

megjelent a Ludas Matyiban

emlékezetböl írta le

palócföldi

Levetközve

Nem egyesít hanem ellenkezöleg

Közel áll hozzánk

az a gondolat

hogy levetközve biztos

az emberiség egésze

egy egységet mutat

tanulmányozhatod te is

ha most vagy a strandon

s a szabadságod töltöd

egy csodás tengerparton

s ha látol nemcsak nézed

mind tipikus egyének

könnyen felismered

egymás mellett élnek

és nemlátsz egységet

egy existenciális

varázs centrifuga

húzta mindegyiket oda

csak a meztelenség képe

kavarta egységbe

palócföldi

Csak egy gondom van

- Csak egy gondom van

mert készen lett végre

mert azt nem tudom még

mit kéne tenni véle

azért vetem fel ezt most

mert velem is megtörtént

ha elértem célomat

utána... nem jött még

a világ legkisebb

futballpályáját készitette el

egy ujjítás folyamán

ezt elismerni kell

felér nagy teljesítménnyel:

huszezer is elférne

egy kis hajszál hegyén

de kik játsznak majd ott

van olyan teremtmény?

tettem én is sokat

... cudar és haszontalan

csak egy gondom maradt

arra nemgondoltam.

palócföldi

Konkurencia

Mostmár ember - ember ellen

A konkurencia

régebben a

nagyhatalmak között

az országokért

háborukkal dúlt

késöbb jöttek

az izmusok

a hatalom az

eszeme eszme ellen

harcolt de ez is mult

azután jöttek

a nagyvállalatok

a konkurencia

sokáig csak a...

közöttük folyt

ma az ember

és ember között

folyik a konkurencia

ha munkát kapsz

az embertársad oda

palócföldi

Mit tegyen...?

De késöbb felvették máshol a kreativitásának köszönhetöen.

A konkurencia ma már az egyének között történik.

Mit tegyen egy

fiatalember

egyetemet végzett

... senkinek nemkell

mert munkát keresett

de ezt haromezer

sokan vannak kiknek

egy és ugyanaz kell

de most mit csináljon

üljön le és várjon?

az ebugattát néki

hát elment taxizni

igy lett tejhez kifli

hát örült is néki

végzett egyetemistának

a sors ezt osztotta ki

de más a nóta vége

fel is vették végre

az akarat hevült

... elönybe részesült

palócföldi

A média elárulja...

A média leleplezi hogy mit tart fontosnak a magyar

Amit a média

nekem leleplez:

a sportban hogy lesz?

nagy fontosságot élvez

gyakran van program

és sok idöt is foglal

s a magyar embernek

a szive is ott van

- a cél mi lesz,

nyer-e majd a "vasas"?

a lét kérdésévé válik

hogy nyer-e az a pasas

az egézséggel mi lesz?

ott vár ránk a szakos

az ö problémája...

ha lennék mégis cukros

palócföldi

Miért? - hát azért!

Mert sokkal könnyebb!

azt azért csinálod

és mert könnyebb

csak azért választod

elmélkedik a sztár,

megöregedett mondja

megokosodott most már

a leke lett a gondja

- a házamban takarítok;

választom mert könnyebb,

a lekemet kefélni

azt sokkal nehezebb

megdorgálni kéne

de azt most nemmerem

vonásai vannak

jaj de nemszeretem!

választom tehát

a takarítás után

a nagytakarítást is

az könyebb lesz talán

és rendetlenség is van

tehát megnyugodtam

mert nincs választásom

sok vacak van itt útban

szeretem az is ha

ilyenkor érzem

hogy látszik az amit...

... megelégedéssel

a mosás után pedig

eltüntek a szagok

jaj de felfrissültek...

...ezért is hajszolok

a hajszolás közben

a lekem nem remeg

és rossz szagot sem ád

nemlátszik ha beteg

ha ébreszteni akar

vele nincsen bajom

ha tovább hajszolok

nem jö rá alkalom

palócföldi

Életszinvonal

Igy is mérhetö az életszínvonal

Az életszinvonalt

egy index méri

"- persze hogy rossz

ezt mindenki érzi"

- de akinek magas

az index oda nem ér el

- hogy felfoghassuk -

mégis, hogyan mérni

hogyan elképzelni

tudni azt el?

mindenkinek persze

van egy sajátja

ha van kenyér és bor

azt egy jámbor

egy magas indexnek

talán találja

- de mi lehet akkor

a Bill Gates indexe?

ma már tizezerért

- a dolárt értem -

lehajolni számára

sem érdemes lenne

palócföldi

A várázstükör

Így is történhetett volna - 17 - palócföldi: A varázstükör.

Dátum: June 22, Thursday, 09:41:09

Téma: Így is történhetett volna

A király felessége leszek mégis, - mondotta büszkén. - Most már tudom, mit kell tennem. Elmondom a királynak, hogy ez egy varázstükör. Minél csúnyábbat mutat, annál szebbek vagyunk, ha a kedvében járunk. Úgy is lett, ahogy a boszorkány kigondolta, mert nagyon örült annak hogy teljesítette kívánságát. A király szívesen elhitte neki, mert most megtanulhatta azt is, hogy hogyan kell a napot a szolgálatába állítani. - Megtörténik veled is, hogy szívesen elhiszel valamit? És ezekután mi történt még azt találd ki!

A varázstükör (Palóc mese)

Nem fogok csodálkozni azon, ha ezt nem hiszed el, mert én sem hittem volna, ha nem így történt volna. Nem kell ezt elhinni, mert ilyesmi csak a palócföldön történhet! A palócföld pedig hol volt, hol nem volt.

Mert az, a nagy titok, minden palóc házában is ott volt, de mások nem tudtak róla. Egy palóc, volt, aki feltalálta a tükröt, akit Tükinek becéztek. Furcsa ugye, mert most mindenkinek van, de akkor csak Palócf?ldön volt a palócoknál. Az igazi nevét sem volt szabad kiejteni, majd hamar megtudod, hogy miért. Ha a király emberei arra felé jártak, hamar elrejtették valahová, hogy még azt se tudják meg, hogy ilyen létezik.

Még a királynak sem volt akkoriban. - Gondolod, hogy lehet ez? - Nem volt bizony, mert a mesében minden lehetséges és ez azért volt, mert ez nagyon régen történt, nagyon-nagyon régen. Akkor történt ez, amikor olyan tükör, amilyet te is használsz, talán mindennap, még nem volt, egyszer?en nem találták fel. Nem hiszed, de majd ha elmesélem, akkor...?

Akkoriban úgy volt, hogy aki tükrözni szerette volna magát, annak egy tóhoz kellett mennie, persze nappal, hogy ott megnézhesse magát a víz tükrében. A királynak, aki nagyon gazdag is volt, valamivel jobb volt a helyzete, mert neki voltak tükrei de azok csak fémb?l. Ezek a fémtükrök nagyon rosszak voltak, a Tüki tükreihez képest. Még a királynak is jobban tetszett a tóhoz kimenni, ha tükrözni kívánta magát a víz tükrében, fiatal korában. A Kastélyokat is szívesen egy tó mellé építették, vagy egy mesterséges tavat létesítettek a kastély körül hogy legyen víztükre a királynak és a szolgáinak. - Nézd csak meg most magad a tükörben! Látod, hogy milyen valóságosan, pontosan látod magadat és a környezetedet benne? Látod, ami most neked és mindenkinek a világon van, ilyen tükre akkoriban nem volt még a királynak sem! De egy lurkó a Palócf?ldön feltalálta ezt a fajta tükröt, és hogy jusson minden palócnak, gyártotta is. De mindez csak nagy titokban történhetett, és most megmondom végre, hogy miért. Akarod hallani?

Az ország királya ugyanis egyedül volt, megöregedett és id?vel nagyon csúnya lett. Ekkor, azzal ámították, azaz elhitették vele, hogy mégis nagyon szép. Persze szép lehetett valamikor fiatal korában és akkor is szerette tükrözni magát a tóban. De meghalt a felesége és nagy lett a bánata. Most egy n? sem akart a felesége lenni, kivéve egy boszorkány, de az még csúnyább volt, mint ö. Ráfogták a fémtükörre és a tóra, hogy azokban van a hiba, mert ugye a király szép, állítgatták, hiszen nem is lehet más, mint szép. Ezt természetesnek vélték a király miatt, amit el kell fogadni. Hát ki másnak lehet itt igaza, mint a királynak mondogatták a szolgái. Amikor mégis belátta ezt vagy sem ? nem lehet tudni, hogy miért - hát kieszelte és megtiltotta az országában azt, hogy senki sem merészelje tükrözni magát a tóban, vagy valami fémtükörben, mert akkor a halál fia.

