NÉVADÓ Hogy működik az egész? Hogy kell intézni? Hogy történik az esemény? (tudásbázis)

Kicsit bánt, hogy ilyen hadakozás folyik eme fórumon.

Nos mi párommal "pogányok" vagyunk, ha úgy tetszik, s bevallom még a névadó sem foglalkoztatott, án egy éve a kis sógoromnak lett egy kedves barátnője, akiért a kislányom első perctől rajong! És ez kölcsönös. Idővel egyértelmű lett, hogy szülei (mi) utánunk ők azok, akikhez a leginkább kötődik. Felmerült hát bennem a gondolat, hogyan lehetne ezt a kötődést méginkább megerősítenni. Megkérdeztük, lennének e keresztszülők, s ők örömmel vállalták. Hát így döntöttünk a névadó mellett, hogy egy szép kis ünnepséggel tegyük még maradandóbbá!

Huh, látom hitkérdések vannak itt! Szerintem nem a vallásos nevelés hiányzik az embereknek, hanem ahogy, mint írtad is dorcs a jó példa! De én abban nem vagyok olyan biztos, hogy a vallásos nevelés jelentené a jó példát. Dehát mindenkinek szíve joga eldönteni, hogy hogyan szeretné nevelni a gyermekét:) Én biztos nem erőltetem a vallásos erkölcsöket! Hiszen ugye aki vizet prédikál az ne igyon bort... Én meg , hát mit is mondjak, nagyon szeretem a bort:P Fiatalabb koromban meg méginkább szerettem, vagy nevezzük tiltott gyümölcsnek?:D Na nem is ez a lényeg, hanem hogy nem lenne pofám a gyerekemet halálra fegyelmezni, mikor én sem voltam soha az a kifejezetten visszafogott, és bájos, igazán "jólnevelt" kislányka. Ami, itt hozzáteszem, nem a szüleim hibája volt. Soha nem csináltam olyan égbekiáltó baromságokat, de azért elég gyakran tettem rosszfát a tűzre. Én szeretném ,ha az én kislányom is ilyen eleven, és rosszcsont lenne, hiszen azért gyerek, vagy nem?

Még annyit, hogy mindezek ellenére szemtelen az sohasem voltam!

Visszatérve a névadóhoz, lassacskán elkezdem majd én is tervezgetni, hogy hogyan is legyen, meg utánanézek, hogy hol kell itt jelentkezni egy ilyenre:)

Én nem tennék különbséget hit és hit között, hogy melyik jobb vagy rosszabb, vagy helyénvalóbb.

Valóban nem a materiális szertartások döntik el valaki sorsát arról, hogy fog-e hinni, s ha igen, akkor miben. Csak az én véleményem az, hogy sok emberből hiányzik az erkölcsi tartás, ami persze nem azért van, mert névadója volt, vagy nem volt vagy mittudomén, hanem inkább azon, hogy nem látott maga előtt megfelelő példát. De hagyjuk a témát, tényleg nem akarok erkölcs- vagy vallásfilozófiai kérdésekbe belemenni, vitatkozhatunk a dologról, mert szerintem érdemes, de nem itt.

Bejegyzik az anyakönyvbe a kicsit. Ez az értelme. A keresztelőnek akkor mi? Bevizezik a gyerek homlokát??

Na meg ez alapján akkor a hivatali esküvőnek sincs értelme?

Épp ezért hangsúlyoztam ki kétszer is, hogy senkit nem akarok megbántani vele, aki ennek ellenére magára veszi és támadást érez belőle, az nem az én bajom. Nem írtam, hogy a gyerek kevesebb lenne attól, hogy "csak" névadója van/volt - nekem is az volt, a húgomnak még az sem. Mi sem vagyunk kevesebbek. Magánügy, valóban, de véleményem van és le is írom. Ha megengeded...

