Nem tudom, szeretnék-e gyereket (beszélgetés)

Mint tudjuk, az állam gondoskodására nem támaszkodhatunk.

Ha annyit tesz a gyerekünk, hogy kiválasztja a megfelelő szociális otthont, akkor itt van vége a történetnek. Mindenki eljut ehhez a dilemmához, ha nincs gyereke, akkor is.

A gyerek az nem olyan, hogy kigondolom, azt hesz.

Egy ismerős nő 21 évesen férjhez ment egy 41 éves férfihez, aztán 10 év múlva lelépett, hogy ő még nem akar gyereket, a párja meg nagyon. Azóta eltelt 5 év, azóta a nő is szeretne már gyereket, viszont most pasi nincs és a nő is már 36.

Sajnos amíg hezitálsz, addig inkább nem szeretnél gyereket mint igen. Ha szeretnél, azt majd érezni fogod.

Az pedig nem biztos hogy a te gyereked is úgy fog viszonyulni hozzád, mint ti a szüleidhez. Millió dolgon múlik. Előre azt se lehet tudni lesz-e annyira önálló hogy felnőtt korában elhagyja az anyahotelt, de az is lehet hogy külföldön találja meg a számítását amint felnő.

Ez nem csak a nő életkorához köthető:

"Among older mothers over 40, researchers found that an increase of 50% in Down syndrome risk was attributable to the advanced age of the father.

In fact, researchers suggest that there is only a modest increase in Down syndrome risk for women 35-39 compared with women 30-35 years old, but the dramatic increase in Down syndrome births among women 35 to 39 years old is largely due to the influence of older fathers because older women tend to make babies with older men."

[link]

"A férjed még 20 év műlva is lehet apa, te nem anya."

Az tény, hogy a nemzőképesség nem csökken annyira, mint a nőnél a teherbeesés képessége, de az apa életkora sem mindegy. Minél idősebb, annál több a mutáció a hímivarsejtjei DNS-ében, és annál nagyobb az esélye a genetikai betegségeknek.

Soha nem az életkor határozza meg. Mindig azt hiszi az ember, hogy van idő. Miért hiszi mindenki azt, hogy 40 éves koráig van idő? Én is mindig úgy voltam vele. De sem pénzem, sem kapcsolatom sem olyan körülmény nem volt, amikor úgy éreztem, hogy itt lenne az idő. Most minden van. Egészségem viszont már nincs olyan állapotban. 20 év kemény munka megtette hatását. Most már kedvem sincs. Puff…ennyi volt. De nem bánom. Hogy mikor alkalmas? Senki nem tudja. Lehet ha később kezdi el, éveket kell várni mire összejön. Ez annyira összetett. Egyáltalán kell annak a mindent elborító hormonnak jönnie? Valakinél jön, valakinél nem. Az sem “kötelező”

Behatárolhatatlan. :)

Szerintem.

Ebben nem vagyok biztos.

(egy szaranya)

Azért ez nem egyszerű, igen. Nem minden fekete vagy fehér. Én mindig is tudtam, hogy akarok gyereket, akarok egy sajátot, de amúgy sosem voltam az a tipikus anyatigris tipus, más gyerekét is csak messziről nézem meg, nem voltam sosem az a gügyögős, babázós csaj.

Aztán, amikor teherbeestem, nem örültem, hanem egyenesen lesokkolódtam rajta, hogy most mi lesz.. PEdig akartunk, csak nem akkor épp, hanem később.. de az élet így hozta.

De vannak az anyaságnak is szépségei. És nem kell mindenről sem lemondanod mellette. Nekem néha már lelkiismeretfurdalásom van, hogy a gyerek túl sokat van anyukámmal. Rengeteg időt tölt vele, így nekünk is megvan a magánélet, meg szerencsére mama is nagyon élvezi, hogy unokázhat.

Bárhogy is alakul, a lényeg, hogy meg kell találni az egyensúlyt, ami mindenkinek jó.

Annyira jó olvasni a hozzászólásaitokat, köszönöm!