Senkisem tarthassa magát szebbnek gondolta a király, hiszen olyasmire gondolni sem lehet és nem is szabad. Egy igen szigorú törvénybe iktatta akaratát. Nagyon félt a nép emiatt ett?l a királytól. És most még jobban féltek a palócok, mert nekik volt rendes tükör minden háznál és mindenki tudhatta milyen otromba csúnya királyuk, van. Azon kívül szerették is nézegetni magukat benne, hogy is áll rajtuk az új hímzett ruha, amit olyan ügyesen tudtak varrogatásukkal feldíszíteni. Az is megtörtént, hogyha valaki belemerészelt nézni véletlenül is a tóba és a király megtudta, akkor kegyelem nélkül lefejeztette öt a király. Nagyon szigorú törvény volt ez mindenki belátta, és ami nagy rettegésben tartotta a népet.

De hát a titok csak addig titok, amíg egy valaki meg nem tudja. - Nem úgy van? A király kémei rájöttek ? mert azok gyakran bejárták a Palócföldet - arra hogy itt a palócoknál van valami babonás dolog, ami napfényben nagyon fénylett, és ha belenézett az ember abba, akkor mintha teljes képmását látná magát benne. - Te ugye már tudod hogy ez mi volt? Persze hogy tudod. De ez a tükör számukra káprázatosan hihetetlen dolog volt, mert olyat még sohasem láttak eddig. El?ször alig mertek nyíltan szólni err?l a királynak, mert úgysem hitte volna el hogy ilyesmi étezik. Hiszen ha ö a király, akkor neki mindenr?l tudni a kell. Amikor a király véletlenül meghallotta - mert titokban sokszor err?l beszélgettek - akkor nagyon kíváncsi lett. Azt is kell tudni róla, hogy nagyon babonás volt ez a király. De hát, lehetségez ez hogy ezek a palócok mégis túljártak az eszemen? Utána kell járni, gondolta, bárhogy is van a dolog. A kémek azt is kiszimatolták, hogy egy bizonyos faluban van egy csodákat teremt? lurkó, aki a szellemek f?nöke lehet, mert hozzá futottak a szálak, amiket a kémek kifigyeltek.

- Csak neked árulom most el, hogy Ö volt az a bizonyos lurkó, aki kitalálta és gyártotta a tükröket. - Emlékszel a nevére?

A király ehhez a feladathoz kiválasztotta a test?rségéb?l a legmegbízhatóbb embereit, mégpedig négyet, akikben különösen megbízott és megparancsolta nekik, hogy fogják el azt a szemtelen lurkót, mert nincs engedélye ilyenfajta veszélyes varázslatokat véghezvinni, itt Palócföldön. Ilyesmit tenni csak a király jogában ál és más király nincs itt Palócföldön. Persze ez azért is volt, mert féltette a hatalmát is, mert aki jobban tudna varázsolni, mint a király varázslója, az nagy veszélyt jelenthet számára. És a törvény, az, törvény és a törvényhez folyamodott és ö maga volt a törvény ura. Tükörbe nézni, vagy azzal varázsolni nem szabad! Pontosan nem így ált a törvényben, de a törvényt mindég a király értelmezte a furfangos akarata szerint.

És mi adódhat abból, ha mindenki meglátja magát a tükörben és észreveszi, hogy király a legcsúnyább palócokhoz képest is - azért mert cigarettázott, ekkoriban csak a királyi kastélyokban cigarettáztak az emberek - förtelmesen csúnyább? Akkor talán még fel is lázadhatnak ellene.- Remélem te nem, cigarettázol? Akkor jó!

A négy test?re hamarosan útra is indult és hamar oda is találtak, ahová kellett, mert a kémek pontosan beszámoltak arról, hogy hol lakik a lurkó, azaz melyik faluban. Hamar rá is találtak a m?helye kapujában, ahol dolgozott és kedvesen köszöntötték öt. Egy szép ajándékot is vittek neki - aminek Tüki nagyon megörült, hogy király így megtisztelte öt - hogy ne legyen nehéz rávenni öt a dologra, és hogy félelmében netán elszaladna t?lük, ezért volt az hogy így kedveskedtek neki. A test?rök ezenívül jó kövérek is voltak és nem tudtak volna utánaszaladni és elfogni öt ha elfutott volna el?lük.

- A király azt mondja, hogy jöjjél velünk és legyél a varázsf?nöke és hozd magaddal azt a varázslatos tükröt is, mert mégjobban meg akar ajándékozni majd téged.

