Őszintén csodálom azokat a nőket, akik végig konyhatündérked... (beszélgetős fórum)

Szerintem nincs maximálisan igaza. Az pedig, hogy mit reagálok egy nyílt fórumban, maximálisan független attól, hogy neked arról mi a véleményed.

Ilyen bonyolult a világ, bizony.

Írod:"... egyre nagyobb érték, ha valaki megadja a földnek azt a tiszteletet, amit meg kell adni neki, hogy termővé váljon. Nem csak mérgezi a túlvásárlással."

Igaz. De nem mindenki olyan szerencsés, hogy ezt meg tudja oldani. Vagy mert nem kertes házban lakik, vagy mert nem ért a kertészkedéshez, zöldség,-gyümölcstermesztéshez. Mi családi házban lakunk, de nem termelek semmit, mert a konyhakerthez kicsi lenne a telek. Maradnak a tuják, fenyők, sziklakert, különböző virágok.

Megveszem a zöldséget, gyümölcsöt is, mint minden mást. Sőt, olyan elvetemült vagyok, hogy már vásároltam temus termékeket is. Nem vagyok túlvásárló, de amire szükségem van, azt megveszem. Ha ehhez a Temut választom, akkor azt.

Zumbának lehetősége van ezt-azt megtermelnie, sz szuper. Ha még kedvét is leli is benne, az duplán jó.

A témától elkanyarodunk megint, persze ez óhatatlan. Mint már annyiszor.

Ha kötekedni akarsz,akkor ne ilyen amatőr módon tedd!

Egyèbkènt Pannának maximálisan igaza van!

Vegyszermentes, üvegdaraboktól mentes zöldséget vásárolni is lehet, tömegeknek sikerül, így az nem érdem.

De látom, nem érted. Nem is kell mindenkinek mindent értenie.

Heti 48-72 órát dolgozom. 3 naponta főzök. Van kert,de èn csak elültetek,vetek. Onnantól a fèrjem gondozza,a lábam ki sem teszem.

Ami olyan gyümölcs,zöldsèg azt fagyasztom. Nem pacsmagolok befőzèssel,nincs rá se időm se kedvem. Pihenőnapjaimon csak dèlelőtt tevèkenykedek, dèlután pihi. Mègis mindig minden kèsz. Nem esz meg a kosz,tele a hűtő,tele a 3 fagyasztó,tele a szárító,a szennyes sosem folyik ki a tartóból.

Összefogunk. Nincs női meg fèrfi munka.

Akkor ismét: nem mondtam, hogy nem lehet relaxációs tevékenység. Egy cukrász is élvezheti az alkotás örömét.

Azt mondtam, hogy egyben munkának IS minősül, hiszen ha kiszervezed, munkabért fizetsz érte.

Az előző héten ötször sütöttem piskótát, mert az volt a heppem. Senki nem várta tőlem, még csak megenni sem akartam. Csak az elkészítés öröméért tettem. Akkor ez munka volt? Ugyan már!

Hagyjuk meg mindenkinek a jogot, hogy maga döntse el, számára mi hoz testi, lelki felfrissülést!

Én elég gyors vagyok, de egy adag teregetése nem 5 perc.

Zoknik pároztatása, ingek, pólók vállfára, hogy ne/kevesebbet kelljen vasalni, azért ennél több.

Nem tudom, hány éves vagy, de el kell keserítselek:

ahogy idősödsz, egyre kevesebbet fogsz bírni.

Nem tudom, hogy jön ide a wellness.

Értelmezve érdemes olvasni: a fizikai munka az munka. Semmi köze az aktív pihenéshez. Minden fizikai munka, ami fizikai erőfeszítésbe kerül és ha kiszervezed, valaki munkabért kap érte, hogy megcsinálja.

Az pedig, hogy valaki teljes állásban dolgozik, komplett háztartást vezet, napi szinten főz, konyhakertet tart fenn, virágoskertet ápol, kenyeret és süteményeket süt állandó jelleggel, folyamatosan és rendszeresen, az az önkizsákmányolás és nem, semmi módon nem nevezhető pihenésnek. Aktívnak sem.

Aktív pihenés egy városnézés, egy futás, egy kirándulás. Nem pedig a kert heti szintű gyomlálása.

Lehet relaxációs tevékenység, amely azonban fizikai munka, így kénytelen vagyok kategorikusan kijelenteni, hogy a sütés munka: munkahelyen a cukrász vagy a pék végzi és munkabért kap érte.

A kapálás is fizikai munka, eléggé kategorikusan ki tudom jelenteni, így meg is teszem.

Én nagyon utálok teregetni. Igazából nem is tudom, miért, de nagyon-nagyon. Az sem több 2 percnél. Az időn sokat nem segít a szàrító.

Persze amúgy nagyon hasznos. Àm a beszerzése nem annyira egyszerű sok esetben. Ha épp lenne is pénzem a gépre, szét kellene verni az egész konyhát a beépített bútortól a burkolatig, vagy a teljes fürdőt kellene szétbombàzni, és új melegvíz ellàtàst kialakítani. És rögtön felmerül, hogy a lakás àramellàtàsa (a fűtés is elektromos) elbírja-e.

És a lakàs bérelt.

Egyedül élsz? Akkor ráér, biztosan van/volt mit felvenned.

Ha van férje, vagy idősebb gyereked, ők is tudják szelektálni a ruhákat szín szerint. Negymá'!!

Nálunk a férjem indítja a mosást, én "csak" teregetek.

Ha dolgozni sincs kedved, az már komolyabb.

A múltkor bedurrant a térdem, derekam, nem esett jól a kiboritott ruhákat szortírozni. Meg semmisem.

Már jobb, de egy hónap volt

Hát nem tudom....

Talán, ahogy Panna is írja, akkor ott már van valami.

Nem tudom, hogy milyen betegséged van, így nem tudom felmérni, hogy az mennyire befolyásol a minden napi életben.

Bár vannak betegségeim, de én elég pörgős vagyok. Igyekszem a teendőimet beosztani. Nem főzök minden nap, illetve más is főz, nem csak én. "Igazi" takarítás csak szombaton délután van, a többi napon rendrakás, esetleg porszívózás felmosás.

Mosás is csak hétvégén van. kb. 4* indítom a gépet. Vasalás vasárnap.

Virágos kertem van és még kialakítás alatt, így nekem, tényleg csak kikapcsolódás, amit teszek, mert csak ültetek, locsolok és néha kihúzkodok néhány gyomot.

Vásárolni a férjemmel szoktam és autóval, hetente egyszer (szombaton reggel), ha kell bármi, akkor beugrok meló után a boltba, de inkább a fiúk megveszik napközben.

Ha, neked nehezedre esik egy mosás elindítása is, akkor ott nagy bajok vannak! Ezt még a 80 éves nénikém is bírja. A takarítást már nem annyira...