Milyen érzés az, amikor megkéred a másikat, hogy soha többé ne keressen? (beszélgetés)

Olyan világ végés. Ettől függetlenül azért is keresett, évekkel később is. Én tiltottam, el sem olvastam amit írt.

🙈

"Az utóbbi időszakban nagyon gyakran könyörög, hogy tiltsam le őt mindenhonnan, annyit mondott, hogy ő nem képes engem letiltani, ezért szeretné, ha én tiltanám őt le mindenhonnan."

Ez ugyanaz a faszi lehet? :D

Ez mi?

"Elromlottak a dolgok, kb másfél hónapig nem beszéltünk, majd felkerestem, hogy mi újság vele. Hideg volt és elutasító. Akartam volna találkozni vele, de nemet mondott, majd végül pár napra rá már ő kérdezte meg, hogy nem-e találkozunk. De már válaszra se méltattam."

Itt mindenki játszmázik.

A csajok azt mondjak, hogy ne foglalkozzam többet én se vele. Hiába van meg a vonzalom, hiába érzem jól magamat vele, nem akarok neki esélyt adni, hogy legyünk együtt. Ezt ő is felhozta ugyan, hogy mindenki másnak adtam esélyt, hogy lássam, hogy mi lesz, csak neki nem.

Viszont én meg arra gondoltam, hogy mi van, ha tényleg szeret és nem csak úgy mondta, akkor lehet, hogy évek múlva bánnám meg. És nem tudom, hogy a mai világban mennyire talál az ember olyan embereket, akik tényleg minden hibájukkal elfogadják a másikat.

Hosszú és hullámzó a történet. Lényegében volt egy férfi, akivel jól kijöttem, sőt az elején olyan érzésem volt, hogy soha senkivel nem volt ennyire meg az összhang, mint vele. Szexuálisan is vonzott és még most is, de valami történt. Elromlottak a dolgok, kb másfél hónapig nem beszéltünk, majd felkerestem, hogy mi újság vele. Hideg volt és elutasító. Akartam volna találkozni vele, de nemet mondott, majd végül pár napra rá már ő kérdezte meg, hogy nem-e találkozunk. De már válaszra se méltattam.

Majd kaptam tőle egy hosszú üzenetet, amiben megkért, hogy ha tényleg nem szeretném, hogy részei legyünk egymás életének, akkor ne keressem soha többé, hagyjam őt békén, mert sok időbe telt neki, míg elfogadta és belenyugodott ebbe az egész helyzetbe. Majd hozzátette, hogy nem baj, hogyha nem viszonzom az érzéseit, de ne játszadozzak vele, hagyjam őt békén végleg, mert neki ez rosszul esik és fáj, mert ő olyasmit érez irántam, amit eddig senki iránt nem érzett.

Most gondolom ez felért egy szerelmi vallomással. De ilyenkor mi játszódik le a másik emberben? Szeret? Csalódott? Mit várna tőlem?