Ez a felszólítás nagyon váratlanul érte a Tükit ? mert mindenki úgy hívta ?t, azért mert gyártotta a tükröket a kis m?helyében. Nem volt buta gyerek, mert olyat csinált, ami még akkor a világon sehol sem volt, kivéve Palócf?ldön. Egyel?re, nem érzett semmi veszedelmet, mert gondolta hogy bizony semmi rosszat nem tett. Ha a király nem akar a tükörbe nézni az a Ö dolga gondolta, és gondolták a palócok is. ? Hát mi rossz lehet abban, ha a palócok a tükörbe néznek? A király egyszer?en túl szigorú, nem lehet követni. - Te is úgy gondolod?

- Jól van, csak várjatok egy kicsit, ha most kell mennem, amíg felöltözködöm egy szebb ruhába, mert ugye király elé kell mennem, és nem mehetek a munkaruhámban. A legszebb ruhámat akarom felvenni, és magammal hozok majd néhány tükröt is amiket az imént gyártottam. Addig pihenjetek itt le a lugosban.

A test?rök örültek, hogy ilyen simán ment a dolog - buták mégis ezek a parasztok - gondolták. Nem is kellett sokat várniuk, amikor Tüki kijött néhány tükörrel a kezében. A nap magasan trónolt az égen és meleg szép id? is volt ezen a napon. És, amikor Tüki át akarta adni a tükröket a f?test?rnek akkor úgy esett, hogy nap sugarait véletlenül a szemébe tükrözte.

- Jaj nekem! - kiáltotta el magát a fötestör és most úgy esett a dolog, hogy a többi három társa is kapott egy szikrát a nap sugaraiból a szemükbe, amikor a Tüki akaratlanul fordított rajtuk egy picit. Erre ?k is elkezdtek kiáltozni. ? Jaj nekünk! Nem látunk! Megvarázsolt bennünket! Még mást, hasonlókat is kiáltoztak és mindannyian futásnak eredtek, a kezükbe sem merték venni a tükröket - otthagyták - olyan varázslatos fény ütötte meg ?ket, hogy még Tükit?l is megijedtek. Azt hitték, hogy megvarázsolta ?ket.

A király idegesen járt fel és alá a szobájában. Kiment az erkélyre és leste, hogy mikor jönnek majd el? a test?rei azzal varázslatos dologgal amit nagyon szeretett volna magának most megkaparintani. Végre meglátta ?ket, ahogy lihegve szaladva közeledtek egyenesen a királyhoz, aki magához integette ?ket. Öt napig lihegtek úgy, ott a király el?tt, hogy megszólalni sem tudtak. Mivel a

király nem értette hogy mi történt velük - ? is nagyon babonás volt - hát lezáratta ?ket egy sötét tömlöcbe. Akkor ott az volt a szokás, hogy akit a király börtönbe

záratott egyszer, az ott is maradt élete végéig, vele már többé szót sem válthatott a király. Ez nem volt méltó egy királyhoz.

- Megszegték a király parancsát, nem?

Így hát a király, nem tudhatta meg, hogy mi történt, öt nap után sem., Úgysem tudott volna többé hinni bennük, mert egy varázslat hatalmába kerültek - gondolta a király -nem tudják, mit beszélnek ha már beszélni is tudnának.

De a kíváncsisága mégis arra késztette, hogy mégegyszer elküldje, majdnem az összes test?rét azzal a céllal Tükihez, hogy, most ha kell kényszerrel is hozzák el hozzá azt a varázslatos tükröt amivel Tüki megvarázsolta szolgáit hogy beszélni sem tudtak, na meg a Tükit is a színe elé. A test?reit felfegyverezte karddal és egy lovas fogatot is küldött elemózsiával, mert most kerül?úton akartak oda közelébe férk?zni. Hátha most jobban résen lesz a fickó.

De a Tüki sem restelkedett ez id?tájt - résen volt bizony - mert gondolta, hogy most már komoly lett a dolog. Mit mondhattak a test?rök a királynak róla, hiszen ö nem tudhatta, hogy nem tudtak megszólalni, és a tömlöcbe kerültek? Biztos nagy volt a félreértés, amiért most neki felelnie kell. - Pedig semmi rosszat nem tettem - gondolta. És ezt mondták a palóc szomszédjai is akik látták hogy mi történt a faluban.

- Tett valami rosszat a Tüki? Te hogy gondolod?

