Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Mitől lehet állandó halálfélelmem? fórum

Mitől lehet állandó halálfélelmem? (tudásbázis)

17. Gine (válaszként erre: 16. - Calypso07)
2011. ápr. 9. 10:47
Nagyon szeretem én is ezeket a könyveket,azóta olvastam már ehhez hasonlót,mindegyik igazán elgondolkodtató:)
16. calypso07 (válaszként erre: 11. - Gine)
2011. ápr. 9. 10:45

Szia Gine!

Igen! Nagyon jó,ezt merem állítani!

Nagyon sok embernek segített már eddig is,és ezután is fog,ebben biztos vagyok. :)

15. calypso07 (válaszként erre: 13. - 1e76158442)
2011. ápr. 9. 10:42

Persze ez természetes!De azt kell megértened,hogy

hiába harcolsz ellene,ez attól még be fog következni,mert ez az élet természetes velejárója.

Meglátod,majd minél többet fogol ebben a témában olvasni,és tájékozódsz,tudni fogod hogy ez csak egy átmenet és nem szűnünk meg létezni.Senki sem szeretné elveszíteni a szeretteit,és senki sem szeretne csak így hip-hopp megszűnni,mert akkor mi értelme volna az életnek? Most nálad a hormonok is rádolgoznak hogy érzékenyebb vagy,de éppen most egy új kis életet hordozol a szíved alatt,inkább rá összpontosíts,mert nem teszel jót neki ezekkel a fájó gondolatokkal.Próbálj kibillenni erről a holtpontról,arra törekedj,hogy addig szeress és mutasd ki a szereteted mindenkinek akit szeretsz,amíg lehetőséged van rá.

Hidd el ez a legtöbb,amit bárkiért megtehetsz ebben az életben.Amikor életet adunk,egyben halálra is adjuk a kedves jövevényt és ez teljesen

természetes dolog. Olvass minél többet a témában,és szeress minél többet! :)

14. Gine (válaszként erre: 13. - 1e76158442)
2011. ápr. 9. 10:23
Segíthet ám ebben egy terapeuta,és nem szégyen ezt a lehetőséget igénybe venni,sokan járnak ilyenhez,én is voltam annó,és segít!
13. 1e76158442 (válaszként erre: 9. - Calypso07)
2011. ápr. 9. 10:21
igen tudom az rá a megoldás,hogy elfogadjuk a halált,de nem megy,nem akarom elvesziteni őket,ha rá gondolok összeszorul a szivem és sirni kezdek.
12. Gine (válaszként erre: 10. - Bucóka20)
2011. ápr. 9. 10:21

Szia!


Akkor egyre gondoltunk,szerintem is ez lesz Nála a probléma...

11. Gine (válaszként erre: 9. - Calypso07)
2011. ápr. 9. 10:19

Szia!


Ez a könyv egy jó ötlet:)

2011. ápr. 9. 10:18

Én (is) ilyen vagyok.De nekem papírom is van róla,h beteg vagyok.Szorongásos betegség,ami ezzel (is) jár.Tudnék ezernyi példát sorolni,h mennyi helyzetbe képes vagyok,szó szerinte halálra aggódni magam.Én is anyukámért,apumért,papámért,mamámért és páromért.Ha már huzamosabb ideig nem veszik fel a telefont én már akkor teljesen rosszul vagyok.Volt,h már sírtam,h tuti meghalt... !


Így,h tudom,h ilyen túl aggódós (betegesen aggódós) vagyok,amikor ilyen helyzet van,próbálok ész érveket amellé állítani,h biztos nincs baj.De 100%-osan csak akkor nyugszok meg,ha már beszéltem/láttam/írt.. az illető személy.

9. calypso07 (válaszként erre: 1. - 1e76158442)
2011. ápr. 9. 10:14

Szia Timcsi!

Kicsit fura amit írni fogok,de hidd el,ha megteszed

hogy elfogadod a halál gondolatát,ami szorosan hozzá kapcsolódik az élethez,akkor elmúlik a félelmed.Minden ember életében eljön az a pillanat,amikor egyre többet kezd foglalkozni a halál gondolatával,ez teljesen természetes.Csak az a nem természetes,ahogy ehez mi hozzá állunk.

Amikor megszületünk,azon a napon megkezdődik a visszaszámlálás,ezért próbáljunk úgy élni,hogy minél több lelki javakat gyüjtsünk,mert csak azt vihetjük majd magunkkal.Ezt most nem vallásos értelemben mondom.Megnéztem az adatlapodon mennyi az éveidnek száma,abszolút normális hogy most

már elkezdtek ezek a gondolatok foglalkoztatni.

Tudod attól hogy nem akarunk rá gondolni,még ugyan úgy közeledünk felé,menthetetlenül...

Az egyetlen okos dolog,ha megváltoztatjuk a hozzáállásunk,és azt,hogy mit gondolunk a halálról.Azt ajánlom neked,ásd bele magad minél jobban a témába,olvass minél többet ebben a témában,és fogadd el magadban,amint elfogadod,megszűnik a félelem.Ajánlom neked rögtön

Michael Newton: Lelkünk útjai c. köteteit


[link]

8. Gine (válaszként erre: 6. - 1e76158442)
2011. ápr. 9. 09:57

Igen,utána jött az a hozzászólás:)

Nem vettél észre magadon ezenkívül más dolgokat is?Mert lehet ez egy enyhe szorongásos "betegség" is akár

7. 22342e0151 (válaszként erre: 4. - 1e76158442)
2011. ápr. 9. 09:56

valami nagyon nem kóser körülötted..


Bocs, de nekem ez a véleményem...

6. 1e76158442 (válaszként erre: 5. - Gine)
2011. ápr. 9. 09:53
már terhesség előtt is megvolt
5. Gine (válaszként erre: 3. - 1e76158442)
2011. ápr. 9. 09:51

Szia!


Lehet csak a terhesség hozta ezt elő belőled...próbálj meg minél többet kikapcsolódni,terelni a negatív gondolatokat,nehogy aztán belebetegedj

4. 1e76158442 (válaszként erre: 2. - 22342e0151)
2011. ápr. 9. 09:49
Már egy-két éve,hol elfelejtem,hol meg annyira rámtör,hogy csak az jár a fejemben.
2011. ápr. 9. 09:49
Nem tudom mit tehetnék az ellen,hogy ne gondoljak a halálra.Nem attól félek,hogy én meghalok,sőt szeretném is ha inkább én halnák meg mindenki előtt,hanem attól félek iszonyatosan,hogy meghal valaki a családban,pl.az anyukám,a gyermekem a párom.Félek és annyira belemélyedek szinte elképzelem,hogy eljön az a nap és nagyon szomorú leszek,sirok.Nem akarom ezzel gyötörni magam,mit tegyek?Nem akarom ezeket átélni.Boldognak kéne lennem,anyukám egészséges,itt van mellettem,párkapcsolatom boldog,gyermekeim egészségesek,terhes vagyok,minden rendben,de mégis itt ez a nagy félelem....segitség!
2011. ápr. 9. 09:46
mióta van neked?
2011. ápr. 9. 09:45
Halálfélelem!

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook