Munkahelyi vérszívás (beszélgetés)

És jutnak eszembe...

Minden egyes kollégámnál, mert én vagyok a második legrégebben ott dolgozó, a próbaidő utolsó napján a kolléga előtt megkérdezem a főnököt, hogy találkozunk e még holnap x-el:)))

Persze azért figyelek arra, hogy csak olyan kollégánál játszom ezt el, akiről tudom, hogy marad.

randa sznob leszek, de ezekben a "poénokban" semmi kifinomult humor nincs, nekem sem jönnek be:)

Én azt szeretem, ami játékos és gondolkodtatóan humoros is egyben.

Mi is folyamatosan oltjuk egymást.:)

Múltkor Bp.-re a Vágóhíd utcába kellett mennem, olyan sms érkezett szobatársamtól, hogy sajnálja, hogy vágóhídra küldtek, ő nem így akarta...:D

Az ilyen kétértelmű, közönséges humort nem szeretem, de sokan élnek-halnak érte.

Nem veled van a baj. Én pl. rászólok az illetőre, ha ilyet vet be, mert szerintem ez nem vicces.

Nem vagyok egy féltékeny típus, csak az ilyen vicceket nem szeretem. Egyszer még munkanélküliségem alatt pincérként dolgoztam és bejött hozzám a férjem. Beszélgettünk egy kicsit majd elköszönt és mondta, hogy na jó, elmentem. Mire a kolléganőm közölte, hogy de jó neked:)))) Persze közöltem vele, hogy a férjemmel ne viccelődjön ilyen formában, de nem értette meg. Azt gondolom, hogy vannak helyek, ahol az ilyen típusú humor nem való.

Mi is szabinak hívjuk a szabadságot:)

Nálunk van egy ún. katasztrófa mobil, amit akkor hívnak az ügyfeleink ha nincs munkaidő. Tehát este, éjjel, hétvégén és ünnepek alatt is. Kolléganőm először vitte el és már alig várta, hiába mondtuk neki, hogy azért annyira nem klassz, ha megszólal, de ő örült, így az első éjszaka fel is hívtuk, hogy micsoda katasztrófa történt és azonnal intézkedjen, küldje a katasztrófa elhárítókat a mentőket, tűzoltókat, stb. és, hogy ne bukjunk le túl hamar a férjem hívta fel őt:)

Ezen is napokon át nevetgéltünk.

Igen, ez tény és való. :)

Így olvasásra szerintem viccesek a helyzetek.

Ha a férjem zsebében kotont találtam volna (úgy hogy ezt a topikot nem olvasom), én sem hittem volna el, hogy csak úgy odakerült. Ilyennel trampliság viccelni.

A saját férjem ugrattam a féltékenysége miatt. Mikor még csak hétvégi kapcsolatunk volt, egy időben a szüleimhez ment át telefonálni, mert úgy órákat tudtunk trécselni ingyen. Egyszer vmi szünet volt a suliban, amit nem mondtam meg előre, és hazajöttem. A nagyanyámmal összedolgoztunk, ő vette fel a telefont, és közölte, hogy "valami fiúval elment". A sztorit jó körítéssel dolgoztuk ki, a történetbn sokat készülődtem, stb. Aztán mikor letörve letette a telefont, akkor betoppantam.

Azért ez durva:)

Leht ,hogy van akinek poénos, de ezzel nem kéne szórakozni..

Ezek tényleg túl vastag poénok.

Nálunk régi főnököm mondta, ha kerestek valait, aki nem volt a közelben, hogy qrni ment, de válást nem idézett elő, csak elképedést és vigyorgást.:)

Jópofa kollégám egy női hangnak azt válaszolta a telefonba, XY nem jött be dolgozni... már napok óta.(A feleség által keresett kolléga valahol tárgyalt.)

A szoba jót röhögött...majdnem válás lett belőle.

Megyek haza, veszem a kabátom, mielőtt felakasztom valamiért belenyúlok a zsebébe...hát ez mi?.. egy koton..még jó, hogy én találtam meg.

...valahogy nem találtam viccesnek. A többiek másnap jót röhögtek.

Aztán valaki őt is megviccelte...válás lett belőle.

Azt gondolom, hogy ezek a poénok, csak azoknak viccesek, akik benne vannak és tovább adva már nem is tűnik túl humorosnak.

Azért egyet megpróbálok leírni:

Kollégám ebédet rendelt a wasabi-tól és hozták is időben. Az egyik kolléganőm vette fel a kaputelefont és csak annyit hallottunk, hogy itt nem dolgozik Vass Szabi:)))) És persze, amit már írtam, hogy ez csak annak vicces aki benne van: azóta nagyon gyakran elhangzik ez a név ugratásként, na meg már Vass Szabitól rendeljük az ebédet és nem wasabi-tól.

Igaz...

Nem kimondottan ötletvadászat a cél, azt sem bánom, ha szimplán jókat röhögünk.

Minden ötlet érdekel:)

Avagy mivel szoktátok ugratni kollégáitokat?