- Mit csináljak! - gondolta magában. Itt most ki kellene eszelni valamit. Azt azonban tudni kell, hogy a Palócföld különben egy nagyon békés ország volt, itt nem volt hadserege sem a királynak. A királynak csak test?rei voltak, azok is, vagy talán negyvenen aligha több. Löv?fegyverek sem, voltak az országban még az egész világon sem, csak kardjai voltak a királynak. Ez elégségesnek is mutatkozott ezen a békés földön.

- Mit csináljunk? Mindenki megrettent a Palócföldön mert hamar a híre járta hogy mi történt, hát most hogy mi lesz. Mi lesz, ha a király megtudja, hogy mindenkinek van i tükre, amit a Tüki készitett nekünk. A pletyka terjesztette, hogy mi történt és a Plócföld olyanná lett, mint egy hangyaboly ide oda szaladgáltak hogy megbeszéljék mitév?k, legyenek. Tudták azt is, hogy a király nem fog belenyugodni abba, ami történt. Lefejezni itt mindenkit úgysem tudna, mert mi sokan vagyunk. De mi lesz, ha király test?rei újra eljönnek a király parancsára, és talán maga a király is eljön? Mi lesz akkor? - A király nagyon babonás azt tudjuk, mondta Tüki, Ö még nem mer eljönni ide az, biztos.

Majd azt tesszük, hogy vagy tízen elbújunk a tükreinkkel a határban, és rájuk szegezzük a nap fényét, ha jönnek, azután lesz ami lesz. Van valakinek jobb ötlete - kérdezte Tüki? De olyan nem volt. - Csak jól bújjunk el, hogy senkit meg ne lássanak, úgy jobb lenne - mondta egy paraszt. - Úgy lesz jobb - mondta Tüki is és meg kezd?dött a király test?reinek a fogadása. Legalább menekülni tudunk, ha okosan válasszuk meg a búvóhelyeket. Amikor azután a híre jött - a pletyka nagyon gyors volt ilyenkor - annak hogy a király test?rei honnan közelednek. Többen voltak, mint ezel?tt és kardokkal felszerelve ? de ekkor már mindenki tudta, hogy mi a teend? csak új búvóhelyeket kellet kiszemelni. Hamar elbújtak a tükörrel és megvárták az alkalmas pillanatot. Tüki adta majd meg a tükrével az els? fényvillanást. Ekkor ez történt, amikor a király büszke test?rei a falu határához érkeztek megvillant a Tüki tükrének a fénye és abban a pillanatban tíz helyr?l vakította a napfény a közelg? sereget. - Jaj megvakulunk kezdték kiáltozni majdnem egyszerre.

Ezen ellenség ellen karddal hadakozni nem lehetet. Mégis próbálkoztak ezzel néhányan, de a fényt - hamar észrevették ? nem lehetett a karddal kettévágni. Fussunk az életünkért, kiáltották, és mindannyian megrettenve a káprázatos fényt?l futásnak eredtek, a legbátrabbak futamodtak meg elösször. De a ló - amely velük jött a kocsit húzva az elemózsiával - csak bámulta a történteket és egyhelyben maradt kocsijával együtt. Ebb?l lett azután egy jó lakoma, jó bor is volt a kocsiba, és finom királyi eledel - megünnepelték a gy?zelmet és táncoltak, amíg a bor tartott. Úgy tartották ugyanis, hogy ami a kocsiban volt az, király ajándék volt, mint ezel?tt amit a Tükihöz hoztak el?z?leg.

És most azt történt, hogy a talán harminc f?t számláló csapat most is annyira megijedtek és olyan gyorsan szaladtak vissza a királyhoz, hogy ?k sem tudtak beszámolni arról, hogy mi is történt. Öt napig csak lihegni tudtak, egy árva értelmes szavat sem értett a király abból, amit mondani akartak. ?ket is bezáratta a király a tömlöcbe örökre. ?ket is sújtotta az, a valami mágikus er? és így nem lehetet hinni abban, amit mondtak volna. A király úgysem hitte volna el. Talán azonnal még le is fejezte volna ?ket a király, ha megmondták volna neki, hogy mi történt, olyan hihetetlen volt a dolog a számára.

