Mindent szertartásosan végzek (beszélgetés)

Szerintem ne aggódj.Az írásra rákészülés teljesen érthető ráhangolódás, a többi meg még simán belefér.

Szerintem az a probléma,ha valaki 10szer mos kezet,vagy 5ször megy visza megnézni,h elzárta-e a gázt,bezárta-e az ajtót.

Ezek lightos dolgok :D Nálam a telefon nem lehet csak úgy az asztalon,szépen párhuzamos kell legyen az asztal szélével.Vagy a könyvek szigorúan "tornasorban" állhatnak csak.

Folyton kezet mosok,állandóan takarítok.Soroljam? :)

Erre azért figyelj oda, ez nagyon könnyen átmehet kényszeres cselekedetbe. Lehet hogy most úgy érzed szertartás, később pedig majd nem tudsz elszakadni ettől és úgy érzed majd hogy muszáj.

Addig igazán szerintem nem jelent gondot amíg nem nehezíti meg a minden napjaidat, vagy a családtagokét.

Amúgy mindenkinek vannak apró dolgai amit szeret és nem akar másképp csinálni, a "jól bevált" dolgok, vagy olyan amihez hozzá szokott.

Nővéremnek is volt egy időszaka amikor neki állt takarítani majd lezuhanyzott, neki állt főzni majd lezuhanyzott, a takarítást túlzásba vitte mert már már kórház szinten ragyogott a lakás és szaglott a túl sok fertőtlenítőtől. És persze a bőrének se tett valami jót az állandó síkálás.

Szóval ne ess át a ló másik felére. Olvass utána, mire figyelj oda, nehogy kényszeres cselekvő legyél.

Najó, nem mindent, de nagyon sok mindent. Körülfonja az életem. Például, csak azután ülök le írni (irodalmat), ha előtte lezuhanyoztam, kitiszítottam az arcom, és szépen megcsináltam a hajamat. Esténként kávézom, mert rájöttem, hogy olyankor jobban esik. Reggel is csak akkor iszom meg a kávét, ha már szépen kiöltöztem hozzá.

De csak akkor vagyok ilyen gondos magamhoz, ha valami ilyen van, amihez úgy gondolom illik, az ápoltság. Bocsi, biztosan több is van, de most csak ezek a kávés dolgok jutottak eszembe...