Nem fogyókúráztam, nem jártam konditerembe, mégis fogytam!

Első lépésként pár szót ejtenék, hogy miért is akartam egy kicsit az alakomon változtatni. Egyáltalán nem vagyok túlsúlyos, sőt a tömegem jelenleg bőven a normális kategóriában van, de szándékosan nem írom, hogy mennyi is az, mert biztos, hogy mindenki azt reagálná, nekem nem is kéne fogyni! Csak a legtöbben azt felejtik el, hogy bizony a zsír/ háj tömege jóval kevesebbet nyom, mint mondjuk az izomé, ezért akár rengeteg zsírpárna is felcsúszhat ránk úgy, hogy a mérleg mutatója egy millimétert nem mozdult el. Próbáljuk csak ki, ha veszünk 1 kg húst és 1 kg zsírt azt fogjuk látni, hogy bizony a zsír térfogata jóval nagyobb! Na most velem pontosan ez van. Zsírréteg van bőven és bizony ettől a zsírrétegtől meg kell szabadulni, mielőtt izmot építenénk! Saját magamon tapasztaltam meg, hogy napi 200-300 hasprés, 100 guggolás és egyéb ismert gyakorlatok ugyan izmosítanak, de a zsírt nem égetik! Az eredmény az lett, hogy az erőnlétem kiválóan nőtt, kicsit sem okozott problémát 100 felülést egyhuzamban 1 perc alatt letolni, viszont az alakomon, kinézetemen ez egyáltalán nem látszódott. Ezáltal ébredtem rá, hogy előbb azoktól a fránya zsírrétegektől kéne megszabadulni, és utána guggolgatni és felüléseket csinálni.

És akkor itt jön az én "sikersztorim" menete. Mint már említettem, számomra ezek a trenddiéták kicsit sem voltak vonzóak, ezért az első dolog, amivel kezdtem, hogy elhagytam a reggelire fogyasztott finom kakaós csigát és helyette inkább joghurtot ettem. Igen, itt most lehet mondani, hogy de egy pohár joghurtban 4 kockacukor van stb., de ehhez legalább nem társul szénhidrát, hiszen a kakaós csigában is van bőven cukor, meg liszt meg mindenféle, amire kicsit sem lehet mondani, hogy tápláló. A reggeli joghurtozás nekem nem okozott gondot, amúgy sem szeretek sokat reggelizni, én ilyen vagyok.

Én sajnos délig nem igazán vagyok éhes. Ebédre viszont ha akartam, ha nem, azt ettem, amit édesanyám főzött. Hazaérek suliból sajnos pont nincs kedvem különféle salátákat meg diétás omletteket összeállítani, de amúgy is, energiára szükség van! Azzal nem lehet fogyni, ha csak salátát meg gyümölcsöt eszünk, mert az éremnek két oldala van. Persze oké, lehet mégis lemegy 1-2 kiló, de a másik oldalon meg teljesen legyengülünk és a suli vagy a munka látja a kárát (szintén tapasztalat). Szerencsésnek mondhatom magam, mert nem vagyok egy nagy kenyérpárti, ezért ebédre tudtam mellőzni a szénhidrátot (kivéve, mikor fini spagetti volt). Számomra mondjuk az ebéd nem 12 órakor volt, hiszen ki végez akkor a suliban/egyetemen, hanem 2-3 körül tudtam ezt megejteni, így legtöbbször akár a vacsora is kimaradt. És akkor itt a kulcsmondat. Nem kell feltétlenül üres hassal lefeküdni, de tény, hogy az este 8-kor bezabált pizzából zsír lesz. Ehelyett én 6 órakor ettem egy barackot egy joghurtot vagy éppen amit találtam és nem szénhidrát. Nem voltam kicsit sem éhes, hiszen későn ebédeltem, de mindig korán feküdtem.