Emlékszer arra, amit meséltem ezel?tt, hogy a király nagyon babonás volt és csúnya? Most a legcsúnyább boszorkányhoz fordult kínjában, aki szeretett volna király felesége lenni - azt hiszem, hogy ezt is elárultam már neked ezel?tt. De a király látásán ebben az esetben nem volt hiba, csak nem szólt róla, mert buta nem volt csak, azért mert olyan babonás. De Ö valahogy mégis kivételesnek vélte magát, mert annak ellenére, hogy csúnya volt, elhitették vele a szolgái, hogy nagyon szép, tehát az úgy is van, ahogy mondják és ezt el is, hitte magáról. De ezt nem mondták a boszorkányról. És mivel most azt gondolta, hogy itt csak valamiféle kuruzslás segíthet, hát elküldte ezt a boszorkányt, aki ismerte a kuruzslás titkait, hogy tudakolja meg, hogy miféle titokzatos er?re bukkant valaki itt a Palócföldön, ami az egész test?rségét annyira megijesztette, hogy futásnak eredtek és egy hétig egy szót sem tudtak kimondani. Hátha kuruzslással ki?zhet? lehetne ez a varázslat.

Biztos valami varázslat történt - gondolta a király ? mert, ugye a test?rei teljes épségen értek haza a kardjaikat kivéve, amiket eldobtak a futásuk közben. De, hogy egy szót sem tudtak kinyögni, csak lihegtek a király el?tt, azt is nehéz volt másképpen megérteni. A varázslat leszerelte ?ket gondolta a király és több test?rt - már csak néhányan maradtak vissza a királyi palotában - nem, mert oda küldeni, még csend?reit sem, jómaga pedig félni kezdett, mint egy egér a macskától, ett?l a valamit?l.

Az is jó lenne, ha engem szolgálna a varázslat gondolta, mert az a pletyka járta, amely hozzá is eljutott, hogy ezek a palócok magát a napot tették szolgájukká. Egy ilyen varázslat nagyon hasznos lehetne a számára - gondolta - ha meg tudná kaparintani valahogy, mert akkor nem kellene felszerelnem a test?rséget új kardokkal. Egy ilyen varázslat - úgy t?nik - sokkal er?sebb egy egész hadseregnél. Ezt most a boszorkány dolga lesz megszerezni. Csak ö segíthet, most ha nem ment er?vel - gondolta király - boszorkányság ereje kell most ide. Meg kell próbálni. A boszorkány már útban is volt, nem kellet unszolni öt erre a feladatra. Egy szegény asszonynak öltözött és maszkot rakott az arcára, amely valamelyest kedvessé varázsolta öt, hogy nehogy megijedjenek t?le az emberek. Olyan csúnya volt ugyanis, hogy csak megijesztette volna a palócokat. A palócok ugyanis nem szerették a boszorkányokat, mert nem bíztak meg bennük.

?Te mit gondolsz a boszorkányokról? Tudod, régen még üldözték is ?ket és néhányat máglyán is megégettek. De mondom tovább; a boszorkány mindenütt szimatolt, kérdez?sködött, a palócok szívesen fogadták, enni, inni kapott mindenütt, nem volt gondja. A tükörr?l azonban sohase beszéltek vele, nem is mutatták fel, mert nem lehetett tudni ez a szegény asszony talán pletykázna valahol err?l a közös titokról és a pletykától nagyon féltek a palócok - tudták hogy milyen veszélyes eszköz. - Te tudsz valakir?l, aki szokott pletykázni? Gondolod hogy jó dolog? A palócok is tudtak err?l, de akkor nem volt telefon és a telefon helyett pletykáztak. Ugye megérted? Nos, ezért inkább nem mondtak el titkokat az idegeneknek.

Már majdnem bejárta az egész Palócföldet a boszorkány és mivel nem talált semmi különöset, így hát hazafelé vette útját. Amikor búsan elgondolkodott, azon hogy fel kell adni a kereséssel, nagyon fájt a szíve, mert így biztos nem akarja ?t a király elvenni feleségül sem. Pedig nagyon szeretett volna a felesége lenni. Nincs itt semmi különös ezen a Palócföldön mondogatta magában és egyszercsak gyerekek kacagására lett figyelmes.

Most inkább mérgesítette öt a vidámságuk, mert nagyon elbúsult gondolataiban. De a gyerekek kacagása mégis felvidámította ?t egy picit.

