"Nem zörög a haraszt..." (beszélgetés)
Az ókori Görögországban Socrates (469 – 399 i.e.) széles körben ismert volt bölcsességéről.
Egy nap egyik ismerőse rohant hozzá izgatottan s mondta:
– Socrates, tudod mit hallottam Diogenesről?
– Na várjál csak, mondta Socrates, mielőtt bármit is mondanál, át kell menned a hármas szűrőpróbán.
– Hármas szűrő? – kérdi az ismerős.
– Igen, folytatta Socrates. Mielőtt elmondod a Diogenesről hallottakat, szűrjük le, amit mondani akarsz.
Az első szűrő az Igazság.
– Teljesen biztos vagy abban, hogy amit hallottál, az a tiszta igazság?
– Nem, mondja az ember, tulajdonképpen csak most hallottam!
– Rendben van, szóval nem tudod, hogy a hír igaz-e vagy sem.
Lássuk hát a második szűrőt, a Minőséget.
Amit hoztál, az valami jó hír?
– Nem, sőt éppen ellenkezőleg…
– Szóval akkor te valami rosszat akarsz mondani Diogenesről, amiről azt sem tudod, hogy igaz-e vagy sem?
Az ember vállat vont és egy kicsit már röstellte magát.
Socrates folytatta:- Még mindig van esélyed arra, hogy a próbát kiálld, harmadik szűrő a Hasznosság.
– Hát amit Diogenesről hallottál, abból van nekem valami hasznom?
– Háát…nem hiszem…
– Nos, ha így áll a dolog, hogy a híred nem is biztos, hogy igaz, nem is jó és nem is hasznos, akkor miért kellene akárkinek is elmondani?
Az ember kissé zavarodottan és szégyenérzettel odébbállt.
Ez a kis történet példázza, hogy miért volt Socrates nagy filozófus és miért volt nagy megbecsülésben része akkor is és azóta is