Összességében étrend terén csak arra kellett odafigyelnem, hogy a korábbi szénhidrát mennyiséget lecsökkentsem. Nem vontam meg magamtól semmit, ettem csokit, ha éppen azt kívántam, de nem ettem mindennap lisztféleségeket, vagy ha igen, csak egy alkalommal tettem meg. Hogy hány kalória volt a napi bevitelem, fogalmam sincs, de véleményem szerint az egyik legbugyutább fogyókúra a kalóriaszámlálós, hiszen még jól rá is stresszelünk, hogy jajj ebben 250 van ezt most nem, meg jaj mennyi is volt az az abonett, hú most hol tartok? A stressz a fogyókúrázók legnagyobb ellensége, nem véletlen, hogy ilyen sokan belebuknak a diétába. Az étrendet nagyjából itt be is fejezném, ettől többet nem nagyon tettem. Talán még annyit, hogy azt a napi 2-3 bögre teát semmiképpen sem cukorral ittam/iszom, tökéletesen megfelelt az édesítőszer, ami a közhiedelemmel ellentétben nem okoz rákot meg hasonlókat, bár nem árt a minőséget keresni. A finom tea pedig szépen elvette az édesség utáni vágyamat.

És itt jön a kis alakformálás 2. része, a mozgás. Őszinte leszek, utálok sportolni! Tőlem az lehetetlen elvárás, hogy heti 3-4 alkalommal eljárjak spinningelni vagy ilyesmi, eleve mi van akkor, ha épp nincs kedvem hozzá az nap, de akkorra van időpont? Mozogni akkor kell, amikor akarunk, nem amikor ki van írva. Első lépésben, minthogy a táplálkozásban már egy icipicit visszafogtam magam, alkottam magamnak egy kis "alakformáló" feladatsort. Aki ilyet talál ki, annak fontos, hogy egyénileg alakítsa a mozdulatokat, mert nem mindenki tud pl 100 guggolást végezni, már egész fiatalon lehetnek térdproblémák. Azért leírom, hogy az enyém nagyjából, hogy is nézett ki: elsőnek 2 db 1kg-os súlyzóval csináltam 10 guggolást, utána 100 hasprés (nem felülés!), 10 nyújtott páros lábemelés hanyatt dőlve, 10-10 oldalhasprés mindkét oldalra, 20-30 hátizom hanyatt fekve, felsőtestet megemelve, és lábhajlítások egyik majd másik oldalra (30-30). Illetve még1 bonyolultabb, beültem a radiátorral szembe és belekapaszkodtam, az egyik lábamat magam elé helyeztem derékszögben, a másikat oldalra kinyújtottam, figyelve, hogy a csípőmet a radiátor felé döntöm (és nem kifelé!). A nyújtott lábat 100x mozgattam fel le, apró mozdulatokkal. És persze a másik oldal. Ez egy feladatsor, kb 6 perc végigcsinálni. Ezt megcsináltam akkor, amikor kedvem támadt, mondjuk tanulás közben kifejezetten jól esett, de már felkelés után nagyon jó érzés volt és sokkal fittebb voltam egész nap, hogy már reggel átmozgattam minden izmomat. Egy nap kb. 4, max 5 alkalommal csináltam meg a feladatsort, de nem mindennap! Nincs értelme minden áldott nap végig csinálni egyrészt, mert az izomnak pihennie is kell másrészt, mert hozzászokik a szervezetünk egy adott számhoz és nem lesz számára megterhelő az az x hasprés, ergo nem fejti ki a hatását. Nem csináltam 2 feladatsort egymás után azonnal, mert hamar meguntam, inkább 1-et reggel, 1-et pihenőnek 1-et fürdés előtt, stb.