Más gondolatokra tért, mert ? is nagyon szeretett volna gyereket fiatal korában és ezért közelebb osont élvezni, mint néz?, hogy hogyan játszanak - mert valahogy nem is csöndesen játszottak, mint gyerekeknél volt szokás, hanem kiabálás és kacagás követte egymást hangoskodásokkal, mintha egymásnak estek volna. A gyerekek ugyanis - úgy ezt már kiszámoltad - a tükrökkel játszadoztak vidáman - persze ezt nem volt szabad, - tükrözve a nap fényét egymásra - és észre sem vették hogy valaki, a boszorkány, a közelükbe férk?zött és figyelte ?ket. - Micsoda ez a villogó valami? Ha a gyerekek játszanak vele, akkor csak nem lehet veszélyes? Nohát, talán most megtaláltam azt, amit ilyen sokáig eddig eredménytelenül kerestem. De hogyan kaparintsak meg leglább egyet ezekb?l a király számára? De ezt úgy hogy senki meg ne lássa, még a gyerekek sem.

A következ? ötlete támadt. Hamar egy kígyóvá varázsolta magát, és mint kígyó kimászott oda a gyerekek közé.

Kígyó! Itt van egy kígyó, fussunk! Hangzott a kiáltás és a gyerekek azonnal elmenekültek. Az egyik fiú ijedségében otthagyta a tükrét is, amit a boszorkány most megkaparintott és visszamászott a bokrok mögé. Onnan pedig hamar tovább állt, mert tudta hogy keresni fogják majd a tükröt. A boszorkány hamar megértette, hogy a tükörnek nincs különös varázsa, és nem kell megijedni ett?l. A tarisznyájába tette úgy hogy senki sem lássa meg, elsuhant onnan úgy hogy senki se lássa meg, hogy ne tudják meg a szülök sem hogy hová jutott az elveszett kincs. Nem is tudták meg, mert nem találtak rá pedig sokat keresték. Csak nem kígyó vitte el, tanakodtak?

Többet nem is mert nyíltan mutatkozni a Palócföldön a boszorkány, nehogy pletykázni kezdjenek róla hogy talán ö volt az aki megkaparintotta a tükröt. Talán mégis volt valaki, aki megláthatta öt, ezért volt nagyon óvatos. Akkor pedig mindennek vége, gondolta, mert a pletyka elérte volna öt valahol miel?tt a királyhoz ér, és akkor elvették volna t?le a palócok. Inkább a sötét erd?t választotta és gyötörte a kíváncsisága is, - mi lenne, ha belenézne a tükörbe. - És mint boszorkányra, csak nem vonatkozhatnak a királyi törvények gondolta, és ha mégis úgy volna, most megszegheti ?ket, mert senki sem látja most öt, hogy mit csinál. Itt az erd? mélyében belenézhetek majd a tükörbe. - Hátha szép is vagyok és beillenék királyn?nek! Ezzel kedveskedet magának. - Ha szép volnék akkor, mégis elvenne a király, merthogy ilyen okosan és titokban jártam el ebben a feladatban.

De amikor a tükörbe nézett nagyon elszomorodott. Ez el?tt sohasem látta magát az ilyen tükörben és ezért nem tudta, hogy milyen csúnya is volt álarc nélkül. Ez a tükör most elárulta. Ett?l kezdve nagyon rossz kedve lett.

Igaza volt a királynak gondolta. Nem jó dolog a tükörbe nézni, csak szomorú lesz az ember t?le. Ekkor már csodálta is a király okosságát. És honnan tudjam, hogy ez a tükör igazat mutat. Egy fémtükörben mégis szebb vagyok. Mégis varázslatos dolog lehet és engem most csúnyává, akar varázsolni. Újra tartani kezdett t?le. Ezen annyira eltöprengett, hogy ezen az éjjen nem tudott aludni egy szemet sem.

Összetöröm - mondta hangosan és dühében, - hogy ne legyen! De ezt nem tehette meg, mert a király parancsát kellet teljesítenie és a felesége is szeretett, volna lennie. Most még szomorúbb lett. Mi történik majd, ha maga a király is belenéz a tükörbe és meglátja, hogy milyen ronda, vagy neki mást fog mutatni, a tetszése szerint? Jaj, mit csináljak, ennek, ami történni fog, pedig én leszek az oka. Csak nem fog a király börtönbe csukni engem is? Hét nappal és hét éjjel gondolkodott azon, hogy mit tegyen ott abban a mélységes erd?ben, miközben se nem evett, se nem ivott. Már a sötétben is nézegette magát a tükörben, annyira megszerette, mert éjjel mintha szebb lett volna, mire egy okos ötlete támadt.

A király felessége leszek mégis, - mondotta büszkén. - Most már tudom, mit kell tennem. Elmondom a királynak, hogy ez egy varázslatos tükör. Minél csúnyábbat mutat, annál szebbek vagyunk, és ha a kedvében járunk. Úgy is lett, ahogy a boszorkány kigondolta, mert nagyon örült annak hogy teljesítette kívánságát. A király szívesen elhitte neki, mert most megtanulhatta azt is, hogy hogyan kell a napot a szolgálatába állítani. - Megtörténik veled is, hogy szívesen elhiszel valamit? És ezekután mi történt még azt találd ki!

A boszorkány és a király ezekután sokat nézegették magukat a tükörbe. Csodálták szépségüket. Most mindketten majdnem egyformán szépek voltak. Megházasodtak és még ma is, örülnek, annak hogy milyen csodálatosan megfiatalodtak. Így hát élnek még - mert ugye fiatalok maradtak még ma is. Az én tudtommal, egész biztos, hogy ez így van. Éppen a hírekben hallottam err?l most.

De hát mi lett Tükivel? Gazdag lett, mert a király védelme alatt gyárthatja, a tükrökreit, még ma is. Azért van most tükör az egész világon ? nem igaz? És Palócföldön a Tüki tiszteletére még mindég tükör a tükör a neve.

palócföldi

A cikk tulajdonosa: Éld a saját életed

[link]

A cikk webcíme:

[link] /modules.php?name=News&file=article&sid=126

Bunyózás

Forgatókönyv

1. Megbirkózni egy gorillával nem érdemes. Mégis ezt tesszük. Mert kötelezö és könnyen belehevülünk, mert megkell védelni az önérzetünk, mégha azt is tudjuk hogy elvesztjük a játszmát.

2. De nézzük a dolgot a másik oldaláról. Ha megtámad egy gorilla akkor tudja hogy nyerni fog. A presztige a hangsúly, ha pl megsértettük. Ezért nem sportszerüen támad. A támadás szabályait is ö hozza létre avagy a helyzetnek megfelelöen értelmezi.

3. A harmadik felvonás. A gorilla gyözött és te felvagy haborodva - pedig tudtad hogy... - , kiütve a véredet szopogatva heversz. A gorilla örül hogy gyözött.

4. Na jó! De a történetnek ezzel nincs vége, csak a gorilla hiszi hogy ezzel véget vetett as dolognak. Egy óriási tévedésbe esett. Mégpedig azt hiszi hogy a dolog az igazságtalanság útján is megoldható. - Lebunyózott!

5.Az igazságnak azonban mindég idö kell hogy nyerjen. Az utolsó játszma a jövöben zajlik le. Ehhez pedig türelem kell. Vajjon ki lesz az aki...?

mvh

palócföldi

Szia Sincomi!

En is szoktam verseket irni, foleg ha nagy megprobaltatasok ernek. Jo par evvel ezelott egy idos neni halalkuzdelmet kellett vegigneznem, akkor ez a szornyuseg ihletett versirasra.

Ime a vers:

Az elmulas

Csak fekszik nyitott szemmel,

nem lat, nem hall semmit sem.

Nem erez fajdalmat, korulvette Ot

az elmulas, a vegtelen.

Olyan szanalmasan gyenge,

minden napja kuzdelem,

sapadt arcan mely redokkel,

s a szemeben ott a felelem.

Halkan suttogja a nevem

es gorcsosen fogja a kezem.

Nem akarja elengedni

meg egy pillanatra sem.

Mintha erot sugarozna e kez Neki,

mely lagyan, gyengeden simogat,

s konnyek hullanak a kezemre,

melyet O egyre csak szorongat.

Az elmulas reszese lettem,

88 ev, nagy ido!

Faradt, oreg teste pihenni szeretne,

de visszatartja meg Ot

valami csodas, magikus ero.

Bocsánat!

Bocsánat ha

valakit

megsértettem

nem akartam

de mégis úgy lett

sajnálnom kell

de védekezni

is majdnem tilos

ha sértett vagy

csak bocsánatot

kérhetetek most

de mond meg

ne tartsd magadba

ha sértett vagy

mondanod kell...

hogy megtudhatja

egy kollégám volt

kit megsértettem

a barátom lett

még ma is az

mert megszerettem

palócföldi

A te verseid is ha akarod. És dühöngj elrajtuk.

mvh

palócföldi