És a híres fotó, amikor méhenbelüli mátét során a magzat megfogta a sebész ujját, a fotós már nem volt fiatal, de akkor határozta el, hogy elvégzi az orvosit és megvalósította az álmát.
Tehát sosem feladni, kergessük, csak az álmot, hiszen lehet, hogy sikerül, ha nagyon akarjuk.
Sok múlik az ember képességein. Mihez van tehetsége? Van egyáltalán valamihez? Ha van, vajon rájön? Sajnos, sok ember élete végéig keresi a kiutat. A végén kell rájönnie, már felesleges keresni.
Szerintem minden ember életében vannak pillanatok, vagy akár hosszabb időszakok is, amikor minden kilátástalannak látszik. Nehéz tovább reménykedni, nehéz hinni, hogy minden jobbra fordulhat, hogy pozitív változást hoz a jövő.