Milyen felnőtt lesz abból a gyerekből? (beszélgetés)

Szívesen meghallgatom.

Szimpatikus személyiség.

De,nem faggatom.

A társaságában is szívesen vagyok.Nem tudom miért bízik bennem.

Nem veszem.

Igazából józanul nem beszélt ilyesmikről és meg nem is hozom fel neki..

Ez egy olyan trauma lehet amit az örökké hordozhat.Óriási fájdalommal párosulva.

Volt már mindegyiknél.

Csak,hát tudja,hogy 42 éves és még mindig..

Nem tudsz segíteni.

Légy hozzá közvetlen, hallgasd meg, ha beszélni akar róla, de ne vedd magadra a terhét, mert ez nagyon nagy és ő már évtizedek óta hordja.

Talán annyit, hogy egy ilyen beszélgetés alkalmával megemlítheted neki a szakembert, pszichlógust.

Elképzelni sem tudom, hogy egy anyát így elveszteni mekkora trauma és 42 évesen ki tud-e még ebből jönni.

Nem mondta ki,de úgy láttam nagyon jól esik neki,hogy beszélgethet velem.

Nem tudom milyen lehet így felnőni..borzalmas amiket mesélt,tehát elképzelem,de nyílván azt tudja csak átélte.

Kérte a segítségedet?

A fájdalom elkerülhetetlen, a szenvedés választás kérdése. Mindenen túl lehet jutni, autentikus, professzionális segítséggel.

Te annyi tehetsz, hogy amikor ő beszélni akar róla, figyelmesen és empatikusan hallgatod.

Van egy új kolléganőm (6 hónapja) nagyon furcsa néha ,annyira bizalmatlan,gyanakvó.

Igazából mindig a rosszra gondol azt vettem észre.

Egy iszogatós estén sokat mesélt nekem a múltjáról.

42 éves,de mai napig szenved a traumáitól.

Az anyukája gyilkosság áldozata lett.Gyerekként verve volt,sosem szerették.. Stb...

Szeretnék neki segíteni.

Ezeket a traumákon sosem fog túllépni?