Szóval párommal mi is úgy vágtunk bele ebbe a kapcsolatba, hogy egyikünk sem szeretne gyereket, úgyhogy az ő álláspontja továbbra is ez. És végülis az enyém is. Az valóban igaz, hogy nem könnyű döntés, és a húszas éveimben valahogy nem is éreztem ennek a súlyát, most viszont ez már "élesben" megy. Lehet, hogy tényleg a legjobb ötlet erre nem rágörcsölni most, meglátom mi lesz 1-2 év múlva. Azzal természetesen tisztában vagyok, hogy korlátozott időm van.

A rossz anyák sosem filóznak azon,hogy rossz anyák...sőt,meg vannak győződve,hogy ők jók.

Aki már gondolkodik...az nem lehet rossz,

Ezt helyetted senki sem fogja tudni eldönteni, neked kell meghoznod a döntést, vagy felismerni magadban az okok, amin rágódsz.

Én is hasonlóképp érzek, 30 vagyok. De én tudom az okát ennek az egésznek. Félek attól, hogy rossz anya leszek, mert az élet összes területén képes vagyok marcangolni önmagamat és túlspilázok mindent.

A felnőtt gyerekkel való kapcsolat valóban vonzó, de az sem biztosíték arra, hogy nem leszel egyedül. Sokan elköltöznek a világ másik végére, vagy elmérgesedik a szülő-gyermek kapcsolat, bármennyire is igyekeztek jól nevelni azt a gyereket.

Ilyenkor "örülök", hogy nálam/nálunk ez a döntés (nem akarunk gyereket) stabilan tartja magát 14 éve, soha egyikünk sem bizonytalanodott el. Ami talán annak is köszönhető, hogy mielőtt találkoztunk, már külön-külön is ezen az állásponton voltunk. Ettől függetlenül azt mondom, soha nem lehet tudni, kinél kattan be valami, még ha erre vajmi kevés esélyt is látok.

Sokszor olvasok olyan véleményeket a neten, milyen jó, hogy vannak nők, akik felismerik magukban az anyai ösztön teljes hiányát és/vagy a saját alkalmatlanságukat, ezért nem szülnek társadalmi nyomásra. A személyes tapasztalatom mégis az, hogy élőben nem ennyire megértőek az emberek. Ha nem is fejtik ki az őszinte véleményüket, még mindig keresik a háttérben a mindent megmagyarázó történéseket, amiért egy nő "ilyen lett". Én is jöhetnék hatszáz érvvel (Föld túlszaporodása, anyagi és létbizonytalanság, oktatás siralmas állapota, rossz szülői minta stb.), de a valóság szimplán annyi, hogy semmilyen szinten nem vágyok utódra. Hogy ebben mekkora szerepe van az eddigi életutamnak, szüleimnek, egyéb behatásoknak, jó kérdés. Mindenesetre azt vettem észre, ha valakiben megjelenik a vágy, pont tojni fog az ellenérvekre.

FI, ha van benned kétely, az azt jelenti, hogy még nem köteleződtél el 100 %-ig a gyerektelenség irányába (nem is kell). Ne görcsölj rajta, éld az életet, amiben jól érzed magad a pároddal, a hídon meg majd átmész akkor, ha odaértél. Egyelőre ez csak fölösleges mi lesz ha? szorongás.

mindketten 31 évesek vagyunk---

A férjed még 20 év műlva is lehet apa, te nem anya. Lsd Keresztes Ildikó

Hiába nyomatja a média, ebben a tekintetben férfiak és nők nem egyenlőek.

Majd ha a pocakodban lesz vagy a kezedben fogod egy pillantás alatt elmúlnak ezek az érzések.

Van még időd.

Szerintem ameddig így látod, addig nem szeretnél. Az elvárások miatt ne szülj, azért meg főleg ne, hogy ne legyél egyedül öregen.

Még annak is nagy feladat, aki igazán szeretné, hát még ha nem. Lehet 1-2 év, és másképp látod. Mondjuk az sem mindegy, hogy vélekedik erről a párod, ő akar-e.

Persze utána esetleg meg nehezebben jön össze és ezt is bele kell kalkulálni.

Én is reálisan láttam anno az anyaságot,és nem is vagyok az az "ősanya" típus, de hát azért még így is okozott meglepetést rendesen :DDD

Ugyan.

Az,hogy szülsz meg nem jelenti azt,hogy öreg korodra nem leszel egyedül.