Mire véljem a kutya ezen viselkedését? (tudásbázis)

Jesszus! Akik ezt tették vele, hasonló sorsot érdemelnének. :(

A leírtak alapján nem csodálkozom az okos kutyus viselkedésén. Nem oldható meg, hogy ne mehessen a lakás szőnyegpadlós részébe?

Persze, tegyél fel képet, biztos nem csak én nézném meg szívesen.

Felszedném én a szőnyeget, de padlószőnyeg..:-(

Ilyenkor sajnálom, hogy nem laminált padló, parketta van..

Amúgy megcsinálnám, de albérlet. Igaz a szőnyeget mi vettük, mert ami volt az egy okádék. A régire lett rátéve. Persze ezt a tulaj úgy engedte, ha megyünk marad a szőnyeg.. Jó mi? Szóval valahol letojom, mert a saját szőnyegemet pisilné le, de mindegy! Ha nem muszáj ne tegye!;-)

Nem könnyű feladat egy kiskutya bizalmát megszerezni és feloldani a feszültségeit. Nagyon érzékenyek, egy életre megjegyzik, ha rosszul bántak velük. Én azt tanácsolnám, hogy a helyéről sose szedd ki és a helyén ne piszkáld. Hadd legyen neki az egy fajta menedék. Ha úgy látod, hogy jönne ki a helyéről, csak fél, akkor hívjad. Mindig úgy hívd, hogy leguggolsz hozzá, hogy ne legyél olyan sokkal nagyobb nála. Ha ölbe tudod venni, akkor úgy vidd körbe a lakásban és úgy ismertesd meg mindennel, szagolgasson meg mindent, viszont ha valamitől fél, akkor ne erőltesd. Beszélj hozzá sokat, a fekhelyére tedd be valami már nem használt ruhádat vagy egy zoknit. Nyugodtan szóljál rá, ha rosszat csinál, idővel majd rájön, hogy nem kell félnie ilyenkor, nem bántod. Ha tudsz, akkor játsszál vele nagyon sokat, az nagyon közel hozza egymáshoz a gazdit meg a kutyát. Séta közben álljál meg vele többször is, guggolj le hozzá, simogasd egy picit, aztán induljatok tovább. És séta közben is beszélj hozzá.

Idő, türelem kell hozzá, de te is tudod, hogy megéri. :)

Felszedném a szőnyeget egy időre, míg meg nem nyugszik szegény, és már nem fél a hangodtól.

Ez a pár nap még semmire sem elég, sem te nem tudod őt megszokni, sem ő téged! Legyél türelmes, és adj neki lehetőséget, hogy éjjel-nappal láthasson téged, ne zárd be előtte az ajtót.

Ha levitted és pisilt-kakilt, akkor azonnal megdicsérném, simogatnám. Ha ő kéredzkedik ki (amit lehet, hogy már megtett, de nem érted még a jeleit), akkor egy jutalomfalat jár neki, ha visszaértetek.

Szegény nem ketrecbe volt, egy disznóólban, a saját végtermékeikben, betonö.

Pl. retteg a fűtől..

Háát igen, azok a szemek..

Megnézed? Szívesen felteszem az adatlapomra.

Dehogy vagyok türelmetlen!:) Én aki egy törpenyuszit szelídített meg, úgy, hogy pórázon tudott sétizni, szobatiszta lett, és vezényszavakra is hallgatott?! ;-)

<3

A másik gondom.. Ugye bántalmazták!

Szóval, az utcán nem mer pisilni/kakilni, pelusra fenn!

Már 2x a szőnyegre is akart csurgatnhp, de már a határozott nem-emtől is frászt kap, de a szőnyegre nem hagyhatom, hogy csurgasson

Arra véljed, hogy türelmetlen vagy; hiszen a kutyus csak pár napja van nálatok.

Amellett hős, hogy képes vagy nekifutni egy teljesen antiszociális, bántalmazott csivava megszelídítésének.

Ahogy előttem írták, sok-sok idő, türelem kell egy menhelyi kutyus lelkének helyrerázásához. Szerintem kivétel nélkül mindegyik hatalmas traumán esik át, amikor megérzi: a "gazdijuk" kidobta őket. Csak meg kell nézni a szemüket...

Mi az, hogy nem oldódik...pár nap alatt???

A lakást már elfogadja kicsit, és azért nem fél, mert az is zárt. Belátja a határait, a falait, akár a ketrecét is látta. Az volt a számára a biztonság, hisz csak azt ismerte.

Enni simán eszik, és már előttem is mer. (eddig nem tette)

Sétálni hordom, de úgy fél, hogy kb. a földdel válik eggyé..

(nehéz eset szegénykém)

Pedig 17 kutyussal lett mentve, egy helyről, de ő az egyedüli aki nem oldódik..

Csak azt nem értem, hogy éjjel miért nem fél?

Egyedul erzi magat, akarja tudni, hogy megvagy- e. Nem tudod beengedni a szobaba ejjel, vagy legalabb nyitva hagyni a szoba ajtot?

Ido kell, hogy bizzon ujra az emberekben, legyetek turelmesek.

Nekunk is most menhelyi kutyank van, o igaz ket perc alatt megszokott nalunk :)

Eszerint újra és újra meggyőződik róka, hogy ott vagy.

Védett, saját sarkot keresett, ez a ketrecben is nyilván jó stratégia volt.

Én nem zárom el magamtól a kutyámat, hadd lásson- halljon engem, de vannak más szempontok is nyilván.

A picurkád azért a ketrecbeli nagy létszám után nagyon egyedül érezheti magár általában is, de éjszaka főleg, mert akkor még csend is van, ezért is akarja tudni hogy "megvagy-e még".

Ez egy nagyon hosszú folyamat lesz. de ha törődtök vele nem lesz gond. be kell szocializálódnia hozzátok. lehet pár hónapba fog telni. légy türelmes vele, szeresd, éreztesd vele hogy biztonságban van. ha jó kedve van jutalmazd, ha befordult akkor próbáld meg símogatni vagy csak a közelében lenni, halkan beszélj hozzá.

a szomszédunk kutyusa 6 évig volt gazdátlanebből kb 4 évig menhelyes. ugyanilyen volt (bár ő staff-labi keverék) és mára a legkiegyensúlyozottabb kutya akit ismerek. 2 évbe telt hogy ez így legyen

Úgy!

..de napközben sem, ugyanis mikor megjött akkor a konyha egyik sarkát 'elfoglalta', és onnan nem lehet kirobbantrani sem.. ha a fekhelyét elteszem, akkor a sima kövön fekszik, de nem mozdul.. így ez lett a helye.

Már indítottam egy fórumot, amiben részletesen leírtam, hogy egy örökbefogadott, teljesen antiszociális, bántalamzott kutyusom van.. (aprócska csivava)

Szerda óta van nálunk, nagyon kis félénk, tartja a távolságot, stb. (egész nap a helyén fekszik, ki se dugja az orrát)

A mai, ill. a tegnapi éjszaka viszont elég furcsán viselkedik.. legalábbis a napközbeni viselkedéséhez képest.

..hallottam, hogy piszkálja az ajtót, gondoltam megnézem. Ott áll, majd ugrál, csóválja a farkát, láthatóan örül.. Követ mindenhová, 'felfedezi' a lakást, majd miután becsukódik a szoba ajtaja, nyüszögve fejezi ki a nemtetszését. (ha 6x nézek rá, 6x ezt csinálja)

Majd eljön a reggel, és ugyanaz a félénk kutyus vár rám, aki volt.

Ez mi?