Oviba készülő kislányomnak milyen "felkészítő" könyvet vehetnék? (tudásbázis)

Nálunk a "felkészítés" (igaz, bölcsibe) az volt, hogy bevittem párszor az udvarra, mikor kint voltak a gyerekek. Játszott velük, feltérképezte az egész bölcsit. A gondozónők még a csoportszobába is bevitték. Nagyon teteszett neki a nyüzsgés, a sok gyerek, a sok játék!

Szept.1-én fülig vigyorral mentünk be! Harmadik naptól már ott is aludt. Ennyi volt a beszoktatás.

Sziasztok!

Köszönöm szépen a válaszokat. :)

Lehet, hogy a "felkészítő" szó félreérthető volt, természetesen olyan könyvre gondoltam, mint a Pöttyös Panni sorozat vagy a Janikovszky-könyv. Majd megnézem ezeket.

Természetesen nem mindennapos téma az ovi, de szoktunk róla beszélni. Főleg ismerősök kérdezik tőle, hogy "és ugye várod az ovit???" Kislányom meg határozottan válaszol mindig, hogy "nem". :) Ma is sétáltunk arra, nézelődik, tetszik neki, szeretne is bemenni, de mindig megkérdezi, hogy most itt is hagysz? Nyilván az van a háttérben, hogy fél tőle, nem akar tőlem elválni, ahogy Piczur is írta. Aztán lehet, hogy minden simán fog menni, nem lesz semmi gond, rájön, hogy tényleg jó lesz neki ott. :) Legalábbis reménykedem, hogy így lesz.

Szia,

szerintem sem kell konkrétan ovira felkészítő könyvet venni.

Amitől kedve lesz majd, az az, ha otthon pozitív vélemények hangzanak el az oviról, de természetesen nem szájbarágósan, és nem minden nap... csak ha néha szóba jön...

egyébként mesélj neki sokat fejből és mondókázzatok (Antanténusz, Bóbita, Iciri-piciri)

És hagyd sokat szabadon játszani, lehetőleg a levegőn :)

Jó egészséget!

üdv:

Alsi

Szerintem nem kell felkészítő könyv.

Az én lányomanak is az Én már óvodás vagyok című könyvet vettük meg, nagyon szerette.

Sokat beszélgess vele az oviról, sétáljatok arra, nézzetek be az udvarra, esetleg menjetek is be.

Ha már most kifejezésre juttatja a nemtetszését, akkor én egy kis időre szüneteltetném az ovisság fényezését.

Illetve attól is tartanék, hogy ha sokat mesélek róla és kialakul benne egy kép, ám az Ő ovija mégsem (pontosan) olyan lesz, akkor még csalódik is.

Én inkább arról mesélnék pár nap téma pihentetés után, hogy nekem milyen volt, mikor én ovis voltam.

És az mindenképpen benne lenne, hogy az anyukám minden nap jött értem. (Talán attól fél, hogy otthagyod. Ez gyakori, még akkor is, ha sosem hagyták ott sehol előtte a gyereket. Ezt a mi óvó nénink mondta a szülőin.)

Esetleg sétálgatnánk ovik mellett és bekukucskálnánk a kerítésen.

Nem nyomulnék, hogy "nézd, milyen jó nekik"... stb., hanem megvárnám, míg Ő kérdez ;-).

Az oviban csak játszani kell.

Ovira "felkészíteni" a legkönnyebb feladat, amihez még csak könyv sem kell. Csak játszani kell a gyerekkel :-).