Ismét szerencsésnek mondhatom magam, mert van nálunk futópad. Ez nem azt jelenti persze, hogy mindenkinek el kell rohanni venni egyet, de nyilván kényelmesebb, ha van mondjuk egy esős őszies időben, vagy télen. Ráadásul én nem is szeretek utcára kimenni, mert a környék tele van ismerősökkel és mind ott bámul, hogy ez itt mit rohangászik.:) No, de a futás. A futás azon kevés sportok egyike, ami nagyon hasznos, de nagyon unalmas (legalábbis az én szememben). Voltak ugyan különböző fellángolásaim, hogy 40 percet lefutok meg minden, de egyrészt már 10 perc után elfáradtam (és untam is) másrészt a lelkesedésem 1-2 hét után alábbhagyott. Mégis sikerült a futást beiktatnom a hétköznapjaimba. Nem írtam ki előre magamnak, hogy akkor szerdán és szombaton mindenképp futok, mert igenis bármikor közbejöhet valami! Akkor futottam, amikor tudtam, most van időm és kedvem is hozzá, mert ehhez kedv is kell. No de nem ám úgy kezdtem, hogy akkor 60 perc sprint! Éppen ellenkezőleg. Lemértem, hogy mi az az idő, amit le tudok futni folyamatosan úgy, hogy kicsit sem érzem magam fáradtak, megterheltnek. Nálam ez az első alkalomnál kb. 6 perc volt. Ez nem azt jelenti, hogy nem tudtam volna többet futni, de utána már végig érzem, hogy fárasztó a dolog. Tehát 6 perc. A következő két alkalomnál 6-6 percet futottam,a rákövetkező 3-4 alkalomnál már 7-et majd 8-at és így tovább. Lassan megy a dolog, de egyszer csak azt vesszük észre, hogy minden különösebb probléma nélkül végig tudunk futni 30 percet. Ehhez mondjuk az kell, hogy egy heti 4 alkalommal jussunk futócipő közelébe :) de legyünk őszinték, 6 perc az aztán igazán kevés, ennyi ideje talán mindenkinek van. Én ráadásul még TV-t is tudtam nézni közben.

No tehát amiket eddig leírtam, remélem nem tűnnek ijesztőnek, én úgy gondolom, hogy bárki által megvalósítható apró kis trükkök, melyhez ugyan kell idő, de bevált módszer!

Az alakformálás legtöbb esetben zsírégetéssel jár, és bizony előfordul, hogy a zsír, amit elégetünk éppenséggel több, mint az izom, amit építünk. Tehát az alakformálás is jár súlyveszteséggel, de nyilván nem annyival, mintha egy fogyókúrát csinálnánk végig, rendszeres megerőltető edzéssel.

Kb. 2 hónap alatt sikerült letornáznom magamról 3 kilót, de az alakomon jóval több látszódott, beleférek a régebbi ruháimba, amelyeket korábban kihíztam és a szorosabb felsők is jól állnak, melyeket korábban meg sem mertem venni. Persze folytatom azóta is az edzést (pláne most, mert nyáron túl sokat nyaraltam).

A legfontosabb, hogy mindenki még időben kezdje el az alakját formálni, mert ha már túlléptük a normál súlyhatárt, akkor bizony nehéz fogyókúrának nézünk elébe. Személyes véleményem szerint a legtöbb ember azért nem veszi észre, hogy mennyire meghízott, mert csak a mérleget bámulja ahol is végig ott mutatja, hogy igen még a normális tartományban vagy, aztán annyit lát, hogy csak 1 meg 2 kilóval több, mint a normál. De nem a tömeget kell nézni, hanem a kinézetet, a centiket! Hiába jó rám a M-es méret, ha egyszer látszik a háj, amit le kéne olvasztani. Az a háj az L-es felsőben is látszani fog, éppen azért, hogy jelezze, neki nem ott van a helye!

Remélem sikerült kedvet csinálnom egy kis alakformáláshoz mindenkinek, aki nem túlsúlyos mégsem mutatnak jól rajta a ruhák, mert a jó alak nem a normál testsúly határától kezdődik, az csak egy statisztika, mely besorol minket egy kvázi egészséges tartományba.