Valóban jó, hogy a gyerek később választhatja ki, hogy melyik vallást szeretné gyakorolni, illetve akar-e egyáltalán valamelyik egyházhoz tartozni. Ez a jó oldala. A rossz oldala szerintem az, hogy már az én generációm sem kapta meg azt a fajta vallásos nevelést, ami igenis tartást ad az embernek a legínségesebb időkben is. Én csak ezt sajnálom. Lehet mondani, hogy a "rohanó világban már nem divat" meg hasonlók, de én nem dőlök be ennek a rohanó világ dumának, meg a divategyházaknak. És nem vagyok bigott katolikus sem, a magam módján élem meg a hitemet, nem aszerint, ahogy mások megmondják. Nem hiszem, hogy dogmatikusan ki lehet jelenteni, hogy ki miben higgyen, de van, akinek ez jelent támaszt. És sorolhatnám...

Szerintem egyszerűen arról van szó, hogy a kommunizmus kiölte a szüleink generációjából a vallásosságot a maga ateizmusával, és már ők sem úgy neveltek bennünket, sőt már őket sem úgy nevelték a szüleik, mint mondjuk a nagyszüleinket. Tisztelem az időseket azért, hogy még két bottal, remegő lábakkal, de ott vannak minden vasárnap a misén, és térdelnek, felállnak ha épp az következik. Nincs az, hogy jaj, az ízületeim meg jaj így jaj úgy.

A mi generációnkból és a nálunk fiatalabbakból is hiányzik a hit. Világfájdalom, tiszteletlenség satöbbi. Ez nem iskolázottság kérdése - illetve nem csak az -, mert régen a legalja ember is félte az Istent és tudta, hogy hol a helye a társadalomban, nem csak jogokat követelve verte az asztalt, taposva keresztül mindenkin. És így tovább.

Bocsánatot kérek, hogy elkalandoztam a témától, de ezeket fontosnak tartottam leírni.

És lehetne hosszan boncolgatni a témát, amit megkezdtem, tudnék még írni, de ez nem az a fórum.

sziasztok!

nem is tudtam, hogy van még névadó.

én nem vagyok megkeresztelve, a férjem református. és akit 11 és fél éve a "keresztanyának" "szólítunk", ő katolikus. Elég kaotikus állapot. milyen keresztelője lett volna?

a névadóról meg azt hittem, az letűnt szoc.divat volt. Igaz nem jártam utána.

A lányom alsóban ref. hittanra járt, lehet hogy budhista lesz? :-)

Szia kedves dorcs!

Szerintem az emberek nemcsak a hagyomány miatt tartanak névadót, keresztelőt meg pláne. De ha a hagyomány miatt is csinálnánk akkor sem a keresztelőt választanám, mert sem én , sem a párom nincs megkeresztelve, és a gyerekemet sem szeretném megkereszteltetni. Nem azért mert nem divat, hanem elvből! Én nem hiszek, és ahogy nevelni fogom, valószínűleg ő sem fog! De ha mégis, és úgy dönt, akkor majd felvesz valamilyen vallást, olyat ami neki tetszik. Bár a vallások ideje aa modern korban nem tudom, hogy mennyire járt le, vagy mennyire nem, de manapság már nincs rá szükségünk, hogy mindenféle felsőbbrendű dologgal próbáljuk megmagyarázni magunknak , és másoknak a meg nem értett dolgokat. Na ebbe nem is folyok bele, mert akkor sosem lesz vége ennek a hozzászólásnak! Szóval szerintem tök jó dolog a névadó! Még egy alkalom, hogy bulizni lehessen, és a gyerek körül forogjon a világ:)

Nekem is és a a testvéremnek is volt névadója, meg úgy tervezem, ha lesz gyermekem neki is lesz.

Nálunk ez olyan mint egy esküvő. A polgármesteri hivatalban tartanak egy ki szertartás félét, azután pedig bulizunk. Össze szoktuk vonni az első születésnappal:)